Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-22 / 8. szám
— 54 — írásbeli intézkedésekre fentartott hely Az eperfa időnként való csonkítása a fának egészséges növése és fejlődése szempontjából igen szükséges, minél fogva arra gond fordítandó. E csonkítás kora t a- vaszszal eszközlendő, mielőtt a fanedv keringésbe jön. A csonkítást végbe kell vinni fiatal fáknál a harmadik évben, az eperfáknak állandó helyükre való kiültetése után: idősebb fáknál pedig 8 évi turnusban, mit ügy érünk el, hogy csakis minden 8-dik fát csonkítjuk. A csonkításnál különösen a következőkre kell ügyelni: a) hogy az ágakat ne közvetlenül a törzs mellett vágjuk le, hanem a törzstől oly távolságban, vagyis oly magasan, hol az ágak nem vastagabbak 8 czentiméternél, vagyis 3 régi hüvelyknél ; ha igy járunk el, elérjük azt, hogy a csonkítás által ejtett sebet a fa köny- nyebben kiállja; b) nagyon kell ügyelni arra, hogy a csonkításnál, midőn az ágak leesnek. hasadások ne történjenek; ezt az által érjük el, hogy az ágat nem baltával, hanem fürészeléssel távolitjuk el. A fürészelés rézsut egymással szembe történjék és pedig úgy, hogy az ág először alulról fölfelé s azután felülről lefelé fürészeltessék; c) ha az ág leesett, a vágás felülete rézsutosan simára tisztítandó, hogy a viz könnyen lefolyhassék. A csonkítás a fának nem csak hogy nem árt, de a fa több és jobb lombot terem s több tüzelő anyagot is nyújt. Gyula, 1900. február 13-án. Dr. Fábry, alispán. I. kpvsz. 1900. III. Az alább felsorolt községek elöljáróinak. Vezérszó: I. Földadó minimumok megállapítása. 2. Az országgyűlési képviselő' választói census alapján. A földadó minimumok megállapítása s az irányadó szomszédos községek kijelölése tárgyában hozott 3/1900. kpvsz. határozat az érdekelt községekben közhírré tétetvén, tekintve, hogy a beérkezett bizonylatok szerint Gyoma község kivételével, törvényes határidő alatt említett határozat ellen fellebbezés be nem adatott, ennélfogva a vármegyei központi választmány 2/900. kpvsz. azon határozatát, mely szerint a legkevésbbé megrótt 1/4. úrbéri telek adója: 1. Kétegyházán .......................... . . 10 frt 20 kr.-ban, 2. Gyula-Váriban.......................... .6 V 4 5 ,, 3. Dobozon.................................... 25 „ 4. Endrődön ............................... »» 94 „ 5. Körös Tárcsán .......................... .. .. 12 Jí 65 ,, 6. Füzes-Gyarmaton..................... .. .. 12 Jí 43 „ 7. Szeghalom............................... 78 „ 8. Körös-Ladányban ..................... .. .. 6 íí 57 „ 9. Öcsödön..................................... í? 51 „ 10. Szent-Andráson ..................... .. .. 5 18 „ 11. Mező-Berényben ..................... .. .. 13 IJ 47 „ 12. Orosházán................................ n 73 ,, 13. Csorváson ............................... .. .. 21 73 ,, 14. Tót-Komlóson .......................... .. .. 17 22 „ állapíttatott meg, továbbá: 15. Puszta-Szt.-Tornjyára, 16. Szabad-Szt.-Tornyára, 17. Nagy-Szénásra, 18. Bánfaivára, 19. Puszta-Földvárra, 20. Sámsonra és 21. Kondorosra Orosháza község, mig 22. TTj-Kigjósra Kétegyháza, végül 23. Vésztőre Körös-Ladány községek jelöltettek meg oly szomszédos községek gyanánt, melyekből a legkevésbbé megrótt 1/4 úrbéri telek adója veendő, — ezennel jogerősnek mondom ki s erről a most felsorolt községek elöljáróit tudomás végett értesítem. — Gyulán, 190U-ik évi február hó 11-én. Dr. Fábry Sándor, alispán. 2906. ikt. 1900. IV. Járási Főszolgabírók, Polgármester, Elöljáróságok. Vezérszó: Kézi zálogok kiváltása. Az alábbi rendeletet tudomás, pontos végrehajtás, a kézi-zálogüzletetek tulajdonosaival való közlés és közhírré tétel végett közlöm. — Gyulán, 1900. évi február 12-én. Alispán helyett: Dr. B o d o k y, várm. főjegyző.
