Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-30 / 13. szám
3 500 » 80 » » pintér munkák 309 » — » » bognár munkák 408 » — » » órafélók és 281 » — » » vegyes czikkek. Összesen 52171 frt 62 kit kitevő felszerelési tárgyak szállítása iránt ezennel nyilvános árlejtést hirdet. Erről vállalkozni akarók azzal értesittetnek, hogy magyar nyelven írott és ivenként 50 kros bélyeggel ellátott zárt ajánlataikat, amelyekhez elismervény csatolandó arról, hogy az általuk szállításra ajánlott tárgyak előirányzati értékének legalább 5°/0- át Békésvármegye házi pénztárába befizették; legkésőbb 1899. évi április 9-én, vasárnap délelőtt 10 Óráig Békésvármegye alispánjához annál bizonyosabban adják be, mert a később érkező, vagy oly ajánlatok, amelyek a bánatpénz betéteiéről szóló elismervénynyel felszerelve nincsenek, figyelembe nem fognak vétetni. Ajánlat az összes szükségletre, vagy az egyes csoportokra, vagy több hasonló tárgyú csoportra, avagy egyes csoportokban levő nagyobb mennyiségben szükséges tárgyak szállítására is tehető. Az ajánlatba hozott engedmények százalékban fejezen- dők ki, ettől eltérő ajánlatok figyelembe nem vétetnek. A szállítás az V. tétel kivételével a hivatalos minták és leírások szerint eszközlendő, a vasbutor félék pedig (V. tétel) a szállítandó tárgyak minta darabjaival pályáznak, amely verseny minták vállalkozók által árlejtés előtti napon reggeli 8 órától déli 12 óráig és délután 2 órától este 6 óráig adandók át a kórház telepen a békésvármegyei közkórház gondnokságának. A hivatalos minták, a beszerzendő tárgyak jegyzéke, azok leírása a közkórház gondnoki hivatalában tekinthetők meg, ahol a tárgy jegyzék, a leírások és az árlejtési feltételek 2 frt lefizetése ellenében meg is szerezhetők. A szállítás egyéb részleteire, valamint a szállítás feltételeire nézve a nevezett kórház gondnoki hivatala ad a hivatalos órák alatt (reggel 8—12-ig, délután 2—5-ig) felvilágosítást. Gyulán, 1899. márczius hó 14. Békésmegye közkórházi építkezési bizottsága nevében: Dr. Fábry Sándor, alispán, elnök. £ Gyárak. A kereskedelmi minister e hó 13-án kelt 9612. számú leiratában körvonalozza azon feltételeket, melyek mellett a Csabán létesíteni tervbe vett butor-szövet-gyár alapítását elősegíteni hajlandó. A ministeri leirat első sorban is kiemeli, hogy Szász- országba, Chemnitzbe kiküldött iparfelügyelőjének jelentéséből azon benyomást nyerte, miszerint a Seidler és Schreiber czég, melylyel a csabai gyár ügyében tavalyi külföldi útja alkalmából a vármegye alispánja vette fel a tárgyalásokat, a gyárosok »szak- értelme, chemnitzi gyáruknak berendezése, a gyárban folyó serény munka, az ottan uralkodó rend és az üzletvezetés körül tapasztalt pontosság révén« teljesen alkalmas és hivatott a kérdéses uj iparágat Magyarországban is meghonosítani. Ezekhez képest a minister kijelenti, hogy hajlandó a czéget tiz éven át évi 6000 frt államsegélyben részesíteni (a vállalkozó 7500 frtot kért), ha a czég kötelezi magát, hogy Csabán a technika jelen fejlettségének megfelelő, legalább 100 mechanikai szövőszékre berendezett szövő-gyárat a megfelelő előkészítő gépekkel is felszerelve úgy felépít, hogy a gyárban az építkezés megkezdésétől számított 18 hónap alatt legalább 50 mechanikai szövő-széket üzembe helyez, és ugyanezen időre a festő, valamint a gőzerőre berendezett appreturát is felállítja, nemkülönben ezen telepen az első 50 szövő-székhez legalább száz-, a másik 50 szövő-szék üzeme mellett pedig az egész gyártelepen legalább 150 munkást foglalkoztat, és az igy létesítendő gyári telepbe a czég legalább 200.000 frtot befektet. Ellenben megtagadja a czég azon kérelmét, hogy gépeit vámmentesen hozhassa be, hogy hivatalnokai és előmunkásai a magyar vasutakon való ide utazásra szabadjegyet nyerjenek, és azon kikötést, hogy bizonyos ideig az állam hasonló iizemü más gyár alapítását állami támogatással nem fogja elősegíteni. Ez utóbbi feltétel megtagadása, bár akadémikusnak látszik a kérdés, kétségessé teszi a gyár fennállásának egész létesülését. Mert valamely gyárnak, mely teljesen uj iparágat honosít meg hazánkban, bizonynyal 5—6 évi monopolra van szüksége, mig üzemét, piaczát megteremti, gyakorlatlan munkásait kiképezi, a kezdet nehézségeit leküzdi, egyátalán mig versenyképessé lesz. E verseny nélküli berendezked- hetés biztossága nélkül a vállalkozó nem fektetheti be tőkéjét egy vállalatba. A mily jóakarattal találkozott azonban ez ügy állandóan a Tájékoztató.
