Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-18 / 38. szám
- 216 felirat daczára sem engedte a költségeket utalni, miből folyólag a vármegye ismét abba a sajnálatos kényszerhelyzetbe jutott, hogy olodázhatlan kogyolctes határozatát alkalmas alap hiányában nem tudja végrehajtani. A vármegyének pedig ennek a kiadásnak fedezéséről mulhatlanul gondoskodni kell, de tapasztalat szerint és tudvalevő, hogy nap-nap után íordulnak elő esetek, melyeknél megfelelő anyagi áldozat hozatala elől a vármegyének kitérni nem lehet, nem szabad. Ez okból a már tovább nem halasztható ügyet a törvényhatóság elhatározása alá terjeszteni kell, miért is az állandó választmány azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy mint azt más vármegyék magas pótadó kivetéssel már megtették, egy vármegyei közszükségleti alapot létesítsen, erre a czélra vessen ki három éven át egy százalék pótadót és az alapnak kamatjövedelmét állandó kiadásokra le nem kötvén, mindenkor az időnként felmerülő hazafias, kegyeleti, közgazdasági, közművelődési, vagy jótékonyczélu, általában oly czólu elkerülhctlen kiadások fedezésére használja fel. A törvényhatóság nem térhet ki ez elől a kényszerű áldozat meghozatala elől, melylyel egyszer és mindenkorra sanálja a jelenlegi szomorú helyzetet és egy megfelelő alap birtokában fel lesz mentve attól, hogy felmerülő esetekben külön külön adóztassa meg magát és az egész befolyó adót a szükségletre felhasználja. A vármegyei állandó választmány a folyó évi október hó 7-óre egybehívott rendes őszi közgyűlés egyes ügyeinek előkészítése, de különösen az 1903. évi házipénztári költségvetésnek tárgyalása czéljából folyó hó 17-én, szerdán délelőtt tartotta ülését. Ezen első sorban tárgyalás alá került a vármegyei házipénztár jövő évi költségelőirányzata, melynek kivonata és az állandó választmány határozati javaslata e lapban egész terjedelmében közöltetik, úgyszintén közlöm tájékozás czéljából a közúti költségvetés kivonatát is. Tárgyaltatott a községjegyzői nyugdij-szabályrendelet módosítása tárgyában a községi nyugdij - igazgató-választmány javaslata, mely szerint a nyugdij alapjául az élvezett törzsfizetós teljes összegben vétessék, az özvegyek és árvákra a szabályrendeletbe a fennálló állami nyugdíjtörvény és vármegyei szabályrendelet rendelkezései veendők alapul, a községi jegyzők hozzájárulása 3 százalékról 4 százalékra emeltessék, a községek hozzájárulása az eddigi hármas kulcs szerint ’/a százalékról '/2 százalékra, azaz 0'17 százalékkal emeltessék. Az állandó választmány a javaslatot egész terjedelmében elfogadta, s a községek hozzájárulási összegét az eddigi 10300 korona helyett 15000 koronában állapította meg, mely a ' szabályrendeletben meghatározott hármas kulcs szerint fog kivettetni a községekre. — B e 1 i c z e y István, a vármegye volt érdemdús főispánja arczképének megfestésével kapcsolatban indítványt tesz egy állandó vármegyei közszükségleti alap létesítése iránt. Pozsony vármegye feliratára, melyet a nemzetiségi törvénynek a magyar állami souverénitás követelményeihez képest való módosítása iránt az országgyűlés képviselőházához intézett, az állandó választmány a hasonló szellemben való feliratot javasolja. -- A vármegyei közkórház uj kétemeletes épületének padlásmenyezetén a fagerendázat vörös korhadása miatt a kórházi és közigazgatási bizottságok előzetes határozatai alapján, jól lehet az érdemleges határozathozatal a törvényhatóságot illeti, minthogy a késedelem veszélylyel járt volna, kénytelen volt a vármegye alispánja a mennyezetnek vastraversekre való átépítését foganatosítani. Kéri ezen intézkedésére a törvényhatóság utólagos jóváhagyását. Az állandó választmány javaslata az, hogy a törvényhatóság a vismajor folytán tett s a s a kórházi bizottság és közigazgatási bizottság véleményező határozatán nyugvó intézkedést utólag jóváhagyja. — A munkás lakások létesítése czéljából engedélyezett 20000 korona államsegély felosztása tárgyában az állandó választmány azon javaslatot terjeszti elő, hogy a törvényhatóság Írjon fel a földmivelósügyi minisztériumnak oly irányban, miszerint a segélyösszegnek kisebb részekre való szétosztásától álljon el s engedje meg azt, hogy legfellebb két munkástelep létesittessók, mert a segély szótforgácsolása kevés akczióra vezetne. — A gyulai házszámozásra vonatkozó szabályrendeletet újból visszaadni javasolja azzal, hogy a szabályrendelet az utczák szerint való házszámozás alapján dolgoztassák ki. Ezeken kívül több községi, adásvételi, s személyi ügy tárgyaltatott, melyekre vonatkozó határozati javaslatok a közgyűlésen fognak előterjesztetni. (iyula—barakonyi vasul előmunkálati engedélye. A kereskedelmi minister folyó évi 33738. számú rendeletével a magyar kir. államvasutaknak Gyula állomásától Gyula- Varsánd, Nagy-Zerind, Miske, Vadász, Seprős és Apáti községek érintésével, Barakonyig vezetendő keskeny vágányu gőzmozdonyu vasút vonalra az előmunkálati engedélyt Bókésvármegyének megadta. A vármegye az előzetes vázlatrajzok, terv és költségvetés elkészítésével megindítja a szokásos tárgyalásokat az érdekeltséggel. Szabadságon. Bandhauer György vármegyei főpónztáros, 4 heti szabadságra távozván, a vármegye alispánja helyetteséül Kliment Gyula alpénztárnokot rendelte ki s az alpónztárnoki teendőkkel ifj. Schmidt Gyula számvizsgálót bízta meg. Selyemtenyésztés fejlesztése. A vármegye alispánja körrendeletét bocsátott ki a járási főszolgabirákhoz. melyben felhívja azokat, hogy az egyes községi szegényházak és menházakkal kapcsolatban a selyemtenyésztés meghonosítása iránt tegyenek lépéseket, minthogy ezen könnyebb munka a közsegélyre szorulók által is, sikerrel volna végezhető selyemtenyésztésünk fellendítésére jótékony hatással lehetne. Községjegyzői nyugdij igazgató választmányának folyó hó 15-ón tartott ülésén Hegedűs Gyula gyulavári másodjegyző, a nyugdíjintézet kötelékébe felvétetett. Megállapittatott, hogy az 1902. évre a községek hozzájárulási összege 10336 korona 98 fillér, a jegyzők által fizetendő összeg 3486 korona. A belügyminister ur rendelete folytán azon jegyzőknek, kik a régi szabályrendelet szerint lakbéreik után is fizették a hozzájárulást, a választmány 4318 korona visszafizetését mondotta ki olykép, hogy a hátralékos hozzájárulási összegek ebből levonassanak. Felvétettek még a nyugdíjintézet tagjai közé Such István vésztői 111-ad s Egyed Ignácz füzesgyarmat-bucsatelopi jegyzők Végül tárgyalta a választmány a községjegyzői nyugdij-szabályrendelet módosítása tárgyában kiküldött albizottság előterjesztését s az állandó választmány előterjesztett javaslatában foglaltakban állapodott meg. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán 1902.