Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-15 / 7. szám
61. eln. 1900.- 46 — Méltoságos Főispán ur! Tekintetes törvényhatósági bizottság! A vármegye állapotáról a múlt évi deczember havi rendes közgyűlés óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t.-cz. 68. §-ának s) pontja értelmében, tisztelettel a következőkben adom elő, az egyes fejezeteknél visszatekintést téve az egész múlt év folyamán gyűjtött fontosabb adatokra is. I. Közegészségügy. A közegészség a múlt évi deczember havi rendes közgyűlés óta általában eléggé kedvező volt és viszonyítva az előző időszakhoz, valamivel jobb is, amennyiben a heveny fertőző betegségekben történt megbetegedések számszerű emelkedése mellett a halálozási százalék csökkent; mig ugyanis az 1899. szeptember 1-től egész 1899. november 1-ig terjedő időszak alatt megbetegedett heveny fertőző betegségekben 306 egyén, kik közül meghalt 43, addig 1899. november 1-től egész l'.'OO. február 1-ig terjedő időszak alatt heveny fertőző betegségekben megbetegedett 727 egyén és meghalt 82. Az összes megbetegedések tehát arányosítva az előző időszakhoz, 267-tel emelkedtek, de a halálozási százalék 11% volt, vagyis 3%-al kevesebb. A jelentést magában foglaló időszak alatt diphteriában megbetegedett 56 egyén, meghalt 20 (30%). Yörhenyben beteg lett 239, kik közül meghalt 39 (16%). Kanyaróban megbetegedett 306 és meghalt 14 (4%). Hasihagymázban beteg lett 64 és elhalt 6 (9°/o). Szamárhurutban beteg lett 3, meghalt 2. Előfordult a hólyagos himlő 1, a bárányhimlő 29 gyógyulással végződött esetben. Végül mutatkozott a gyermekágyi láz két esetben, melyek közül az egyik halálosan végződött. A trachomások létszáma: 148 trachomás és 18 trachoma-gyanus, igy tehát az előző időszakhoz viszonyítva 8 trachomással és 4 trachoma-gyanússal kevesebb mutatkozik. A feltüntetett adatok igazolják, hogy a heveny fertőző betegségek közül leginkább uralkodó volt a kanyaró és vörheny, bár e betegségek is tömeges megbetegedés alakjában csak egyes községekben jelentkeztek ; igy a vörheny Békésen, a kanyaró K.-Ladányban, Sámsonban. Daczára azonban a vörheny és kanyaró nagyobb arányú elterjedésének, lefolyásukban elég szelid- séget mutattak, mit legjobban igazol az, hogy halálozási százalékuk a megszabott határt túl nem lépte. Gyógyszerummal beoltottak 18 diphterias egyént, kik közül meggyógyult 14, meghalt 4. Védőoltást két esetben sikerrel végeztek. Ezzel a jelentésemmel kapcsolatban kötelességemnek ismerem, hogy főbb vonásokban az elmúlt év egészségügyi viszonyairól megemlékezzem. Az 1899. év közegészségi viszonyai kedvezőbbek voltak és az előző évihez viszonyítva jobbak is, amennyiben a bejelentésre kötelezett heveny fertőző betegségekben történt megbetegedések száma nemcsak tetemesen csökkent, hanem ezekben a betegségekben történt elhalálozások százaléka is kevesebb volt. Mig ugyanis 1898-ban heveny fertőző betegségben 6254 egyén betegedett meg, addig az 1899. évben 3655, vagyis 2589-el kevesebb. A halálozási százalék pedig 10-7o/o-ot tett ki, vagyis az 1898. évihez képest 0'7%-al kevesebbet. A heveny fertőző betegségek Közül leginkább uralkodó volt a kanyaró, elannyira, hogy csupán ebben a betegségben történt megbetegedések száma az összes heveny fertőző betegségekben történt megbetegedéseknek több, mint felét tette ki. Kanyaróban ugyanis 1812 egyén betegedett meg, kik közül meghalt 73, vagyis 3"/0. A többi fertőző betegségek említésre méltó változást nem mutattak. Diphteriában megbetegedett 255, meghalt 74 egyén (29°/u). Gyógyszerummal beoltottak 100 diphte- riás egyént, kik közül meggyógyult 85, meghalt 15. A beoltottak halálozási százaléka tehát 15°/,,. Védőoltást 21 esetben végeztek sikerrel. A gyógyszerummal való oltásban a megbetegedett diphteriásoknak csupán 39%-a részesült. A védhimlőoltást és ujraoltást mindenütt jó eredménnyel foganatosították. Az 1899. évhén első oltásban 9258, ujraoltásban 7843 egyén részesült. Beoltottak tehát összesen 17101-et. Az alkalmazásba vett oltóanyagok minősége, hatékonysága ellen panaszok nem merültek fel. Kiemelni kívánom a gyermekvédelem szempontjából azt a kiváló fontosságú intézvényt, melyet az 1898. évi XX-ik t.-cz. biztosított jogok és kedvezmény igénybevételével az Országos Fehér Kereszt Egyesület hékésmegyei fiókja teremtett az elhagyottaknak nyilvánított 7 éven alul levő gyermekek részére. Ez áldásosán működő egyesület ugyanis Gyulán 1899. év november havában egy 20 ágyra berendezett, a legkényesebb igényeket is kielégítő állandó gyermekmenhelyet alapított. Működése rövid pár hónapi fennállása alatt is biztatóan eredményes, amennyiben már eddig 150 elhagyott gyermeket vett emberszerető gondozása alá. Nem tartom érdektelennek végül, ha a békésmegyei közkórház 1899. évi működéséről egy-két fontosabb adatot felsorolok. Felvettek az elmúlt évben 1397 beteget, kik közül meggyógyult 682, javult 244, II. Alispáni jelentés az 1900-ik évi február havi közgyűlésre.
