Hivatalos Közlemények, 1901. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-21 / 8. szám

51 — 1039. ikt. 1901. IX. A járási főszolgahiráknak és Gyula város polgármesterének. Teljesen ismeretlen hadkötelesek a kecskeméti járásban. A kecskeméti sorozó járásban az 1901. évre összeirt teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékét oly felhívással közlöm, hogy a jegyzékben felsorolt egyéne­ket hatóságuk területén nyomoztassák s eredmény esetén sürgősen jelentést tegyenek. Gyulán, 1901. évi február hó 18-án. Alispán helyett: Dr. B o d o k y, várm. főjegyző. Névjegyzék: Baranyi János, Csikós Mihály, Csovenecz János, Faragó Géza, Farkas János, Für Lajos, Gyarmati József, Hajagos János, Justus Gyula, Klepács József, Kovács Antal, Dubecz Körte István, Krizsán László, Kiss Sándor, Kovács István, Kovács János, Lénárt Imre, Lovász Pál, Marth Gergely László, Nagy János, Nagy István, Nyúl József, Orbán Mihály, Pánik József, Petrás József, Biga Mihály, Szabó György, Takács József, Utrata János, Varga József, Venkó Károly, Verdung Károly, Virág Imre, Vágó László, Veréb György, Zöldi Mihály. Kelt Kecskeméten, 1901. január 3-án. Vámos Béla rendőrfőkapitány, mint katonaügyi előadó. írásbeli intézkedésekre fentartott hely 611. ikt. 1901. X. Polgármester, főszolgabírók és vármegyei számvevőség. Kiházasitási és temetkezési egyletek. Az alábbi ministeri rendeletet tekintetes Czimeteknek tudomás és a rendelet értel­mében való eljárás végett kiadom azzal, hogy a számvevőség köteles gondoskodni az évi vizsgálatnak a rendelet értelmében való megtartásáról s az eredményről hozzám jelentést tenni. Gyulán, 1901. évi február hó 20-án Alispán helyett: dr. B o d o k y, vármegyei főjegyző. Másolat 18705/V-a. sz. M. kir. belügyminister. Körrendelet valamennyi törvény- hatóságnak. A leány kiházasitási, — a leány kiházasitási és temetkezési, a kiházasitási és beteg- zegélyzö, vagy egyébb jótékonysági egyletek működése ellen az újabb időben minden oldalról ismételt panaszok merültek fel. Az említett egyletek tagjai ugyanis rendszerint a legszegényebb néposztályból kerülvén ki, velők szemben, csekély értelmességüknél fogva leginkább van alkalom visszaélések elkövethetésére ; továbbá igen gyakori az eset, hogy egyes tagok, már egy-két eseti dij befizetése után, a többi tagok rovására oly anyagi előnyben részesittetnek, a mely az előzetes teherviseléssel arányban nem áll. Ezen körülmények mérlegelése folytán a kiházasitási egyletek sikeres működése, valamint a tagok érdekeinek megóvása szempontjából, a jövőben, a kérdéses egyletek alapszabályait bemutatási záradékkal ellátni nem fogom, hanem az egyletek vezetői uta- sitandók lesznek, hogy alapszabályaikat a kereskedelmi törvény rendelkezéseihez képest dolgozzák át, s azokat a kereskedelmi czégjegyzésébe leendő bejegyzés végett az illeté­kes törvényszéknek mutassák be. Ezen utóbbi intézkedés, indokául szolgálnak, hogy a kérdéses egyletek nyerészke­dés üzésére igen alkalmasak, továbbá, hogy a tagok befizetései főképen ezen egyletek­nél, a kárbaveszésnek nagy mértékben vannak kitéve s végül, hogy ezen egyletek biztosítási ügyletekkel foglalkoznak, már pedig a mely társaságnál a tagoknak időközön- kint meghatározott járulékok mellett a kölcsönösség alapján való segélyezése a czél, ott az 1875. évi 37. t.-cz. 223. §-ához képest szövetkezet alakítása válik szükségessé. Erről a törvényhatóságot tudomás és jövőben való miheztartás végett oly fel­hívással értesítem, hogy az ezután alakuló szóban levő egyletek alapszabályait meg­erősítés végett hozzám ne terjessze fel, hanem ezen rendeletemre való hivatkozással az alapszabályok benyújtóit szövetkezeti alapon való alakulásra utasítsa. A mi végül a már jóváhagyott alapszabályokkal biró kiházasitási egyleteket illeti, a tekintetben utasítom a törvényhatóságot, hogy a területén létező, a jótékonyság czime alatt alakult, de tulajdonképen nyerészkedéssel egybekötött u. m.: kiházasitási, temet­kezési és betegsegélyezési egyletek működését és vagyon kezelését évenként várme­gyékben lehetőleg a gyámpénztári számadások vizsgálata alkalmával a számvevőség kiküldöttje által rendszeresen vizsgáltassa meg és a mennyiben szabálytalanság., vagy visszaélés konstatáltatnék, az illető egylet felfüggesztése, illetőleg feloszlatása iránt nyomban előterjesztéssel éljenek ; ha pedig az egylet életképtelenségéröi győződnének meg, úgy a tovább müködbetés biztosítására irányuló esetleges javaslatokat tegye a végből, hogy azok értelmében az egylet alapszabályainak megfelelő átdolgozására uta­sítható, vagy esetleg feloszlatható legyen. Budapest, 1901. február hó 16-án. Széli, s. k

Next

/
Thumbnails
Contents