Hivatalos Közlemények, 1901. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-05-30 / 22. szám

- 162

Írásbeli intézkedésekre

fentartott hely

nyókat, de a hanyag szomszédok földjén nevelkedett lepke megint csak lerakja a megtisztított kertbe is a tojásait.

Ennél az oknál fogva tehát szükséges, hogy a gazdák, kicsinyek, nagyok egyaránt, először idejében fogjanak hozzá a védekezéshez, tehát mielőtt a baj megkezdődött és másodszor, hogy mindenki védekezzék, hogy az egyik ember mulasztása, hanyagsága miatt ne szenvedjen kárt az, a ki idejében védekezett. Kelt Budapesten, 1901. évi április havában. M. kir. állami Rovartani Állomás.

9879. ikt. 1901.

VII. Járási főszolgabirák, Gyulaváros polgármestere és községi elöljárók.

Gabona-futrinka ellen védekezés.

A gabonafutrinka ellen való védekezés útmutatását a gazdaközönséggel való megismertetés végett közlöm. Gyulán, 1901. évi május hó 24-én. Alispán helyett: dr. B o d o k y, vármegyei főjegyző

Rövid útmutatás a gabonafutrinka ellen való védekezésre.

A mely földbe árpa után azonnal búzát termesztenek, vagy a hol az árpatarló közelébe buzavetés kerül, ott a buzavetés ősszel sajátszerii módon pusztul. A kikelt vetésen eleinte csak az látszik, hogy a kikelt szálak száma egyre fogy, későbben, vagy még inkább tavaszszal, a mikor a vetés jobban megsásosodott és meg is bokrosodott, a buzatő nem pusztul el, helyén maradt, de sása a föld színéig le van huzva, egy csomóba össze van gyűrve és épen úgy szét van foszlatva. mint a hogyan az egér szétfoszlatja, puhára rágcsálja a fészkébe hordott szalmát. Az igy tönkre tett sásu bokorból, ha e baj még ősszel vagy tavaszszal a szárbaindulás előtt érte, rendesen semmi sem lesz, mert egészen kivesz; de ha csak szárbaindulás után éri, akkor még fejleszt valamelyes szárat, és hozhat némi kalászt is.

E baj igen gyakori és okozója a gabonafutrinka (Zabrus gibbus Fab., vagy máskép Zabrus tenebrioides Goetz.). A gabonafutrinka megeszi ugyan a rovarok kisebb-nagyobb lárváit is, de inkább szereti a növényi táplálékot, még pedig bogár korában legszívesebben az éredő árpakalász tejes szemét, lárva korában bármely gabonanemü sását.

E kártékony bogár ugyanis már akkor jelentkezik, a mikor az árpa kalásza az érés kezdetén van. Mint igazi gonosztevő csak ójente lepi el az árpaszálat és kapaszkodik bele a kalászába, hogy kiegye az útjába kerülő puha szemeket: némelyiket tisztára megeszi, mig a legtöbbjét csak megrágja, de ezzel annyira tönkre teszi azt, hogy abból már csak hitvány ocsu lesz.

Ez a kártevő bogár nem nagy, akkora mintegy középszerű fekete babszem (másfél czentíméter hosszú) és akkora vastag, mint a libatoll csévóje. Fényes fekete, alul barnás-fekete. Fejét rondesen lehorgasztva tartja.

E bogár gyakori egész nyáron át és ha a puha árpaszem vagy egyéb gabonanemü elfogyott, hernyóval és egyéb rovarral ól. Nappal a földbe bújik, vagy kövek és rögök alatt tanyázik.

Ha az árpa a földről elkerült és tarlója kizöldült, vagy ha közelben másféle gabonatarlóra is akad, akkor a gabonafutrinka odahuzódik és tojását az egyes zöldülő tövekhez közel, de sekélyen a föld alá tojja. Több tojást tojik és minthogy a bogár az egymás mellett levő töveket mind fölkeresi és rendesen mindegyik mellé egy-egy tojást helyez: innen következik, hogy a bogár későbbi kártétele, a melyet a tojásból kikelő lárvája okoz, szintén foltonkint fog mutatkozni. A föld alá helyezett tojásból nemsokára kikel a kis lárva, a mely a hozzá legközelebb eső gabonatőhöz telepszik és mellette búvóhelyül a földbe kis aknát (csövet) váj. Ebben, a földbe meredeken vezető aknában tanyázik a gabona- futrinka lárvája nappal és csak éjjel jön a föld színére, hogy a gabonatő egyik sását a földre lehúzza és táplálkozzék belőle. Ha a sás még igen gyönge, akkor alig hagy meg belőle valamit, de ha már öregebb, rostosabb, akkor csak a rostközi puhább részét szedegeti ki, mig a rostokat összegyűrve (összecsócsárolva) meghagyja. Ha a lehúzott szállal igy elbánt, akkor lehúzza egymásután a többit és velők is úgy bánik el, mint az előbbivel.

Ha pedig elfogyott a tő valamennyi sása, akkor a gabonafutrinka lárvája, vagy mint egyik-másik helyen mondani szokás, a „csócsároló“, egy gabonatővel odébb áll és melléje letelepedve tönkre teszi azt is.