Hivatalos Közlemények, 1902. január-december (5. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-15 / 20. szám
- 100 116/1902. eln. sz. Békésvármegye alispánjától. II. Alispáni jelentés Békésvármegye törvényhatósági bizottságának 1902-ik évi tavaszi közgyűlésére. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! A vármegye közügyéiről és az 1902-ik évi február havi közgyűlés óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXL t.-cz. 68-ik §-ának s) pontja értelmében tisztelettel a következőkben terjesztem elő : 1. Közegészségügy. A közegészség a február havi közgyűlés óta általában kedvezőtlen volt, amennyiben a hevenyfertőző bajokban történt megbetegedések száma 836-al emelkedett. Az tlőző szakhoz viszonyítva azonban némi javulást az jelez, hogy a hevenyfertőző betegségek nem voltak oly intensivek, mint az előző időszakban, úgy, hogy az elhalálozások százaléka 2%-al kisebb volt. Mig ugyanis 1901. évi november hó 15-től egész 1902. évi február hó 1-ig terjedő időszak alatt hevenyfertőző bajban megbetegedett 1444 egyén és meghalt 130 ; addig 1902. évi február hó 1-től egész 1902. évi május hó 1-ig terjedő időszak alatt hevenyfertőző betegségben beteg lett 2280 és meghalt 167, vagyis a halálozások százaléka 7°/0 volt. x A jelentést magában foglaló időszak alatt megbetegedett : a) diphteriában 41, meghalt 15 (36°/0), b) vörhenyben 286, » 79 (27°/0), c) kanyaróban 1890, » 62 (3°/0), d) hasihagy mázban 20, » 8 (40°/0), e) szamárhurutban 14, » 2 (14°/o)> f) gyermekágyilázban 2, » 1 (5O°/0), g) bárányhimlőben 15, » — — h) járv.fültőmirigygy. 12, » — — Összesen: 2280, meghalt 167 (7%) A trachomások létszáma 212 trachomás, igy tehát az előző időszakhoz viszonyítva 3 trachomással több mutatkozik. A feltüntetett adatok igazolják, hogy a hevenyfertőző bajok közül leginkább a kanyaró volt uralkodó, mely maga az összes hevenyfertőző bajokban történt megbetegedéseknek 4/5-ét teszi ki. A betegség lefolyásában elég szelíd volt, mit legjobban bizonyít az, hogy a halálozások százaléka 3ü/0-nál nem emelkedett magasabbra. Leginkább fertőzött községek voltak: Békés, Mezöberéuy, Orosháza, Tótkomlós, Gyulaváros. A vörheny majdnem változatlan számmal szerepel, de ma már határozattan csökkenőben van. A többi fertőzőbajok csak egyes megbetegedések alakjában mutatkoztak. A fertőzőbetegségek tovaterjedésének megakadályozására a hatóságok a lehető és czél- irányosnak látszó intézkedéseket mindenütt megtették és azok foganatosítását kellően ellenőrizték. Magam is több irányú intézkedéseket bocsátottam ki a fertőzőbajok terjedése ellen való védekezés tárgyában. Gyógyszerummal beoltanak 7 diphteriás egyént, kik közül meggyógyult 4, meghalt 3, (42°/o). Beoltották tehát a megbetegedetteknek 17%-át. A védőhimlőoltás az egész vármegye területén kezdetét vette. A végrehajtás iránt részletes rendelkezéseket bocsátottam ki a hatóságokhoz és az oltóorvosokhoz. A vármegyei közkórházbana múlt évnegyedben mondhatni állandóan minden ágy el volt foglalva. A közkórház ügyvezetésében semmi nemű akadály nem fordult elő. Hiányok mutatkoztak a fütésberendezések körül s nem megfelelők a closettek. Eme hiányok orvoslása tekintetében a kórházi bizottság a maga részéről megtette a kellő intézkedéseket s e bizottságnak aclosette rendszer megváltoztatása iránt külön javaslata terjesztetik be a törvényhatósági bizottság elhatározása alá. A közkórházban február 1-én ápolás alatt maradt 578 beteg. Február, áprilisban felvétetett 537. Ezekből elbocsáttatott 580, meghalt 31, ápolás alatt maradt 504 beteg. Az ápolási napok száma 48,734-et tett ki.
