Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-05-21 / 21. szám
A vármegyei közkórház elmegyógyintézeti épülete második emeletén a mennyezet csapos fagereudázatának vastartókkal való kicserélése iránt megtétettek az intézkedések a törvényhatósági bizottság határozata értelmében, a munkálatok a közeli napokban megkezdetnek és intézkedés történt, hogy az átépítésre kerülő helyiségekből a betegek az épités tartamára kellő felügyelet mellett kiköltöztessenek. A békéscsabai 100 ágyra tervezett uj kórház építési tervei némi módosítás végett visszaküldettek a belügyminisztériumból. A lényegtelen módosítások rövid időn belül keresztül vezettetvén a terveken, remélhető az építési engedélynek mielőbbi megnyerése, úgy hogy a kórhás még az idén tető alá kerülhet s a jövő év nyarán átadható lesz a közhasználatnak. II. Közbiztonság. A személybiztonság állapota a lefolyt három hónap alatt általában kielégítő volt, jóllehet az előző időkhöz viszonyítva több esetben támadtatott meg. A beérkezett jelentések szerint a személybiztonság ellen 15 esetben intéztetett támadás, de ez esetek legtöbbje csak kisebb jelentőségű, A vagyonbiztonság megsértésének esetei sokkal számosabbak voltak ugyan, de csakis lopással és tulnyomólag kisebb értékek eltulajdonításával követhetett el a bűncselekmény. Úgy a személy, mint a vagyonbiztonság megtámadtatásakor, valamint a baleseteknél is — hol gonosz szándék vagy vétkes gondatlanság ismérvei látszol tak fennforogni — a nyomozatok megtartattak és a tettesek a legtöbb esetnél kiderittettek. Súlyosabb természetű baleset kilenczszer fordult elő, amelyek közül négy halált okozó volt. Öngyilkosságot követett el 23 egyén. Tűz 39 esetben fordult elő, amelyek közül nagyobb arányú volt a márczius hó 26-án Köröstarcsán pusztító tiiz, amelynek folytán 26 család szenvedett kisebb-nagyobb tűzkárt. A ttiz által okozott károk jelentékeny része biztosítás utján megtérült. E rovat alatt emlékszem meg azon általánosabb mozgalomról, mely földművelő és munkás népünk körében észlelhető volt és amely egyes helyeken komolyabb jelleget öltött. A mozgalmak oka egyrészről a nehéz megélhetési viszonyok között a munkásnép sorsának javítására való törekvésben, másrészről a socialista pártok vészéről kifejtett agitáczióban keresendő. Kétegyházán, ahol leginkább ez utóbbi okra vezethető vissza az április havi zavargás, öltött a mozgalom legnagyobb arányokat. A socialista agitátorok újabban a nemzetiségek által lakott vidékekre terjesztvén ki működésüket, Kétegyháza község békés lakossága is saturálva lett a socialis- mus eszméivel és jelszavaival. A nép titkosan összejött és összeírták azokat, akik socialistáknak vallják magukat. Szervezkedésük nem kerülte el a hatóság figyelmét és a kétegyházi csendőrörs az összeírtak jegyzékét a mozgalom szervezőjétől, Kerezsi Demetertől elkobozta. E miatt április hó 21-én mintegy 300 — 400 főből álló néptömeg jelent meg a községháza előtt, ott a jegyzék visszaadását és azt követelte az elöljáróságtól, hogy a feljelentőnek hitt Dregán Mózes községi rendőrt a szolgálatból rögtön bocsássa el. Az elöljáróság kívánságuknak eleget nem tevén, egy csoport behatolt a rendőrszobába, onuan Dregán rendőrt kivonszolva ütlegelte, egyenruhájától megfosztotta, közben rajta súlyosabb sérüléseket ejtett. Az elöljáróság igyekezett a felizgatott tömeget lecsillapítani és egyúttal jelentést tett a járási főszolgabíróhoz, ki azonnal intézkedett, hogy a szomszédos községekből a nélkülözhető csendőrök Kétegyházára vonuljanak és még a délelőtt folyamán ő maga is személyesen a községbe utazott. Megjelenése csillapítani látszott a kedélyeket és amidőn az őrsvezető által elkobzott jegyzéket visszaadta, a nép rendben szétoszlott. A csendőrörs eljárása felettes hatósága által vizsgálat tárgyává tétetett. Néhány napig csend és nyugalom volt a községben, inig nem április hó 24-én mintegy 200—300 főből álló tömeg újból megjelent a községháza előtt és szenvedélyes hangon követelte, hogy a biró és jegyző mondjanak le. A hangulat egyre fenyegetőbb lett, mire az elöljáróság újra jelentést tett a főszolgabírónak, ki a községbe rögtön kiutazott és miután a tömeget szétosztásra bírnia nem sikerült, tőlem katonai karhatalom kirendelését kérte. Hivatalos kiküldetésben lévén, a katonai karhatalom kirendelése iránt helyettesem intézkedett és úgy ő, mint a vármegye főispánja a helysziuére kiszállottak. Kiküldetésem alatt értesülvén a történtekről, azonnal Kétegyházára utaztam és átvettem az intézkedéseket. Miután a tömeget szóval visszavonulásra bírni nem sikerült, a közben megérkezett katonaság a községháza udvarát kiürítette, mire a tömeg zajongva szétoszlott. A rend fentartása érdekében intézkedéseket tétettem a csoportosulások megakadályozása, a korcsmák este 8 órakor való bezáratása és őrjáratok kirendelése iránt. A kedélyek nap-nap után — 175 —
