Hivatalos Közlemények, 1900. január-december (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-12 / 19. szám

- 141 4. §. Az üzleti helyiségekben hatóságilag megállapított árszabály tartandó kifüggesztve.

A jelentkezés alkalmával bárminemű dijat szedni tilos.

Az árszabály szerint megállapított dij a tettleges szolgálatba lépéstől számítandó 8 nap után esedékes.

A szedhető dijak a következőleg állapíttatnak meg:

Az elhelyezésért fizet:

1. Szakács, szakácsnő, kocsis, inas, dajka 2 koronát.

2. Szobaleány, szolgáló, hetes és pesztonka 1 koronát. — Ugyanezen dijakat fizeti azon gazda is, aki az intézet közvetítését igénybe vette.

3. Szállodai, vendéglői és kávéházi portás, főpinczér, fizetőpinczór és főzőleány 4 koronát.

4. Minden más szállodai, vendéglői, kávéházi és korcsma üzleti alkalmazott 3 koronát.

Vidékre történő közvetítésnél az engedélyezett dijak kétszerese számítható.

A 3. és 4. pontban engedélyezett dijakat csakis az alkalmazottak fizetik, a munkaadótól külön követelési dij nem szedhető.

Az ezen árszabályban meghatározott dijaknál többet felszámítani tilos.

5. §. Az üzlettulajdonosnak rendes könyvet kell vezetnie, a könyv alakja, beosztása és tartalma a következő.

A foglalkozást kereső

A cseléd

vagy munkakönyvét vagy j egyé

b okmányokat kiállító hatóság

Mely napon jelentkezett a fog

lalkozást kereső |

A gazdának kihez be- szegődtetett

'3

Ö

■o

a>

50

fcD

o

N

m

o>-o

<

i

A közvetítésért, illetve cselédsze

rzésért beszedett dijak

ne

ve

cseléd vagy munkakönyvének száma

1 1 ,

neve lakhelye

6. §. Az üzlet, valamint az üzleti könyvek a rendőri hatóság által bármikor megvizsgálhatok.

7. §. Cselédet cselédkönyv nélkül, iparossegódet vagy gyári munkást munkakönyv nélkül és egyáltalán foglalkozást kereső egyéneket, kellő igazoló okmányok nélkül, beszegődtetni tilos.

8. §. Az üzlettulajdonos a nála jelentkező egyén erkölcsi viseletéről tudomást szerezni és erről a felfogadót híven értesíteni tartozik.

9. §. A már beszegődött egyént máshoz szerződtetni, vagy más helyre csábítani, vagy elbocsátás nélkül távozottnak helyet szerezni tilos.

10. §. Az üzlettulajdonos köteles minden nála jelentkező és magát kellően igazolt egyénnek személyválogatás nélkül helyet közvetíteni.

11. §. Az üzlettulajdonos tartozik üzlethelyiségeit tisztán tartani.

12. §. Az a közvetítő, vagy cselódszerző, a ki a jelen szabályrendelet határozatai ellen vét: az iparhatóság által 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

13. §. Azok, akik foglalkozást közvetítő avagy cselédszerző üzletet az 1884. évi október hó 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek.

Kiadta:

15 e r t h 6 í y I s t v á n,

várm. Il-od aljegyző.

25062/VIII. Jóváhagyom azzal, hogy a 3. §-ban, „300 frtnyV helyett „600 korona,“ a 13. §-ban „50 frtig“ helyett „100 koronáig11 szavakat Írtam. Budapesten, 1900. ápril hó 24-én. A minister helyett: Cseörgeő, s. k. államtitkár. (P. H.)

8830. ikt.

1900.

VI. Járási főszolgabírók, polgármester, Elöljáróságok.

Árvizek alkalmával díjtalan táviraiozás.

Az alábbi ministeri rendeletet tudomás és ahhoz való alkalmazkodás végett közlöm. — Gyulán, 1900. évi május hó 4-én. Dr. F á b r y, alispán.

Másolat. 33497. V-I. szám. Magyar kir. földmivelésügyi minister. Valamennyi vármegye alispánjának és teljhatalmulag felruházott város polgármesterének.

A magyar kir. kereskedelemügyi minister ur folyó év április hó 4-ón 21153. szám alatt kelt átirata szerint elrendelni méltóztatott, hogy a magyar korona területén levő posta- és távirdahivatalok a jövőben bekövetkezhető árvizek alkalmával nemcsak a vizek állását és a vészt jelző, hanem az oly közérdekű táviratokat is, melyek az árvízvédelem érdekében folyamatban levő munkálatokra s az ezekkel összefüggő intézkedésekre vonatkozó közleményeket s egyéb idevágó intézkedéseket tartalmaznak, az azok feladására illetékes hatóságoktól és hivaIrúsbeli intézkedésekre

fentartott hely