Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-03 / 14. szám

- 69

11. §. Tűzvész esetén a kéményseprő a helyszínén megjelenni, az oltásnál segédkezni és a tűzoltó-parancsnoknak a szükséges szakszerű felvilágosításokat megadni tartozik.

12. §. A kéményseprő iparüzletének abban hagyása tekintetében az 1884. évi XVII. t.-cz. 55. §-a az irányadó. E szerint a kéményseprő az elkezdett iparüzletet tetszés szerint félbe nem szakíthatja, hanem ha azt abba szándékozik hagyni, köteles ebbeli szándékát az iparhatóságnak bejelenteni s ennek meghagyására az ipart a hatóság által kitűzött flegfölebb 3 hónapra terjedhető) ideig még folytatni.

13. A ki a jelen szabályrendelet határozatai ellen vét, kihágást követ el, s ameny- nyiben cselekményük nem az 1879. évi XL. t.-cz. 141. §-a, illetőleg az 1884. évi XVII. t.-cz. 156 §-ának b) pontja, vagy 158. §-ának f) pontja alapján büntetendő 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 5 napig terjedhető elzárással büntettetik.

14. §. Az 1879. évi XL. t.-cz. alapján kiszabott pénzbüntetések az 1892. XXVII. t.-cz. 3. §-ábau megjelölt czélokra, az 1884. évi XVII. t.-cz. alapján kiszabottak az illető község ipari, esetleg kereskedelmi oktatási czóljaira, a jelen szabályrendelet alapján kiszabottak pedig az illető község szegény-alapja javára forditandók.

15- §. A kihágások felett első fokban az illető járás főszolgabirája, másod fokban a vármegye alispánja, harmad fokban pedig, amennyiben az 1879. évi XL. törvényczikkbe ütköző kihágás bírálandó el : a m. kir. belügyminister, amennyiben pedig az 1884. évi XVII. t -cz-be, vagy a jelen szabályrendeletbe ütköző kihágás bírálandó el, a m. kir. kereskedelemügyi minister bíráskodik.

16. §. Azok, a kik a kéményseprést az 1884. évi október hó 1. előtt szerzett jogosítvány alapján űzik, mesterségeik gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek.

17. § Ezen szabályrendelet Gyula rendezett-tanácsú városra nem terjed ki.

Kelt Békósvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1901. évi julius hó 3-án tartott rendkívüli közgyűlésében.

Kiadta :

lh*. Ihiiniel Sándor.

várm. tb. főjegyző.

Másolat. 12142VIII 1902 szám.

Jóváhagyom azzal, miszerint a 10. §-ban „iparhatóság11 helyébe „rendőrhatóság“-ot, a 4-ik §-ban pedig az 1892. XXII-ik t.-czikk helyébe az „1892-ik XXVII. törvónyczikk“-et tettem. Budapesten, 1902. évi márczius hó 14. A minister megbízásából : A b o n y i s- k.,

ministeri tanácsos. _________

5753. ikt.

1902.

II. Járási főszolgabíróknak és Gyulaváros tanácsának, mini első foku iparhatóságoknak, községi elöljáróságoknak és központi jegyzői tisztség.

Italmérési üzletekben élelmiszer kereskedés nem gyakorolható.

A m. kir. kereskedelmi minister ur alábbi rendeletét tudomás és alkalmazkodás végett, utalással az 1900. évi 24577. számú intézkedésemre, (H- K. 1901. 1. szám I.) tek. Czimetekkel közlöm. Gyulán, 1902. évi márczius hó 27-ón. Dr. F á b r y, alispán.

Másolat. 9424/VIII. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi másodfokú iparhatóságnak.

Az 1900. évi deczember hó 15-én 86512. szám alatt kiadott körrendeletemben az italmórési üzlettulajdonosok étel- és élelmiszer kiszolgáltatási jogának szabályozása iránt történtek intézkedések. Ezen intézkedéseknek, .— a pónzügyminister úrtól nyert értesülésem szerint, — részben téves értelmezés tulajdonittatik, amennyiben az idézett körreiídelet 4. és 5- bekezdésében foglaltakból az a következés vonatik le, mintha élelmiszer-kereskedés korlátlan kimórósi üzlettel, illetve korlátlan kimérési üzlet élelmiszer kereskedéssel egy helyiségben gyakorolható lenne.

Ezen téves és az 1899. XXV. t.-cz. rendelkezéseivel ellentétes értelmezéssel szemben kijelentem, hogy a fenidézett körrendelet negyedik és ötödik bekezdése csak tisztán a vendéglőszerü kiszolgáltatást érinti és az azokban foglaltakból nem következik, s az nem is magyarázható akként, hogy az élelmiszereknek és áruczikkeknek az üzlethelyiségen kívül leendő fogyasztásra való elárusitása korlátlan kimórósi üzletben (korcsmában, bor, sör és pálinka mérésben) vagy viszont, hogy a korlátlan kimérés szatócs, hentes üzletekben és más kereskedésekben gyakorolható lenne, mert a korlátlan kimérésnek ily módon való gyakorolhatását, az 1899. évi XXV. t.-cz. 5. §-a és az ezen t.-cz. végrehajtása iránt a pónzügyminister ur által kibocsátott utasítás (1. Rend. Tára 1899. II. 1095. lap) 2. §-a, valamint a fenti t-cz. 37. §-a alapján a m. kir. belügyminister ur által 78543—1899. szám alatt kibocsátott egészségügyi rendszabátyok 17. §-a határozottan tiltja.

Felhívom a hatóságot, hogy jelen rendeletemet tudomás és alkalmazkodás végett közölje a hatósága területén levő elsőfokú iparhatóságokkal. Budapesten, 1902. évi február hó 28-án. A minister helyett: N a g y s. k., államtitkár.