Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-09 / 2. szám
- 8 344. ikt. 1902. VI. Polgármester és elöljáróságok. Fogyasztási adópótlékok kivetése. Az alábbi ministeri rendeletet tudomás végett közlöm. Gyulán, 1902. évi január hó 7-ón. Alispán helyett: dr. D a i m e 1, vármegyei tb. főjegyző. 134633/III. 1901. szám. M. kir belügyminister. - Körrendelet valamennyi törvényhatóságnak Az 1901. évi XVIII t.-cz. 2-ik §-a szerint a fogyasztási adópótlékok kivetése, beszedése. ellenőrzése tárgyában az 1899. évi VI. t.-cz. alapján egyes városok és községek által alkotott és a kormányhatóság által az 1901. évi deczember hó 3l-ig terjedő hatáíylyal jóváhagyatott szabályrendeletek a jelen törvény hatályának tartama alatt minden újabb jóváhagyás nélkül érvényben maradnak, ha csak az illető város, vagy község a szabályrendelet megváltoztatását, vagy hatályának megszűnését, .jogerős határozattal ki nem eszközli. Ennek daezára értesülésem szerint több város és község indította meg a tárgyalásokat az 1901. évi deczember hó 31-én hatályt vesztettnek vélt szabályrendeletet pótló uj szabályrendelet alkotása, vagy a jelenleg érvényben álló szabályrendelet hatályának meghosszabbítása iránt. Nehogy ez által úgy az illető városi és községi közegekre, mint a kormányhatóságra ok nélkül munka háruljon, indíttatva érzem magamat, a törvényhatóságnak figyelmét a következőkre felhívni. Az 1899. évi VI. t.-cz. 3. §-a alapján alkotott városi és községi szabályrendelotek általam annak idején két féle módon hagyattak jóvá": Tudnillik, vagy korlátlanul az 1901. év végéig, vagy pedig amennyiben a szabályrendeletek a fogyasztási adópótlóknak csak házi kezelését ismerték, legfeljebb az 1901. óv végéig, de ezen időn belül is csak addig, amig az illető város, vagy község lesz a területén fizetendő, állami borital és husfogyasztási adók szedésére jogosított fél. Az első módon jóváhagyott szabályrendeletek az 1901. évi XVIII. t.-cz. 2. §-a értelmében, hacsak megváltoztatásuk, vagy hatályuknak megszüntetése jogerős határozattal ki nem mondatik, feltétlenül érvényben maradnak az 1901 évi XVIII. t.-cz. hatályának tartama alatt, azaz az 1904. évi deczember hó 31-ig ; a második módon jóváhagyott szabályrendeletek érvényben maradásához azonban a jóváhagyás alkalmával kikötött ama feltételnek fennforgása is megkivántatik, hogy a jövőben is az illető város, vagy község legyen a területén fizetendő állami borital és husfogyasztási adó szedésére jogosított fél. Amennyiben tehát egyes város, vagy községnek kérdéses szabályrendelete legfeljebb az 1901. óv végéig, de csak addig hagyatott jóvá, amig ők lesznek a területükön fizetendő állami borital és husfogyasztási adók szedésére jogosított felek, amennyiben az 1902—1904. évekre nem ők nyerték el az állami borital és husfogyasztási adók szedésének jogát: szabályrendeletük újabb jóváhagyását tartoznak kieszközölni és e végből újból jóváhagyandó szabályrendeletük kiegészítendő oly rendelkezésekkel, a melyek szerint a bor és husfogyasztási adópótlékok nem házilag, hanem az állami borital és husfogyasztási adókkal együttesen szedendők, az esetben, ha területükön az állami borital és husfogyasztási adók beszedési jogát nem ők, hanem valamely magánbórlő, vagy a m. kir. kincstár házilag gyakorolja. Végül szükségesnek tartom a törvényhatóságot arra is figyelmeztetni, hogy aziránt, miszerint az 1902. óv január hó 1-től fogva mely városok és községek tartoznak a borital és husfogyasztási adók tekintetében az I., II, illetve a III. árszabási osztályba, az a jegyzék az irányadó, a mely a „Budapesti Közlöny11 1901. évi november 14-iki számában a 10000 lelket meghaladó városok és községekre nézve közzététetett. Azok a városok és községek, a melyeknek népessége az ezen jegyzék szerint a 20000 lelket meghaladja az 1. árszabási osztályba, a melyeknek népessége pedig a 10000 és 20000 között van, a II. árszabási osztályba tartoznak, mig az ezen jegyzékben fel nem sorolt összes városok és községek a III. árszabási osztályba tartoznak. Ezen körülmény a városi és községi fogyasztási adópótlékok tekintetében annyiban bir fontossággal, mert a legtöbb városi és községi szabály- rendelet — habár nem mind a városi, illetve községi bor és husfogyasztási adópótlókok tételét az 1887. évi XLVII. t.-cz szerinti állami bor és husfogyasztási adók egy bizonyos °/„-ában többnyire a megengedett legmagasabb százalékban, amely a bornál 20 a húsnál pedig a 25 °/„ állapítják meg. Amennyiben tehát az 1900. évi népszámlás adatai alapján változott az az árszabási osztály, a melyben valamely ilyen százalékos tételben bor
