Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)

1903-05-21 / 21. szám

179 ­Járási főszolgabirák községeiket többször beutazták éa a községi ügykezelést ellenőrizték. Fegyelmi eljárás törvényhatósági tisztviselő ellen jogerős határozattal nem fejez­tetett be. A vármegye tulajdonát képező és főjegyzői lakásul szolgált épület a törvény- hatóság határozata értelmében az államtulajdonába átadatott, minek folytán felterjesztést intéztem a belügyminister úrhoz, hogy a vármegyei főjegyző részére megállapított évi 800 korona lakás­pénzt az átadás napjától az állampénztárból folyósítsa. A vármegyében és általában az Alföldön a jó ivóvíz hiányából fennálló kedvezőtlen viszo­nyok az ártézikutak létesítésével jelentékenyen javultak. Ezen ártézikutak a legtöbb helyen annyira bőviziiek, hogy a belőlük nyert víznek csak egy kis százaléka használtatik fel, mig legnagyobb része elfolyik. Kínálkozik tehát az alkalom, hogy ez a feles nagy vízmennyiség a jó vízből szár­mazó előnyök fokozására telhasználtassék és különösen, hogy ez özszes nyert viz felfogva és hasz­nosítva ott, ahol erre szükség és alkalmas viszonyok vannak, vízvezeték létesittessék. Nem­csak a vizhordással járó ismeretes nehézségek és kellemetlenségek lennének ezzel megszüntethetek, de modern vízvezeték minden közegészségi kényelmi és gazdasági előnyei megszerezhetők volnának. Különösen a közegészségügy fontos érdeke az, a mely e tekintetben a létesítést javallja, — lehe­tővé tevén ez által a poros, egészségtelen utczák locsolását és tisztítását, valamiut elősegítvén a csatornázást. A tervtől várható előnyök fontosságának tudatában első sorban az iránt tettem lépé­seket, hogy a vízvezeték berendezésére sürü intelligens lakosságánál fogva legalkalmasabb Gyula belváros részében létesittessék, mintegy megyei kezdeményezés képen vízvezetéki berendezés. Felterjesz­tést intéztem azért földmivelésügyi minister úrhoz, a ki az országos vízépítési igazgatóságot bízta meg az ügy tanulmányozásával és miután a megbízott szakértő részéről a terv kivihetőnek és köny- nyen megvalósíthatónak találtatott, a tervek elkészítésével. A tervek birtokában az érdekelt város­rész lakossait folyó hó 17-éré értekezletre hívtam össze, a melyen általános helyesléssel fogadtat­ván a tervezet, elhatároztatott, hogy első sorban a várost kérik fel, mint melynek törvényszerinti feladata a közegészségügyi intézmények létesítése és fentartása, hogy a vezetéket létesítse és feu- tartsa, a mennyiben pedig ez a módozat akadályokba ütköznék, részvénytársasági aiapon, vagy magán vállalkozó megbízásával készíttetik el a vízvezeték. Remélem, hogy az első részletterv kivi­telét sorban fogja követni bővizű ártézikuttal bíró nagyobb községeink forgalmasabb részeinek víz­vezetékkel való ellátása és csatornázása is. Az idei fősorozás az ujonczozási törvény meg nem szavazása miatt; még mindig nem volt megtartható. Az előmunkálatok teljesen készen vannak. Az 1903. évi házipénztári költségvetést a m. kir. belügyminister ur még mind ez idéig nem hagyta jóvá. Ennélfogva az idén szükségessé vált utalványozásokat a tavalyi költség- vetés, tételeihez képést foganatosítottam. A februári közgyűlés óta j ó v á h a g y a t t a k : a vármegyei utbiztosok szolgálati viszonyairól, a közszükségleti alap felhasználásáról s a községi jegyzők nyugdíj-alapjáról újonnan alkotott szabályrendeletek. Megtettem a kellő intézkedéseket e szabályrendeletek végrehajtása iránt. A gyulai állami gyermekmenhely a folyó évi május hó 1-ével teljesen állami kezelésbe ment át. Az igazgatási teendőkkel dr. Széli Imre orvos bízatott meg ; gondnokul Deimel Lajos nyug. vármegyei főszámvevő neveztetett ki. A szegény ügynek a községek által való mikénti ellátásáról a múlt évről befolyt adatok alapján a következőket jelentem : Gyulán: A szegény-alap tőkéje 1902-ben 62254 81 korona. Az Erzsébet ápoldai szegények élelmezésére átlag állandóan 56 egyén teljes ellátása után kiadott a város 5248-35 koronát. A szegények közt kiosztott segélykép 12467 koronát. Szegény gyermekek eltartására 1280 13 koronát. Szegény gyermekek ruházatára 238-55 korona. Gyógyszerekre 143-85 korona. Temetésekre s egyéb kiadásai voltak 1439*64 korona. Összesen : 20817-72 korona. Békéscsabán: A szegény-alap tőkéje 51387-28 korona. Ennek terhére segélyez- tetett 78 egyén. Kiadás: 6285 79 korona. Az összeírt szegények létszáma 425. Újkígyóson: Szegény-alap 5340 24 korona. Segélyeztetek 8 összeirt szegény. Kiadás : 294-49 korona. Szeghalom: Az összesített szegényalap jövedelmező tőkéje 121.548.96 korona. Ennek jövedelme volt az 1902. évben 5270-29 korona. Az összeirt szegények száma 417. Ezek közt kiosz­tatott 2269 20 korona. A szegényházban állandóan 22—30 egyén van elhelyezve. Ezek után kiadása volt a községnek az 1902. évben 4064-07 korona. Vésztő: Szegényalapja a) községi 11085-28 korona, b) alapítványi 30527-51 korona és 100 hold szántó. Összeirt szegény 452. Kiosztatott

Next

/
Thumbnails
Contents