Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-21 / 38. szám

276 ­kedelemügyi ministeriumbau, s kilátásba helyeztetett, hogy az uj transversalis út közigazgatási bejárása még az idén meg fog tartatni. Ezen útvonal állami kiépitése felszabadítaná erőinket, s képessé teend bennünket közúti alapunk terhére kisebb fontosságú utaink kiépítésére is. Utaink és vasutaink fejlesztése a kitűzött irányban halad előre, azonban közgazdaságunk emelésére, azáltal hogy terményeinket a legolcsóbb közlekedési eszközökkel vinnék a piaczra, rend­kívül nagy jelentőségű volna avizi utaknak biztosítása. Erre megyénkben mintegy kínálko­zik az alkalom, amennyiben a Kőrösök bizonyos berendezésekkel alkalmasak vizi közlekedésre, s behálózván a megye nagyobb részét, közgazdaságunknak mintegy életereiül tűnnek fel. A vizen való szállítás költsége elenyésző csekély a vasúton való szállításához, úgy hogy a csongrádi gazda jelen­leg a Tiszán Titelig s onnan fel a Duuáu Budapestre szállítva termékét, e nagy kerülő daczára még mindig tekintélyes nyereséggel értékesíti termékét a vasúton való szállítással szemben. — E nagy horderejű közgazdasági előnyt kihasználni nekünk is módunk van a Kőrösöknek hajózha­tóvá tételével. Pár évvel ezelőtt a Magyar Folyam és Tenger hajózási részvénytársaság tervbe is vette a Kőrösökön való rendszeres hajózást, meg is tartatott a próba bejárás, azonban ez alkalom­mal megállapittatott, hogy kis vizűéi már a Hármas-Kőrös is Endrődtől kezdve felfelé alkalmatlan a teher-hajók szállítására, megállapittatott azonban az is, hogy egy-két kamara zsilipnek létesítése és a medernek bizonyos pontokon való lemélyítése által a Kőrösök egész Gyuláig kitünően bereudez- hetők a hajózásra. Ezen meder rendezésekre vonatkozólag a műszaki felvételek azóta meg is tör­téntek, s azok tervei végleg megállapittattak, s a műszaki felvételek eredménye az, hogy a szóban forgó berendezéseknek semminemű műszaki akadálya nincs s azok létesítésével a kívánt eredmény föltétlenül biztosítható. Rendkívüli nagy közgazdasági érdek lévén megyénkre nézve, hogy e ter­vek meg is valósittassanak: Indítványozom, hogy a nagyméltóságú m. kir. földmivelésiigyi és keres­kedelmi miuister urak feliratilag, esetleg küldöttségileg is felkéressenek a tervezeteknek állam költségen való sürgős létesítésére. Ha az orosházi, csabai, gyulai-járás és Mezőberény gazdaságait mezőgazdasági vasutakkal összekötve, kapcsolatba hozhatjuk a hajózásra berendezett Kettős- és Hármas-Kőrössel, melyek a békési, gyomai és szarvasi járás terményeinek szállítását minden különösebb közvetítés nélkül fel­venni képesek, gazdaságaink jövedelmezősége megyénk nagyobb részében hatványozottan emelkedik és vármegyénk, s ezzel az állam közgazdasága is nagy mérvben erősbödnék. E hajózási berendez­kedés azonkívül természetszerű előkészítése azon nagyszabású állami tervnek, melynek czélzata a Tiszát Csougrádtól a Dunával, Budapestig csatorna által összekötni. A Kőrösöknek eme előleges berendezkedés nélkül ezen nagy állami tervezet nem is lehetne egész mű, úgy, hogy annál inkább is remélhetjük azt, hogy a vizi utak állami létesítése a Kőrösökön kezdetik meg, s annál inkább is szívós erélylyel munkálnunk kell már most és szorgalmaznunk kell a Kőrösök hajózási berendezését. Ajánlom indítványomat a törvényhatóság nagybecsű figyelmébe. V. Vegyesek. A vármegyei közigazgatás a lefolyt évnegyedben is gyors és fennakadás nélkül való volt. Az ügydarabok mondhatni naponta intézteinek el, s hátralék közigazgatásunkban nem fordul elő. Az intézkedések gyorsabbá és közvetlenebbé tétele czéljából folyó évi junius 1-től kezdve a köz­vetlenséget hoztam be a közigazgatásba a központ és a községek között; azóta a főszolgabírók ellen­őrzését nem igénylő ügyek közvetlenül adatnak ki a községeknek, s onnan közvetlenül folynak be a jelentések az alispánhoz. A vármegyei pénzkezelés szintén rendes volt, miről a havonként meg­tartott pénztárvizsgálatok alkalmával minden egyes esetben meggyőződtem. A községi ügykezelést négy község kivételével, melyek vizsgálatát őszre halasztottam, minden egyes községben személye­sen vizsgáltam meg, s örvendetesen tapasztaltam a községi közigazgatásnak is helyes irányban való fejlődését. Az ambuláns számvevői szervezet megyénk ezen új s az országban egyetlen ilyen intéz­ménye, igen jól bevált. Az ambuláns szemvevő beutazta és beutazza az összes községeket, állandó figyelemmel kiséri a községi és gyámpénztári pénzkezelést, egységesíti azok reudszerét az egész megyében s a midőn ellenőre, egyszersmind oktatója is a községi pénzkezelőknek. Az ambuláns számvevő, mint jelzém, vizsgálatait évente többször kiterjeszti a gyámpénz­tárakra is, s ezért 200 korona évi fizetést is húz a gyámpónztári tartalékalapokból. — Ily körül­mények között feleslegesnek kell tartanom, hogy az árvaszéki elnök az ambuláns számvevő úti programújának minduntalan való megzavarásával, esetleg más számvevőnek a községek újabb megterhelése

Next

/
Thumbnails
Contents