Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-22 / 21. szám

- 113 A vármegye alispánja a vármegyét évenként lehetőleg legalább egyszer tartozik beutazni s ezenkivül ott és annyiszor, a hol és a mikor az közszolgálati szempontból szükségesnek mutatkozik megjelenni

A tiszti-, segéd- és kezelőszemélyzet tagjainak szabadságidőt 14 napi tartamra a tisztviselő indokolt kérelmére s közvetlen felebbvalója meghallgatása után rendszerint az alispán engedélyez, — ennél hosszabb időt a közgyűlés.

Rendkívüli és sürgős esetekben kivételesen az alispán is engedélyezhet hat hétre szabadságidőt, köteles azonban erről a törvényhatósági közgyűlésnek s a főispánnak jelentést tenni.

Az alispán maga szabadságot rendszerint a közgyűléstől nyer.

Ennek együtt nem létében joga van a szükséges szabadságidőt igénybe venni, köteles erről a főispánnak, a belügyminiszternek s a törvényhatóságnak jelentést tenni.

Az alispán felügyel a hivatalos órák megtartására, melyek a tisztviselőkre nézve úgy a központban, mint a járásokban országos és sátoros ünnep és vasárnapok kivételével délelőtt 9 órától 12 óráig, délután 3 órától 5 óráig terjedő időben állapíttatnak meg aképen, hogy sürgős munka esetén a vármegye alispánja, az árvaszéki elnök s a járási főszolgabirák ezen hivatalos órákat meg is hosszabbíthatják, országos és sátoros ünnep és vasárnapokon hivatalos órák nem tartatnak, az iktató hivatalok azonban az ügykezelési szabályrendeletben megállapított órákban a közönség rendelkezésére állanak ; a felügyelet gyakorlására s a sürgős ügyek elintézésére inspektios tisztviselőt és Írnokot a fent jelzett napokon minden körülmények között a központban az alispán, az árvaszéknél az árvaszéki elnök s a járásokban a főszolgabíró rendel ki, akik délelőtt 9—11 óráig kötelesek a hivatalban jelen lenni, sőt még szükség esetén valamennyi alkalmazott is berendelhető.

Az alispán hatásköre az egyes közigazgatási ágak szerint a következő :

1. Népességi ügyek: a) Gondoskodik, hogy az anyakönyvek másodpéldányai a törvényhatósági levéltár számára az állami anyakönyvi hivatalok által az illető főszolgabirák (polgármester) utján évenként beszolgáltassanak. (1894. évi XXXIII. t.-cz.)

b) A nazarénusok és törvényesen be nem vett egyházi sekták tagjai ellenében az illető egyház által követelt járandóságok behajtása iránt a közoktatásügyi minister 1875. évi január hó 15-én 563. szám alatt kiadott rendelete értelmében panasz esetén intézkedik.

c) Névváltoztatás iránti kérvényekre véleményt ad s az engedélyezett névváltoztatásokat az illető anyakönyvekben feljegyezteti (B. M. 1881. évi 45917. sz. rendelet.)

d) A honosítási, kivándorlási és visszahonosítási ügyekben az 1879. évi L. törvényczikk értelmében eljár.

Az 1894. évi XXXIII. t.-cz. értelmében felmentést ad a házassági kihirdetés alól.

2. Közegészségügy. Általában felügyel arra, hogy az 1876 évi XIV. t.-cz. rendelkezései s a közegészségügyi szabályok, a törvényhatóság területén pontosan végrehajtassanak ;

különösen :

a) intézkedik a lakás zsúfolás megakadályozása iránt; megállapítja a járvány létét s ez ügyben, úgyszintén a tájkórok megelőzése s tovább terjedésének megakadályozása iránt intézkedik ; a törvény 33. és 34. §-ai értelmében járvány esetén bezáratja a tanodákat, tanintézeteket; gyógyszertárakat, községi és hatósági fogházakat egészségügyi tekintetből megvizsgáltatja ; engedélyez a hullaszállitást más törvényhatóság területére, orvosoknak kézi-gyógyszertárt engedélyez (135. §.) kinevezi a községi kórházak orvosi személyzetét; a mesterséges ásványvizek készítésére engedélyt ad, (B. M. 1873. augusztus 25. 24199. sz. körrendelet), másodfokulag határoz az első fokú hatóság intézkedései ellen benyújtott felfolyamodások felett;

b) nyilvántartja a vérbocsátásra jogosított egyéneket s azok jegyzékét az orvosokkal közli, úgyszintén meghatározza a vérbocsátás díjazásának legkisebb mértékét (B. M. 1876. évi 49399. szab. rend. 7. 10. §§-ai.)

c) veszélyes járványok esetén a járványbizottsággá alakult közegészségügyi bizottság elnökségét átveszi. (Törv. 164.) y

3. Állategészségügy. Az állategészségügy terén eljár az 1888. évi VII. t.-cz. és 1888. évi 40000. számú földmivelésügyi ministeri rendelet értelmében.

4. Halászati ügy. Halászati ügyekben az 1888. évi XIX. t.-cz. s annak végrehajtására vonatkozó 1889. évi 5000. számú földmivelésügyi m. kir. ministeriumi rendelet értelmemében eljár.

5. Községi ügyekben. A vármegye alispánjának teendői, az 1886. évi XXII. t.-cz. 18., 20., 33., 45., 47, 48., 51., 53., 67., 71., 72., 78., 82., 91., 94., 96., 98., 105 , 106., 116., 117., 148. és 149. §§-ai által szabályoztatnak.

6. Rendészeti ügyek: a) Az 1880. évi XXXVII. t.-cz. 41. §-a rendelkezésével;

a) közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt, valamint a vármegyei szabályrendeletekkel tilalmazott kihágási ügyekben, mint másodfokú hatóság bíráskodik;

b) véleményt ad a külföldre szóló útlevelek kiadása iránti kérvények felett;

c) az egyesületekre az 1508—1875. eln. sz. B. M. rendelet értelmében felügyel és felügyeltet, ellenőrzi azokat a tekintetben, hogy jóváhagyott alapszabályok nélkül, vagy az alapsza-