Hivatalos Közlemények, 1901. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1901-01-03 / 1. szám

.....................ikt. sz. IV. évfolyam. Erk. 1901 ... Gy ula, 1901. január 3. ....hó..........n. l­ső szám. HIVATALOS Békésvármegye hivatalos lapja. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben. 24577. ikt. 1900. I. Főszolgabírók, polgármester és elöljáróságok. Kalmárok vendéglői üzlete. írásbeli intézkedésekre fentartott hely Az alábbi ministeri rendelet az elöljáróságoknak a legszélesebb körben való köz­hírré tétele az első fokú iparhatóságoknak pedig pontos végrehajtás végett kiadom. — Gyulán, 1900. évi deczember hó 18-án. Dr. F á b r y, alispán. Másolat 86512—VIII. sz. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi magyar- országi másodfokú iparhatóságnak. A fennálló gyakorlat szerint a pénzügyi hatóságoktól ital mérési engedélyt nyert korcsmák, sörházak, bor- és pálinkamérések, s általában italmérési üzletek, anélkül, hogy arra kereskedői iparigazolványt, vagy vendéglői iparengedélyt váltanának, ipar- szerüleg ételeket és élelmiszereket is kiszolgáltatnak, illetve elárusítanak. Minthogy ez a gyakorlat számos visszásságra ad alkalmat, amennyiben az italmé­rési üzletek és vendéglők üzletkörének összezavarására vezet, s ezzel az 1884. évi XVII. t.-cz.-ben a vendéglői üzletekre nézve megállapított rendelkezések alkalmazását sok eset­ben lehetetlenné teszi, s miután ez a gyakorlat törvényesnek sem tekinthető, amennyi­ben az italmérési engedélyek csupán összes italok kimérésére jogosítanak, s igy az ételek és élelmiszerek kiszolgáltatására, mint az italinérési jogkörön kívül álló ipari foglalko­zására az 1884. évi XVII. t.-cz. értelmében külön iparigazolvány, vagy iparengedély kell, mindezeknél fogva a jelzett, s helyesnek nem tekinthető gyakorlat megszüntetése érdekében a m. kir. belügyministerium vezetésével megbízott ministerelnök ur s a pénz- iigyminister ur hozzájárulásával a következőket rendelem. A korcsmárosok, bor-, sör- és pálinkamérők, az illetékes pénzügyi hatóságtól nyert italmérési engedély alapján csupán az engedélyben megjelölt szeszes italok kimérésével foglalkozhatnak ; ily engedély alapján tehát semmiféle ételt, vagy élelmiszert, illetve másnemű áruezikket iparszerüleg ki nem szolgáltatnak és nem árusíthatnak. Az italmérő, ki az italmérésen kívül élelmiczikkeknek keresetszerü eladásával is foglalkozni kivan, tartozik e szándékát az 1884. évi XVII. t -ez. 4. §-a értelmében az illetékes első fokú iparhatóságnak előzetesen szabályszerű módon bejelenteni, s illetve ebbeli üzletére iparigazolványt váltani, mig az italmérő, ki az üzleti helyiségében, ülő vendégei számára vendéglő szerüleg élelmiszereket, s illetve ételeket is kiszolgáltatni kíván, ez üzletére az italmérési engedélyen kívül, szabályszerű vendéglői iparengedélyt köteles szerezni. Az az italmérő, ki ételek éz élelmiszerek kiszolgáltatásával, illetve a rendelet életbe lépte után kíván foglalkozni ez üzletét csak az ipartörvény 4., illetve 10. §-ában előirt feltétel teljesítése, vagyis az iparigazolvány, vagy a vendéglői iparengedély megszerzése után kezdheti meg, mig az az italmérő (korcsmáros, bor-, sör- és pálinkamérő), ki ételek és élelmiszerek eladásával, illetve kiszolgáltatásával e rendelet életbe léptekor is fog­lalkozik ez üzletet tovább is folytathatja ugyan, amennyiben azonban élelmiszerekkel való kereskedésre, vagy ételeknek vendégszerüleg való kiszolgáltatására iparigazolványa, illetve vendéglői iparengedélye nincs* e rendeletem életbe léptétől számított 3 hónap alatt az iparigazolványért, illetve az iparengedélyért az illetékes első fokú iparhatóság­hoz folyamodni tartoznak. Amennyiben e folyamodvány a jelzett határidő alatt az iparhatósághoz beadatik, az illető italmérési üzlet-tulajdonos az élelmiszer kereskedést, illetve az ételek kiszol­KÖZLEMÉNYEK.

Next

/
Thumbnails
Contents