Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-12 / 15. szám
- 105 ben említés tétetik arról, hogy az ingatlan bizonyos, az állami kedvezményekben való részesülésre igényt tartó gyár vagy ipartelep felállítása czéljából szereztetik meg. Pótolhatja azonban a szerződésnek ilyféle kijelentését, a szerződés keltétől számított 30 nap alatt a kereskedelemügyi ni kir ministerhez tett bejelentés is, melyben a szerző fél kijelenti, hogy az illető ingatlant gyár-, illetve ipartelep létesítése czéljából szerezte meg és hogy az állami kedvezményekre igényt tartván, azokat a szerződés- kötés alkalmával számításba vette. Ugyanez az eljárás követendő a gyári vállalat, vagy ipartelep létesítése czéljából keletkező részvénytársaságok által az alakulás alkalmával, valamint abban az esetben is, ha a jelzett czélból ingatlanokat szereznek meg, vagy részvényeket vagy elsőbbségi kötvényeket bocsátanak ki. 14. §. Az 1899. évi XLIX. t.-cz.-nek visszaható ereje nem lévén, az e törvény 3. §-ának végső bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kedvezményezett, már fennálló gyárak, illetve ipartelepek a törvény 2 §. b) pontjában említett kedvezményeket az e törvény hatályába léptét megelőző időkben létrejött jogügyletekre nézve nem igényelhetik. Az e törvény hatályba lépte után létrejött szerzések tekintetében pedig a jelen utasítás 13. §-ában megjelölt eljárást tartoznak követni. 15. §. A hatályát vesztett 1890. évi XIII. t.-cz. alapján engedélyezett s az 1899. évi XLIX. t.-cz. 3. §-ának negyedik bekezdése értelmében továbbra is érintetlenül maradt, valamint e törvényszakasz ötödik bekezdése értelmében meghosszabbított állami kedvezmények élvezetében levő gyárakkal, illetve ipartelepekkel szemben az utóbbi törvény 2. §. b) pontjában foglalt kedvezmények tárgya és mérve ez utóbbi törvényczikk szerint bírálandó el minden olyan jogügyletet illetőleg, mely ez utóbbi törvény érvénye alatt jött létre. 16. § Az állami kedvezményekben részesített gyárak, illetve ipartelepek tulajdonosai, a törvény 2. §. b) pontja szerinti megillető bélyeg- és illetékkedvezmények érvényesítése érdekében a m. kir. központi dij- és illetékkiszabási hivatal, illetőleg az illetékkiszabásra hivatott m. kir. adóhivatalok felhívására kötelesek mindazokat az adatokat beszolgáltatni, melyek az állami kedvezményekben való részesülés iránti igény igazolása czéljából szükségesek. 17. A törvény 1. §-ában említett gyárak, illetve ipartelepek agyári czélokra szükségelt tisztátalan sót a törvény 2. §-ának c) pontjában foglalt rendelkezés alapján az 1875. évi L. t.-cz. 13. §-ában meghatározott áron alól, métermázsánként rendszerint 30—40 f. áron vehetik igénybe és pedig csakis az akna-szlatinai és maros-újvári m. kir. főbányahivataloknál. A gyári és iparsó kiszolgáltatása alkalmából az illető gyár vag}r ipartelep tulajdonosa biztosítékot tartozik letenni. Ez a biztosíték, mely az 1875. évi L. t-cz. 13. §-a szerint a teljes egyedárusági árnak 20 százalékát képezi, az 1899. évi XLIX. t-cz. említett rendelkezésénél fogva, a jelzett mértéken alól is megállapítható, rendszerint annak felében, vagyis a teljes egyedárusági ár 10 százalékában teendő le az igényjogosult gyár vagy ipartelep tulajdonosa által. A kiszolgáltatható tisztátalan sómennyiséget a m. kir pénzügyminister utalja ki a fentnevezett egyik főbányahivatalnál, meghatározva azt a vegyszert, melylyel a kiutalt só ugyanott denaturálandó. A denaturálás költségeit az igényjogosult gyár vagy ipartelep tulajdonosa tartozik viselni. Az illető gyár vagy ipartelep által átvett iparsó külön zárt helyiségben helyezendő el és rendszeres ellenőrzés alatt áll. 18. §. A törvény 4. §-a alapján engedélyezhető szállítási kedvezmények csakis oly tárgyakra nézve adatnak meg, melyek az országban szereztettek be. E szabály alól kivételnek csakis azon esetben van helye, ha az illető tárgyak az országban nem állíttatnak elő. A szóban levő szállítási kedvezmények tekintetében egyébiránt az alábbi határoz- mányok mérvadók: 1. A m. kir. állnmvasutakon és az állambiztositást élvező vasutakon önköltségi díjtételek alá esnek az építéshez szükséges kőanyag, kavics, homok, tégla, mész, cze- ment, vasszerkezetek, épületfa, fedőanyag, vízvezetéki csövek, iparvágányok létesítése esetében a fentebbi anyagokon kívül a sínek, sinkapcsoló szerek, talpfák, kitérők, fordító korongok, váltó-biztositási berendezések, továbbá az összes berendezéshez szükséges gépek, gépalkatrészek, készülékek, szerszámok, kazánok, tartányok. Mennyiben minősíthetők netán egyéb, itt föl nem sorolt tárgyak olyanoknak, melyekre önköltségi kedvezmény igényelhető, arra nézve esetről-esetre a kedvezmény engedélyezése alkalmával a mérvadó körülmények figyelembe vétele meltett a kereskedelemügyi m. kir. minister dönt. írásbeli intézkedésekre fentartott hely
