Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-27 / 52. szám
írásbeli intézkedésekre fcntartott hely 24319 ikt. 1900. III. Főszolgabírók, Gyula város tanácsa, mint elsőfokú iparhatóságok központi jegyzői tisztség. Iparhatósági Ítéletek. Az alábbi ministeri rendeletet tudomás és pontos végrehajtás végett közlöm. Gyula, 1900. deczember 22-én. Alispán helyett : dr. D e i in e 1 vármegyei tb főjegyző. Másolat 799858VIII. Kereskedelemügyi m. kir. minister. — Valamennyi másodfokú iparhatóságnak A harmadfokú elbírálás végett elém kerülő iparkihágási ügyek, valamint az 1891. XIV. és 2893 XXVIII. törvényczikkbe ütköző és az ipartörvényben megállapított módozatok szerint elintézendő kihágások felülbírálása alkalmából ismételten tapasztaltam, hogy az elsőfokú iparhatóságok Ítéleteik meghozatalánál nem tartják szorosan magukat az 1884. XVII. t.-cz. végrehajtása tárgyában a volt földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministerium által 1884. évi augusztus hó 26-án 39266. sz. alatt kiadott általános rendelet határozmányaihoz. Nevezetesen : 1. Oly esetben, midőn a kihágással vádolt egyén sem személyesen, sem meghatározottja által a tárgyalásra meg nem jelenik, az elsőfokú iparhatóságok igen gyakran pusztán a feljelentésben foglaltak alapján hozzák Ítéletüket, figyelmen kívül hagyván, hogy a hatóság az idézett rendelet 61. §-a értelmében, úgy a feljelentésre, mint az ügyállás felderítésére szolgáló adatokat hivatalból tartozik összegyűjteni és hogy ítéletét a 84. §-ból folyólag a kiderített tények és felhozott bizonyítékok alapján hozza; 2. A tárgyalási jegyzőnönyvben nem emlittetik fel, vájjon a felek felebbezési jogukra figyelmeztettek-e? (91. §.) E helyütt hangsúlyoznom kell, hogy a felebbezési határidő az ipartörvény 181. §-a értelmében 15 nap és nem 3 nap, mint nem ritkán tévesen megjegyeztetik. Ki kell továbbá emelnem, hogy az ipartörvén}’ az imént idézett szakasza korlátlan felebbezési jogot biztosit és ennélfogva a belügyministeriuin által 1890. évi julius hó 28-án 2608. szám alatt kiadott rendelet iparkihágási ügyekre alkalmazást nem nyerhet. 3. Az ítélet nem tartalmazza a vádlott személyazonosságának megállapítására szükséges adatokat (név, kor, foglalkozás, előélet stb) 4 Kimarad az Ítéletből a törvény, vagy törvényes rendelet szakaszaira való hivatkozás, valamint az elitéit által elkövetett kihágás megnevezése (92. §.) Itt meg kell jegyeznem, hogy az ítélet rendelkező részében nem csak a törvény azon szakasza idézendő, melynek alapján a büntetés kiszabatik, hanem azon szakasz is, melybe a kihágás ütközik ; 5. Kihágások halmazata esetén összbüntetés állapittatik meg, holott az 1879. XL. t.-cz. 29. §-a szerint, a büntetés mindenik kihágás miatt külön-külön állapítandó meg ; 6. Igen gyakran jogi személy (czég, részvénytársaság stb) marasztalta tik el, holott jogi személy kihágási eljárás alanyául nem szolgálhat, az Ítéletig el nem marasztalható, hanem mindig a jogi személy képviselője (czégtulajdonos stb.) vonandó felelősségre ; 7. Több vádlottat büntető cumulativ elsőfokú Ítélet elbírálásánál a másodfokú iparhatóság az elsőfokú Ítélet azon részét is felülvizsgálat alá veszi, mely miután vádlott abba belenyugodott, jogerőre emelkedett és ennélfogva érintetlenül hagyandó; 8. Figyelmen kívül hagyatik, hogy a büntető eljárás megindithatása, az 1879. XL. t.-cz. 31. §-sa szerint, a kihágás elkövetésétől számított 6 hó alatt elévül ; már pedig elévülés fennforgása esetén ezen körülmény hivatalból veendő figyelembe. Miután a fentiekben az alsófoku ítéletek leginkább észlelt hiányait elősoroltam, felhívom az iparhatóságot, utasítsa az elsőfokú iparhatóságokat, hogy Ítéleteik meghozatalánál a többször idézett 39266/1884. számú rendelet határozmányaihoz szigorúan ragaszkodjanak, kiváló gondot fordítván arra, hogy az Ítéletek alaki szempontból is helyesen legyenek szerkesztve. Erre annál is inkább nagy súlyt kell fektetnem, mert érdemileg helyes Ítéleteket igen gyakran pusztán alaki hiányok miatt vagyok kénytelen feloldani, vagy megsemmisíteni, mi által az ügy végleges befejezése nem ritkán az érdekelt felek, de a közönség kárára is hosszú ideig elodáztatik és az összes hatóságok igen sok felesleges munkával terheltetnek. Budapesten, 1900. évi deczember hó 15-én. Hegedűs, s. k. 24318. ikt. 1900. IV. Főszolgabírók, Gyula város tanácsa mint I-ső fokú iparhatóságok, központi jegyzői tisztség, számvevőség. Iparhatósági Ítéletek végrehajtása. Az alábbi ministeri rendeletet tudomás és végrehajtás végett közlöm. Gyulán, 1900. évi deczember hó 22-én. Alispán helyett: dr. Daimel Sándor, várm. tb. főjegyző Másolat 76241/VIII. szám. M. kir. kereskedelemügyi minister. Körrendelet valamennyi másodfokú iparhatóságnak- 360 -
