Hivatalos Közlemények, 1901. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-20 / 25. szám
187 Másolat. 36220 VIII. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi Il-od fokú iparhatóságnak. Több oldalról kérdés intóztetett hozzám az iránt, vájjon az egyos gazdaságoknál rendes fizetés mellett alkalmazott gazdasági (u. n. szegődményes komen- eziós) kovács, kádár stb. iparosok tartoznak-e iparigazolványt váltani ? s a mennyiben segédmunkásokat alkalmaznak, kötelesek-e azokat az iparhatóságnál valamint a betegsegélyző pénztárnál bejelenteni, s illetőleg a mennyiben a mester nem lenne önálló iparosnak tekintendő, ő maga bejelentendő-e ? Ezekre való tekintettel miheztartás, s a hatósága alá tartozó elsőfokú iparhatóságok megfelelő utasítása végett a következőkről értesítem az iparhatóságot: Az egyes uradalmaknál és gazdaságokban rendes fizetés mellett alkalmazott s kizárólag az illető uradalom, vagy gazdaság részére dolgozó u. n. szegődményes, komencziós iparosok, tekintettel arra, miszerint az a szersódézes viszony a melynek alapján az illetők ipari munkája és személyes szolgálata az egyes uradalmak és gazdaságok czéljaira állandóan le van kötve, az önálló iparűzés természetével ellenkezik, nem iparosoknak, hanem az uradalom, illetve gazdaság gazdasági személyzete közé tartozó egyéneknek, illetve cselédeknek tekintendők, s ennélfogva azok nem esnek az 1884. évi XVII. t.-cz. rendelkezései alá, miért is iparigazolvány, illetve iparengedély váltására nem kötelezhetők, s továbbá alkalmazott segéd-munkásaikat, kik azonban sem iparos-segédeknek, sem pedig tanonczoknak nem tekinthetők, — sem az iparhatóságnál, sem pedig betegsegélyző pénztárnál — bejelenteni nem tartoznak, de ők maguk sem tekinthetők az 1891. évi XIV. t.-cz. 2. §-a értelmében biztosításra kötelezett ipari alkalmazottaknak, mivel nem iparosnál állanak alkalmazásban. A mennyiben azonban a fent említett egyének idegen megrendelők részére is dolgoznak, foglalkozásuk már az iparűzés jellegével bir, miért az 1884. évi XVII. t.-cz. 4. illetve 10. §-a értelmében megfelelő iparigazolványt, illetve ipar- engedélyt tartoznak váltani, s ezen esetben mint az idézett törvény rendelkezései alá tartozó önálló iparosok, segédmunkásaik tekintetében úgy az 1884. évi XVII. mint az 1891. évi XIV. t.-cz. rendelkezéseit is megtartani kötelesek. Budapesten, 1901. évi junius hó 1-én. A minister megbízásából: Téglás sy s. k., ministeri tanácsos írásbeli intézkedésekre fentartott hely 10512. ikt. 1901. VIII. (íyulaváros polgármestere és községi elöljárók. József fiú- és Erzsébet leány-árvaházba pályázat. Honvédelmi m. kir. minister urnák folyó évi 38025- rendeletével kibocsátott pályázati hirdetményt széles körben leendő közbirrététel végett kiadom. Gyulán, 1901. évi junius hó 3-án. Dr. Fábry, alispán. Másolat. 33025/XIV. szám. M. kir. honvédelmi minister. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. Budapest székes főváros közönsége által József főherczeg ur ő cs. és kir. Fensége honvéd főparancsnokságának 25 ik évfordulója alkalmából s annak emlékére a m. kir. honvédség árvái részére az illetőségre való tekintet nélkül létesített alapítványi helyek közül, folyó évi szeptember 1-től a József fi-árva- házban egy hely, az Erzsébet leányárvaházban pedig szintén egy hely kerül betöltés alá, melyeknek betöltése czéljából ezennel pályázat hirdettetik. A József fi-árvabázba, valamint az Erzsébet leány-árvaházba való fölvétel kellékeikóp igazolandó : a) az, hogy a felvétetni kért gyermek tényleg a m. kir. honvédség kötelékébe tartozott, vagy tartozó apának törvényes leszármazója; h) a vagyontalanság; c) félárváknál, a kik t. i. apátlanok, vagy anyátlanok, az életben levő szülő vagyontalansága ; d) hogy az árva 6-ik életévét már betöltötte és hogy a fiu-árva 10-ik a leány-árva pedig 12-ik életévét még túl nem haladta; e) hogy ép testű és elméjű, a himlőn átesett, vagy ellene sikerrel beoltatott. Az árva kora és a szülők elhalálozása hiteles anyakönyvi kivonattal, a testi és elmebeli állapot, a himlőoltás és a vagyontalanság közhatóságilag hitelesített orvosi és helyhatósági bizonyitványnyal igazolandó.
