Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
179 Járási főszolgabirák községeiket többször beutazták éa a községi ügykezelést ellenőrizték. Fegyelmi eljárás törvényhatósági tisztviselő ellen jogerős határozattal nem fejeztetett be. A vármegye tulajdonát képező és főjegyzői lakásul szolgált épület a törvény- hatóság határozata értelmében az államtulajdonába átadatott, minek folytán felterjesztést intéztem a belügyminister úrhoz, hogy a vármegyei főjegyző részére megállapított évi 800 korona lakáspénzt az átadás napjától az állampénztárból folyósítsa. A vármegyében és általában az Alföldön a jó ivóvíz hiányából fennálló kedvezőtlen viszonyok az ártézikutak létesítésével jelentékenyen javultak. Ezen ártézikutak a legtöbb helyen annyira bőviziiek, hogy a belőlük nyert víznek csak egy kis százaléka használtatik fel, mig legnagyobb része elfolyik. Kínálkozik tehát az alkalom, hogy ez a feles nagy vízmennyiség a jó vízből származó előnyök fokozására telhasználtassék és különösen, hogy ez özszes nyert viz felfogva és hasznosítva ott, ahol erre szükség és alkalmas viszonyok vannak, vízvezeték létesittessék. Nemcsak a vizhordással járó ismeretes nehézségek és kellemetlenségek lennének ezzel megszüntethetek, de modern vízvezeték minden közegészségi kényelmi és gazdasági előnyei megszerezhetők volnának. Különösen a közegészségügy fontos érdeke az, a mely e tekintetben a létesítést javallja, — lehetővé tevén ez által a poros, egészségtelen utczák locsolását és tisztítását, valamiut elősegítvén a csatornázást. A tervtől várható előnyök fontosságának tudatában első sorban az iránt tettem lépéseket, hogy a vízvezeték berendezésére sürü intelligens lakosságánál fogva legalkalmasabb Gyula belváros részében létesittessék, mintegy megyei kezdeményezés képen vízvezetéki berendezés. Felterjesztést intéztem azért földmivelésügyi minister úrhoz, a ki az országos vízépítési igazgatóságot bízta meg az ügy tanulmányozásával és miután a megbízott szakértő részéről a terv kivihetőnek és köny- nyen megvalósíthatónak találtatott, a tervek elkészítésével. A tervek birtokában az érdekelt városrész lakossait folyó hó 17-éré értekezletre hívtam össze, a melyen általános helyesléssel fogadtatván a tervezet, elhatároztatott, hogy első sorban a várost kérik fel, mint melynek törvényszerinti feladata a közegészségügyi intézmények létesítése és fentartása, hogy a vezetéket létesítse és feu- tartsa, a mennyiben pedig ez a módozat akadályokba ütköznék, részvénytársasági aiapon, vagy magán vállalkozó megbízásával készíttetik el a vízvezeték. Remélem, hogy az első részletterv kivitelét sorban fogja követni bővizű ártézikuttal bíró nagyobb községeink forgalmasabb részeinek vízvezetékkel való ellátása és csatornázása is. Az idei fősorozás az ujonczozási törvény meg nem szavazása miatt; még mindig nem volt megtartható. Az előmunkálatok teljesen készen vannak. Az 1903. évi házipénztári költségvetést a m. kir. belügyminister ur még mind ez idéig nem hagyta jóvá. Ennélfogva az idén szükségessé vált utalványozásokat a tavalyi költség- vetés, tételeihez képést foganatosítottam. A februári közgyűlés óta j ó v á h a g y a t t a k : a vármegyei utbiztosok szolgálati viszonyairól, a közszükségleti alap felhasználásáról s a községi jegyzők nyugdíj-alapjáról újonnan alkotott szabályrendeletek. Megtettem a kellő intézkedéseket e szabályrendeletek végrehajtása iránt. A gyulai állami gyermekmenhely a folyó évi május hó 1-ével teljesen állami kezelésbe ment át. Az igazgatási teendőkkel dr. Széli Imre orvos bízatott meg ; gondnokul Deimel Lajos nyug. vármegyei főszámvevő neveztetett ki. A szegény ügynek a községek által való mikénti ellátásáról a múlt évről befolyt adatok alapján a következőket jelentem : Gyulán: A szegény-alap tőkéje 1902-ben 62254 81 korona. Az Erzsébet ápoldai szegények élelmezésére átlag állandóan 56 egyén teljes ellátása után kiadott a város 5248-35 koronát. A szegények közt kiosztott segélykép 12467 koronát. Szegény gyermekek eltartására 1280 13 koronát. Szegény gyermekek ruházatára 238-55 korona. Gyógyszerekre 143-85 korona. Temetésekre s egyéb kiadásai voltak 1439*64 korona. Összesen : 20817-72 korona. Békéscsabán: A szegény-alap tőkéje 51387-28 korona. Ennek terhére segélyez- tetett 78 egyén. Kiadás: 6285 79 korona. Az összeírt szegények létszáma 425. Újkígyóson: Szegény-alap 5340 24 korona. Segélyeztetek 8 összeirt szegény. Kiadás : 294-49 korona. Szeghalom: Az összesített szegényalap jövedelmező tőkéje 121.548.96 korona. Ennek jövedelme volt az 1902. évben 5270-29 korona. Az összeirt szegények száma 417. Ezek közt kiosztatott 2269 20 korona. A szegényházban állandóan 22—30 egyén van elhelyezve. Ezek után kiadása volt a községnek az 1902. évben 4064-07 korona. Vésztő: Szegényalapja a) községi 11085-28 korona, b) alapítványi 30527-51 korona és 100 hold szántó. Összeirt szegény 452. Kiosztatott
