Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1903. január-december (6. évfolyam, 1-53. szám)
1903-04-09 / 15. szám
128 — 9. §. Abban az esetben, ha a baromíikolora a községben (városban) nagymértében fellépett, illetve különböző fekvésű számosabb udvarban (majorban, tanyán stb) jelentkezik, a másodfokú hatóság, a törvényhatósági m. kir. állatorvos javaslatára, a zárlatot a védekezés eredményessége czóljából ós a tényleges szükséghez képest nemcsak a fertőzött udvarokkal szomszédos udvarokra, de a község (város) illető részeire, sőt a község (város) egész területére is kiterjesztheti Az ilyen intézkedésről, úgyszintén ennek hatályon kívül helyezéséről a másodfokú hatóság hozzám egyidejűleg távirati jelentést tenni köteles. 10. §• A vámkülföldre való kivitelre szánt élő baromfiszállitmány a községi elöljáró által kiállított igazolványnyal látandó el arról, hogy az a község, amelyből az állatok kivitelre kerülnek, nyolcz nap óta mentes ragadós baromfi betegségtől. Ilyen baromfiszállitmány az ország határát csakis vasúton ós csak a megfigyelő állomások vagy a m. kir. belépő állomások valamelyikén lépheti át, a hol a szállítmány állatorvosi ellenőrző vizsgálat alá vétetik; ennek a vizsgálatnak foganatosítását ós a szállítmánynak vészmentességót a szállítmány igazolványán ós fuvarlevelén hivatalosan igazolni kell ; ennek megtörténte után a szállítmány továbbítható. Ha pedig az ilyen szállítmányban ezen vizsgálat alkalmával ragadós baromfibetegség állapittatik meg, akkor a hullák (az ürülékekkel ós a toliakkal s összes egyéb hulladékokkal együtt) ottan nyomban megógetendők, a többi állat pedig, — amennyiben a szállító 48 órán belül az állomáson vagy más fogyasztási piaczon való értékesítés iránt nem intézkednék, ugyanazon vasúti kocsiban a feladási állomásra visszaküldendő s az esetről a vezetésem alatt álló ministerium állategészségügyi főosztálya, a feladó, a feladási állomás és a feladási helyre illetékes járási (városi) m. kir. állatorvos táviratilag értesítendő; a szállítmány kirakása ós elkülönítve elhelyezése a járási (városi) m. kir. állatorvos jelenlétében történjék. 11 § Aki a jelen rendeletemet megsérti, — amennyiben cselekménye vagy mulasztása a fennálló törvények súlya, illetőleg fegyelmi utón való megtorlás alá nem esik — az 1879. évi XL t.-cz 1-ső §-a értelmében kihágást követ el ós 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Az ezen alapon befolyt büntetéspónzek az 1900. évi XVII. t-cz. 40-ik §-ban ós az 1901. évi XX. t.-ez. II. fejezete alatt tárgyalt büntető bíráskodás életbeléptetése után, ezen törvény 23-ik §-ban megjelölt czólokra fordítandók. A jelen rendelet alapján minősitett kihágások eseteiben az 1888- évi VII. t.-cz. 125-ik §-ban felsorolt közigazgatási hatóságok és az 1901. évi XX. t.-cz- idézett részének életbeléptetése után, az ott felsorolt közigazgatási hatóságok illetékesek. Ezen kihágások megtorlásánál követendő eljárás tekintetében az 1879. évi XL. t.-cz- általános határozatai és jelenleg az 1880. évi augusztus hó 17-én kiadott 38547. számú belügyministeri körrendelet, később pedig az 1901. évi XX. t-cz. 22-ik §-a alapján kibocsátandó eljárási szabályzat irányadók. 12. §. Jelen rendeletem a „Budapesti Közlönyében való kihirdetés után, a 10-ik napon lép életbe Kelt Budapesten, 1903. évi márczius hó 29-ón. Darányi, s k. Másolat. 30200/111-2/1903. szám. Földmivclósügyi m kir. minister. Útmutatás a baromfikoleráról (baromfítyphsid) és az ellene való védekezés szabályairól. I. A betegség jellege és elterjedése. A baromfikolera igen könnyen átterjedő ragadós betegség, amely a házi szárnyasokra, nevezetesen tyúkokra, gyöngyt.yukokra, libákra és kacsákra veszélyes és csaknem kivétel nélkül elhullással végződik. Az egészséges baromfiállományok befertőzósc leggyakrabban az újonnan beállított beteg baromfival történik. Ezen kívül terjedhet ez a betegség az ugyanezen betegségben elhullott baromfi, valamint az élő vagy leölt beteg tyúkok, libák, kacsák stb. ürülékei, továbbá zsigerei, vére, tollai, nemkülönben tojásai és egyéb hulladékai által. Egészséges baromfi befertőzése bekövetkezhetik akkor is, ha az olyan utakon, legelőkön, patakokban vagy pocsolyákban megfordul, amelyeket beteg szárnyasok előzőleg használtak II II A barom fi kolera ismertctőjelei. I , A baromfiállomány befertőzósót mindenek előtt a hirtelen bekövetkező elhullások mutatják. Libák, tyúkok és kacsák stb., nem ritkán a nélkül is elhullanak, hogy rajtuk feltűnőbb betegedósi tüneteket lehetett volna észlelni. Alapos vizsgálat során azonban az első elhullási esetek bekövetkezésekor észrevehető, hogy néhány állat bágyadt ós szomorú tollazatukat felborzolva és szárnyaikat lelógatva tartják, vagy7 szomjúságot mutatnak, nem ritkán hánynak ós bűzös hasmenésben szenvednek. Ürülékük eleinte pépes ós fehéres sárga, később nyálkás, vizenyős és zöld.
