Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-14 / 37. szám

ikt. sz.

Érk. 1899.

hó

n.

II. évfolyam. Gyula, 1899. szeptember 14. 37-ik szám.

HIVATALOS

KÖZLEMÉNYEK.

Békésvármegye hivatalos lapja.

Kiadja a vármegye alispánja.

Megjelenik minden Csütörtökön a kiadásra kerülő hivatalos közleményeknek megfelelő terjedelemben.

20328. ikt.

1899.

I. Polgármester. Járási főszolgabirák. Községi elöljáróságok.

Vezérszó: Központi hitelszövetkezet.

A in. kir. belügyminister urnák a központi hitelszövetkezet támogatása tárgyában hozzám intézett alábbi rendeletét oly felhívással közlöm tek. cziinetekkel, hogy hatáskörükben intézkedjenek, mikép a központi hitelszövetkezet intézménye, üzletrészek jegyzésével minél szélesebb körben s minél hathatósabb támogatásban részesittessék.

Különösen fellövöm a ministeri rendeletben foglaltakra azon községek figyelmét, amelyek a központi hitelszövetkezetbe üzletrészek jegyzésével eddig még be nem léptek.

Ezen felhívás folytán tett intézkedésekről ez év decz. hó 15-ig a föszolgabirák által s illetve azok utján hozzám jelentés teendő. Gyulán, 1899. évi szept. 6-ikan. Dr. F á b r y alispán.

Másolat. M. kir. belügyininister. 87332—II. szám. Körrendelet, valamennyi vármegye és városi törvényhatóság közönségének. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. t.-c?. életbelépte után első teendő lévén, a törvényben körülírt országos központi szövetkezet megalakítása, e központ alapítványi üzletrészeire az aláírást a pénzügyminister ur megnyitotta s már egy év előtt külön felhívást intézett mindazokhoz a társadalmi és politikai tényezőkhöz, melyek közreműködésére ezen országos érdekű és úgy gazdasági, mint társadalmi szempontból nagy horderejű actió- nál joggal számíthatni vélt.

Ezen tényezők között voltak az összes törvényhatóság és azok főispánjai is.

De a pénzügyminister ur ezen felhívása nem talált olymérvü viszhangra, mint a minőt az ügy fontosságából kifolyólag várni lehetett, amit azonban nem kívánok a szövetkezeti eszme iránti érdeklődés hiányának tulajdonítani, mert Magyarország törvény- hatóságai már az 1898. évi XXIII. t.-cz. életbelépte előtt tanujelét adták annak, hogy a szövetkezetek jelentőségét kellőleg méltányolják, amennyiben több törvényhatóság részéről intensiv mozgalom indult meg a szövetkezeti hálózat fejlesztése érdekében.

Joggal remélhetem ennélfogva, hogy a törvényhatóságok az 1898. évi XXIII. t.- cz. által megadott alapon leendő együttműködésre az eddiginél nagyobb mérvben lesznek megnyerhetők.

Miért is, tekintettel arra, hogy most a midőn a többször idézett törvény alapján már megalakult országos központi hitelszövetkezet működését már megindította s eddigi tevékenysége kedvező reménynyel kecsegtet, legközvetlenebb feladat az, hogy ezen központi intézet a lehető legnagyobb tőkeerő gyűjtése által is alkalmassá tétessék az irányában támasztható összes jogos igények kielégítésére. Részemről is reá akartam irányítani a törvényhatóság érdeklődő figyelmét ezen közgazdaságilag oly nagy jelentőségű ügyre s felhívom a törvényhatóságot, hogy az országos központi hitelszövetkezet alapítványi üzletrészeinek jegyzésével, ezen fontos intézmény fejlesztéséhez és megszilárdításához hozzájáruljon és saját hatáskörében intézkedjék az iránt, hogy ezen intézmény üzletrészek jegyzésével minél szélesebb körben, s minél hathatósabb támogatásban részesittessék.

Tájékozásul az aláírásra vonatkozólag a következőket kívántam a törvényhatóság tudomására juttatni.

Egy alapítványi üzletrész a törvényben megállapított legkisebb összegre: 1000,

szóval ezer koronára szól.

Az 1898. évi XXIII. t.-cz.-nek az alapitó tagok jogviszonyaira vonatkozó rendelkezéseiből a következőket emlitein :

1. Az alapitó tagok a központi hitelszövetkezet kötelezettségeiért csak alapítványi üzletrészeik erejéig felelősek ; másrészt a központi hitelszövetkezet vagyonában és jövedelmeiben csak annyiban részesülnek, hogy üzletrészeik ahipszabályszerü visszafizetését, s a nyereségből legfeljebb négy (4) százalék évi osztalék kiszolgáltatását követelhetik.

Szavazati jogukat és gyakorlásának módját az alapszabályok fogják meghatározni. Az általuk jegyzett alapítványi üzletrészek visszafizetésével tagságuk megszűnik.

2. A központi hitelszövetkezet tiszta nyereségéből első sorban tiz (10) százalék a

írásbeli intézkedésekre fentarlolt hely