Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-04 / 36. szám

200

Újabb időben ismételten történtek kísérletek Magyarországon is vizgázmtiveknek világítás czóljából létesítésére.

Fölmerült esetben ily telep létesítéséhez, bár ezt épen a mi viszonyaink között fontos nemzetgazdasági és technikai okokból kívánatosnak tartottam, az engedélyt közegészségügyi szempontokból felmerült figyelemre méltó aggályokra való tekintettel megtagadtam.

Tekintettel azonban arra, hogy a vizgáz Európa több államában s különösen az amerikai egyesült államokban már évek óta jelentékeny kiterjedésben különösebb veszély és káros hatás nélkül állittatik elő és van különösen a Strache-féle fejlesztési rendszer alkalmazásba vétele óta használatban, de tekintettel különösen arra, hogy az eddig gáz- fejlesztési czólokra épen nem s fűtésre is csak alig kielégítő eredmónynyel használt alá- rendeltcbb minőségű barnaszén, mely hazai széntermelésünk igen jelentékeny kontingensét képezi a vizgáz használatának elterjedése esetében az eddiginél fokozottabb mérvben kerülne fogyasztásra s nem kisebb mérvben tenné fölöslegessé a gázfejlesztési czólokra eddig a külföldről drága pénzen importált angol, porosz és sziléziai szenek használatát, az illetékes tényezőkkel tárgyalásokat indítottam meg a végből, mily feltételek és módozatok, illetve mily óvintézkedések mellett lenne vizgáz fejlesztő müvek létesítése megengedhető.

E tárgyalások eredményoképen a következőkről értesítem az iparhatóságot:

A vizgáz sok tekintetben veszélyesebb lóvén a közönséges gáznál, vizgázmüvek létesítésénél közegószsógi szempontból különleges követelmények érvényesítése nem mellőzhető.

E követelmények a vizgázmüvek lótesitéséhez szükséges telepengedély kiadásánál órvónyesitendők s ezeket az országos közegószsógi tanács véleményének meghallgatása után a belögyministerium vezetésével megbízott miniszterelnök úrral egyetórtőleg a következőkben állapítom meg:

1. Vizgáztelepek létesítése városok, községek belterületén meg nem engedhető.

2. Ha a vizgáz laikusok használatára bocsáttatik, a vezeték berendezését illetőleg feltételül kikötendő, hogy a vezetékek, kiilönöseu a csövek tömítése, lehetőleg nagy gonddal végeztessék és hogy csak oly csövek használtassanak, melyekben repedések, vagy finomabb nyílások nem fordulnak elő. (Ez utóbbi a gyárnak is érdekében áll és az úgynevezett nyomási próbával puhatolható ki.)

3. Kötelezendő a vizgázgyár, hogy a házak közelében fekvő csővezetékek mentében kivált a téli időszakban, vagy csőrepedés gyanúja esetén, a talajt szénoxyd tartalmára vizsgálja meg. (Ez legkönnyebben úgy végezhető, hogy a talajba a vezeték szintjéig levert vascső felső végét oly dugóval zárják el, melybe palládium chlórür-oldattal nedvesített papírcsík van erősítve. Ha 24 óra alatt a papírcsík megfeketedik, valószínű, hogy e helyen vizgázkiömlós van.) Ily esetben az engedélyes a csőnek azonnali feltárására s ha valóban megromlott, kicserélésére vagy kijavítására kötelezendő.

4. Kötelezendő továbbá a vizgázgyár, hogy a vizgázt: akár carburált, akár nem, 10 százalékos mercaplan-oldaton vezesse át.

Ekként a különben szagtalan gáz bűzössé válik s kiömlését a laikus is könyobbon észreveszi.

5. Az egyes lakásokban a gázórák után úgynevezett átmeneti csap és ez után egy kulcscsal elzárható vizmanómótor iktatandó be. A gázóra állásának felvételekor a gyár szakközege kötelezendő arra, hogy az átmeneti csappal és manómóterrel minden hónapban legalább egyszer, vagy a fél kívánatéra máskor is vizsgálja meg a manómóter próba által, vájjon a házi vezeték jól zár-e és nem történt-e rajta sérülés.

Ezen kikötéseken kívül a vizgázgyár arra is kötelezendő, miszerint a vizgázzal ellátott lakásoknak gyakori szellőztetését ajánlja a lakók figyelmébe.

A fenti kikötések csupán a vizgázt közhasználatra előállító gyárakra vonatkozólag állapitandók meg, ellenben a magán használatra (pld. egy gyár üzemi czóljaira) szánt vizgáztelepek lótesitósénól mellőzendők.

Felhívom az iparhatóságot, utasítsa a hatósága területén levő elsőfokú iparhatóságokat, miszerint vizgázgyárak létesítésének engedélyezésénél a fenti közegószsógi követelményekre legyenek figyelemmel s a telepengedélyt az egyébként szükséges kikötések mellett csak a fenti feltételek előírásával adják ki. Budapesten, 1902. évi julius hó 18-án. L á n g, s. k