Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1902-10-30 / 44. szám
V. évfolyam Gyula, 1902. október 30 44-ik szám HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. Békésvármegye hivatalos lapja. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. 19305. ikt. 1902. I. Járási főszolgabiráknak, Gyulaváros polgármesterének és községi elöljáróságoknak. Gazdasági munkás^ és cselédpénztári hozzájárulás kivetése. A m. kir. földmivelésügyi minister ur alábbi rendeletét tudomás és pontos alkalmazkodás végett, tek. Czimetekkel közlöm. Gyulán, 1902. évi október hó 24-én. Dr. F á b r y, alispán. Másolat. 9895—VI-3 eln. szám. Magyar kir. földmivelésügyi minister. Valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági város polgármesterének. A gazdasági munkás- és cselédpónztárról szóló 1900. évi XVI. t-cz. 8-ik §-a alapján minden munkaadó minden egyes gazdasági (külső) cseléd után évenként 120 fillért köteles a segélypónztár javára a városi adóhivatal utján megfizetni. E hozzájárulási díj kivetésének alapjául a díjköteles munkaadók és a gazdasági cselédek összeírása szolgál, mely az 1900. évi deczember hó 10-ón 12102. eln. szám alatt kelt reudeletem 2-ik §-a szerint, az általános adóösszeirással együttesen, az adókötelezettek és adótárgyak összeírására vonatkozó elvok és szabályok szerint házról-házra járva, hivatalból foganatositandók. A midőn felkérem a Czimet, hogy a községi közegeket az idézett rendelet 28-ik §-ában foglaltakra való figyelmeztetéssel az összeírásnak idejében való eszközlésére felhívja, a felügyeletre kötelezett hatóságokat pedig az ellenőrzés pontos teljesítésére utasítsa, a midőn még utalok az elől hivatkozott törvónyezikk kiegószitésóről szóló 1902. XVI. t.-cz. 24. §-ára, mely szerint magunknak a munkaadóknak is kiváló érdekei fűződnek az összeírás pontos foganatosításához, az e részben 9237—1901. eln. szám alatt kiadott körrende- letemben foglaltak kapcsán tájékoztatásul a következőket közlöm : 1. Figyelemmel az 1876. évi XIII. t.-cz. 59. és 64. §§-aira gazdasági (külső) cselédeknek tekintendők mindazok, akik kizárólagos vagy főleg gazdasági munka teljesítésére fogadtattak fel cselédekül. (Tehát ha egy gazdasági cseléd mellé kosén a háztartásban is teljesít munkát, az összeírásba felveendő.) 2. A „Gazdasági kifejezés alatt nemcsak a mezőgazdaság, hanem az őstermelés és a gazdasági mellékiparok minden ága értendő. (Az összeírásban tehát felveendő nemcsak béres, tanyás, kocsis, hanem felveendő a gulyás, kauász, tehenes, vinczellór, erdővód, vadőr, halász, kertész, bognár stb.) 3. A cseléd gazdasági cselódi mivoltának eldöntésénél a gazda főfoglalkozása közömbös. (Tehát nemcsak annak a cselédje gazdasági cseléd, a kinek magának főfoglalkozása a gazdálkodás, hanem gazdasági cseléd az is, a ki például tanító vagy orvos szolgálatában teljesit gazdasági munkát.) 4. A cseléd neme és életkora, továbbá az, hogy a tanyán, m aj orban, külső birtokon, vag}T a község belterületén áll-e alkalmazásban, n e m befolyásolja a gazdasági cselódi minőséget, valamint az sem, hogy bére egész esztendőre van-e megállapítva, vagy csak havonkint s hogy kap-e élelmezést a gazdától, vagy sem ? 5. Az összeírásba nóvszerint felvett gazdasági (külső) cselédeknek, illetve azoknak a cselédeknek, a kik cselédváltozás esetében az összeírásba felvett cseléd helyébe lépnek, nemkülönben családjaiknak az előidézett törvény 23-ik §-a értelmében a segélypónztár baleset, baleset miatti rokkantság a baleset miatti halál esetében olyan segélyt ad, mint önként belépő rendkívüli tagjainak. Ennélfogva miután közszempontokból is kívánatos hogy a balesetbiztosítás minél szélesebb rétegekre kiterjesztessék, az összeíró közegeknek
