Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-09 / 10. szám
3 mikor arra elegendő ok nem volt, majd olyan eset is merült fel, hogy egyes hatóságok a gyanúsított egyének neveit s az illetőknél megtartott vizsgálatot, az eljárás befejezése, illetőleg az ítélet jogerőre emelkedése előtt hirlapilag közzétették. — A múlt év végén 4840—kih. szám alatt kibocsátott körrendeletemben hangsúlyoztam, hogy a törvény sikeres végrehajtása légióként attól függ, hogy a kihágások lehetőleg felfedeztessenek, vagyis az elkövetett kihágások törvényszerű megtorlás nélkül ne maradjanak. A kihágások felderítésénél szabálytalan, de meg czélra nem vezető eljárásnak tekintendő, azonban, ha a vizsgálatok az egyes feleknek kérelmére önmaguk ellen mintegy azért történik, hogy hatóságilag megállapittassék, miszerint nálok mesterséges bor nincs. Az illetők tehát önmagok ellen nem kérhetik a vizsgálatot, ezzel azonban nem tévesztendő össze az, ha valamely borvásárló azért kéri alaposnak látszó gyanú alapján a vizsgálatot, hogy vájjon a néki szállított bor nem mesterséges-e ? Ezen esetben a hatóság feladata' megítélni azt, hogy a vizsgálat megejtésére meg vannak-e a kellő feltételek. A mi a kihágások felfedezését illeti, ez irányban nem lehet elegendőnek tartani azt, a mit már több Ízben tapasztaltam, hogy az eljáró hatóság megelégszik azzal, hogy mesterséges bor forgalomba hozatala miatt, az illetőt, a kinél a bor találtatott, megbünteti, hanem kiterjesztendő a figyelem minden egyes esetben arra is, hogy mindazok, a kik a kihágást elkövették, nemcsak a kik forgalomba hozták a mesterséges bort, hanem legfőképen azok, a kik azt készítették, tehát a főbünösök büntetlenül ne maradjanak. Ennélfogva az eljárás ez irányban is kiterjesztendő, illetőleg az illetékes hatóságok az alaposnak látszó gyanúról haladéktalanul — nem várva be a forgalombahozót elmarasztaló ítéletek jogerőre emelkedését, nehogy a kihágások az 1879. évi XL. t.-cz. 31. §-a értelmében elévülés okából büntethetők lenni megszűnjenek — értesitendők. Itt kiemelendőnek tartom, hogy ámbár a törvény 10. §-a valamint az 1897. évi 53850. sz. kereskedelemügyi ministeri végrehajtási rendelet 13. § a világosan rendelkezik — a kihágási eljárás csak alapos gyanús, vagy teljesen megbízható feljelentés alapján, úgyszintén olyan esetekben indítandó meg, mikor a feljelentést valamelyik vegy- kisérleti állomás, vagy a borellenőrző bizottság teszi meg, vagy pedig ha a kihágási eljárás megindítását a törvény végrehajtásával megbízott ministerek valamelyikének az ellenőrzési szemlékre kiküldött közegei kívánják. Azonban, amennyiben megkívánom, hogy az imént felsorolt esetekben az eljárás a legerélyesebben vitessék keresztül, ép úgy kerülendőnck tartom, hogy a törvény szigorú végrehajtása czimén akár a bortermelők, akár a borkereskedők, vendéglősök stb. alaptalan zaklatásnak tétessenek ki azáltal, hogy oly esetekben is tartatik vizsgálat, a mikor arra elegendő ok — alapos gyanú, meghízható feljelentés stb, — fenn nem forog. Megjegyezni kivánom, hogy az Ítéletek hirlapi közzé tételét mint a büntetés súlyosbítását, a közzétételt magában az Ítéletben elrendelve, a törvény 8. §-a az eljáró hatóság belátására bizza s azt az idézett végrehajtási rendelet — az adott körülményekhez képest — szigorúan alkalmazandónak rendeli. A fentiekből önként következik tehát, hogy a hirlapi közzététel csakis a jogerőre emelkedett Ítéletekre vonatkozik. Egyébként is úgy köz- gazdasági érdekéink, mint az illető egyének iránti méltányosság megkövetelik, hogy a terheltek nevei mindaddig hirlapilag nyilvánosságra ne hozassanak, mig a marasztaló Ítélet jogerőre nem emelkedett, nehogy felmentés esetében ártatlanul hurczoltassa- nak meg az illetők. A szóban levő törvény sikeres végrehajtása körül tehát az eljáró hatóságok feladatát úgy a visszaélések megtorlása, mint a hazai bortermelés, reális borkereskedés és a fogyasztó közönség érdekében az képezi, hogy a mig egyfelől az alaptalan gyanúsítások és oknélküli meghurczo- lások elkerülése végett óvatossággal és tapintattal járjanak el, másfelől az elkövetett kihágások felfedezése s a kihágások összes elkövetőinek megfelelő megbüntetése czéljából — a legszigorúbban alkalmazkodva azonban a fennálló szabályokhoz — teljes erélyt fejtsenek ki. Erről Czimed további megfelelő intézkedés végett értesítem. Budapesten, 1899. évi február hó 20-án. P e r c z e 1, s. k. 5603. ikt. 1899. V. Polgármester. Községi elöljáróságok. Vezérszó : Szarvasmarháknak Németországba Zabrze városba való bevitele. Földmivelési minister urnák alábbi rendeletét közhirrététel, a marhalevél kezelő községi közegek és a vasúti állatorvos szakértők értesítése végett kiadom. Gyula, 1899. márczius 6-án. I)r. Fábry, alispán. Másolat 15969 III-2—899. Földmivelésügyi m. kir minister. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi városi törvényhatóság polgármesterének. Múlt évi november hó 26-án 11.141. eln. sz. alatt kelt rendeletem kapcsán tudomásul vétel, megfelelő módon való közzététel és a kirendelt szakértők és marhalevél kezelők megfelelő utasítása végett közlöm, hogy a budapesti német császári főkonzul ur f. évi február hó 23-án 767. sz. a. kelt értesítése szerint a porosz kir. földmivelésügyi minister Magyar - és Horvát-Szlavonországok külön tilalom alá nem vett területeiről származó élő szarvasmarháknak Zabrze város közvágóhidjára való bevitelét a német birodalommal kötött s az 1892. évi V. t.-cz.-be iktatott állategészségügyi egyezmény végrehajtása iránt kiadott 1893. évi február hó 3-án 6241. sz. alatt kelt itteni rendeletben foglalt általános feltételek megtartása mellett megengedte. Budapest, 1899. évi február 26-án. A minister megbízásából : L e s t y á n s z k y, s. k. 5062. ikt. 1899. VI. Járási főszolgabirák. Gyula város rendőrkapitánya. Vezérszó: Tolonczozás külföldre. M. kir. belügyminister urnák alábbi rendeletét tudomás és szigorú miheztartás végett kiadom. Gyula, 1899. évi márcz. hó 6-án. Dr. F á b r y, alispán. 11276. V—e. sz. M. kir. belügyminister. K ö r- rendelet valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak Az osztrák cs. kir. belügyminister ur 1899. évi január hó 26-án 40053-ex. 1898. sz. a. kelt átirata következtében kül-
