Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-22 / 8. szám
— 62 írásbeli inlézkedésekír fentartott hely 3514. ikt. 1900. IX. Járási főszolgabirák, (iyulaváros polgármestere és községi elöljárók. Vezérszó: Teljesen ismeretlen hadkötelesek a belényesi járásból. Megfelelő puhatolás és eredmény esetén jelentés tétel végett értesítem tek. Czi- meteket, hogy Biharvármegye belényesi sorozó járásban az 1900. évre a teljesen ismeretlen hadkötelesek névjegyzékében a következő egyén vétetett fel, u. m. Czika Vaszali született 1879. márczius 27-én, görög keleti vallásu, Czika Etelka gyermeke. Gyulán, 1900. február 19-én. Dr. Fábry, alispán T ájékoztató. Választás. A törvényhatóság rendes közgyűlésén az üresedésben levő árvaszéki ülnöki és az ennek betöltése által esetleg megüresedő árvaszéki jegyzői állások választás utján fognak betöltetni. A kitűzött határidőn belül az állások elnyerésére a következő eyyének pályáztak, és pedig az ülnöki állásra: S i n s z k y Ferencz árvaszéki jegyző, Szathmary Sándor arvaszéki nyilvántartó és Bőd Antal krassó-szörény- megyei árvaszékf jegyző; a jegjrzői állásra: Hajnal Béla tb. szolgabiró, dr. Varga Lajos tb. aljegyző, vm. közig, gyakornok és Jeszenszky Frigyes szarvasi lakos ügyvédjelölt. A közgyűlés közérdekű földi tárgyai a szakosztályok következő javaslatával kerülnek az állandó választmány elé: 1. Az alispáni vaslathoz képest azon alkalmazottak részére, kiknek aránytalan javadalmai miatt a költségvetésben fizetésemelés szavaztatott meg, miután a fizetés emelések ez évben még nem nyernek kormányhatósági jóváhagyást, 1900. évre mérsékelt segély nyújtását javasolja a szakosztály" a házi pénztár maradványából. 30,000 drb eperfának a transversalis és megyei köves utak mellékén való kiültetése mondatik ki. A csabai, szarvasi és szeghalmi járásba egy-egy uj bírói állás, a békésiben egy uj irnoki állás szervezése kéretik. 2. A régi törvényszéki épületre, a megtartott árverések során legmagasabb árként 16,200 korona ajánltatott fel. Bárha ez az ár alacsonynak látszik, mégis miután annál jobb értékesítést ezidő szerint nem remélhetni, a szakosztály az ajánlat elfogadását és azt javasolja, hogy ezen összegből a jelenlegi fogház alakittassék át az árvaszék, levéltár és esetleg más, ott elhelyezhető hivatalok részére, az ügyet előkészitő bizottság pedig utasittassék, hogy a jelenlegi árvaszéki épület felhaszuálasára s a szükséges építkezésekre vonatkozólag, konkrét javaslatot tegyen. 3. Gyula városnak az általa kiépített utaknak, a vámos úthálózatba való felvétele iránti kérvényére a szakosztály azt javasolja, hogy a varmegye a mérnökkel bíró községekben levő vámos útjait a községeknek adja át, ekként a vámjövedelmek a községek javára esvén, azokból útjaikat tovább építhetik, vagy erre már kiadott költségeik megtérülnek. 4. A tiszti nyugdijszabályrendelet módosítását illetőleg, a választmány által kidolgozott szabályrendelet tervezetet a szakosztály elfogadásra ajánlja. E szerint a szabály- rendelet az állami nyugdijtörvénynyel összhangba hozatik, az utbiztosok és szolgák özvegyei és árvái segélyezését illetőleg, az állami nyugdíjtörvény intézkedései átvétetnek, a tisztviselők 4 °/„ hozzájárulásai lu évi szolgálat után 2 u/„-ra leszáliittatnak, a törvény által követelt viszonosság kérdése szabályozást nyer és végül néhány más intézkedés pontosabban-ykörüliratik. 5. A vármegye alispánjának a p.-földvár—orosházi út kiépítésének elhalasztására vonatktzó javaslatát a szakosztály pártoiólag terjeszti a közgyűlés elé. Tudvalevőleg ezen út kiépítése jogerős határozattal kimondatott és a fedeze'ről már gondoskodva van. Időközben azonban a vármegyét átszelő új transverzális út kérdése vettetvén fel, ezen kérdés jelenlegi állapota alapos reményt nyújt arra, hogy az állami ut tényleg kiépítésre kerül. Minthogy nedig a kereskedelemügyi ministerium megállapodásai szerint az állami út iránya F.-Gyaimat—P.-Földvár—Orosháza—H.-M.-Vásárhely leend és igy a kérdéses útvonalat az állam úgy is kiépíti, minthogy továbbá ha az út a vármegye által előzőleg kiépíttetnék az állam azért semmi kárpótlást nem adna, az útra szükséges 350,000 korona megtakarítása pedig a vármegyének nagy érdekét képezi, az alispán és a szakosztály az építés elhalasztását javasolja akként, hogy a mennyiben valamely előre nem látható körülmény az állami ut tervét megváltoztatná, ezen útvonal a vármegye által lesz kiépítendő s ennélfogva az ezen útépítésre vonatkozó jogerő határozat ily értelemben hatályában újra is megerősítendő. yö) A Wodianer árvaház kezelésére vonatkozó szabályzat az intézet felügyeletét az alispánra, igazgatását a mindenkori gyomai plebanusra bízza. Honosítások és elbocsátások. Az 1899. év folyamán a vármegyét érdeklőleg, a következő honosítási és elbocsátási okiratok állíttattak ki. Magyar állampolgár-jogot nyertek Christopf Frigyes morvaországi származású egyén családjával és B 1 a z i ce k Bódog bécsi származású iparos. Elbocsáttatott a magyar allam kötelékéből W e i d n e r Ferenez Károly mező-berényi illetőségű asztalos. Az aradi ügyvédi kamara dr. F i s b e i n Soma ügyvédet Szarvas székhelylyel az ügyvédek és Bleyer Sándor Lajost, mint dr. Szegedy Kálmán békési ügyvédnél jog- gyakorlaton levő ügyvédjelöltet, az ügyvédjelöltek lajstromába folytatólag felvette. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán 1900.
