Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-23 / 8. szám
o A pályasorompók önkényes megnyitása, a ke- resztülbuvás vagy áthágás ezeken tilos, átmenni a pályán anélkül, hogy megállapodni lehessen, csak akkor van megengedve, midőn a zársorompók nyitva találtatnak, vagy miután ezek a pályára felügyelő személyzet által megnyittattak. Az állatoknak, befogott jármüveknek, továbbá hátas lovaknak és hajtott marháknak, midőn a sorompók megnyitására várakoznak, a pályához nagyon közel jönniük nem szabad, sa személyzet ebbeli intései pontosan teljesitendők. 97. §. A pálya közvetlen közelében állatok csak gondos felügyelet alatt legelhetnek és a tulajdonosok tartoznak ügyelni arra is, hogy az állatok a pályára és az ahhoz tartozó részekre ne lépjenek, a kerítéseket át ne hágják és a vonatok közlekedésekor megne iramodjanak. Felhívom a megyék közönségét, hogy amennyiben hatósága területét valamely vasút vonal átszeli vagy érinti, a fennidézett pályaüzleti rendszabályokat a szokott módon kihirdettesse és az idézett üzleti rendszabályokban foglalt követelmények megtartásának érvényesítése és ellenőrzésére közrendészeti közegeit a legszigorúbban utasítsa. Gyulán, 1899. évi február hó 21-én. Alispán helyett: Dr. B o d o k y, vármegyei főjegyző. 4489. 1899. Út III. Föszolgabirák. Polgármester. Elöljáróságok. Vezérszó: Munkások vasúti. igazolványa. Az alábbi ministeri rendeletet tudomás és köz- hirrététel végett kiadom. Gyulán, 1899. évi február hó 20-án. Alispán helyett: dr. B o d o k y Zoltán, vármegyei főjegyző. 689—VI 2 elnöki szám Föidmivelésügyi m. kir. ininister. Valamennyi törvényhatóságnak. A gazdasági munkások vasúti menetdij kedvezménye tárgyában múlt évi május 22-én 5809. elnöki szám alatt kelt leiratom kapcsán értesítem a törvény- hatóságot, miszerint az a kedvezmény, hogy ha a gazdasági munkások legalább 10-eu utaznak együtt, részükre minden külön községi bizonyítvány nélkül csupán a munkásigazolványok alapján féláru harmadosztályú menetjegy adatik ki, kizárólag a hazai mezőgazdasági munkásokra nézve bir érvénynyel; ellenben a külföldi mezőgazdasági munkások részére a féláru menetjegyre vonatkozó kedvezmény kivételesen oly indokolt esetekben midőn gazdasági munkák teljesítésénél a külföldi munkások alkalmazása nem mellőzhető, a munkaadó kérvényére esetenként engedélyeztetik a magyar királyi államvasutak igazgató sága által. A külföldről alkalmazandó gazdasági munkások menetdij kedvezményének kieszközlése iránt az illető munkaadó indokolt kérvénye, melyben a munkások számát, valamint az induló és érkező vasút állomás nevét fel kell tüntetni, a megkötött munkás szerződés csatolása mellett a vezetésem alatti ministerium VI.—2. (gazdasági munkásügyek) osztályánál nyújtandó be. Erről a törvényhatóságot tájékozásul értesítem. Budapest, i 899. február 9-én. Darányi s. k. 4059. 1899. lkt‘ IV. Járási föszolgabirak es Gyula város polgármestere. Községi elöljáróságok. Vezérszó: Halászat tárgyában módosító körrendelet. Föidmivelésügyi magyar királyi urnák alábbi rendeletét végrehajtás végett a járási főszolgabirák- nak, Gyulaváros polgármesterének, tudomás és köz- hirrététe-1 végett a községi elöljáróságoknak kiadom. Gyulán, 1899. évi február hó 17-én. Alispán helyett dr. B o d o k y Zoltán, vm. főjegyző. 86913 — 1898 szám. Föidmivelésügyi m. kir. minister. Valamennyi törvényhatóságnak. (Fiume város kivételével) Hozzám érkezett számos panaszból látom, hogy egyes halászatra jogosultak az 1888. XIX. t.-cz. s a halászati társulatok üzemterveinek a halállomány védelmét és szaporítását czélzó intézkedéseit a közérdek megkárosításával és pusztán jogtalan anyagi előny szerzése ozéljából oly módon játszák ki, hogy a tudtukkal és hozzájárulásukkal alkalmazottaik által elkövetett visszaélésekért a felelősséget ezen utóbbiakra hárítják,, a kik azt többnyire el is vállalván az érvényben álló törvényes megtorló intézkedések az előbbiekkel szemben hatástalanokká válnak és egyáltalán czéljukat tévesztik. Minthogy a halállomány védelmére rendelt törvényes, illetve üzem tervbe foglalt intézkedések kijátszása legtöbbször csak a halászatra jogosultak tudtával és hozzájárulásával, vagy legalább is az általuk alkalmazandó ellenőrzés hiányossága folytán válik lehetségessé, az alkalmazottak ily szabály- ellenességeiért a halászatra jogosultakat is felelőssé kivánom tenni és ez okból az I8SS. XIX. t.-cz. végrehajtása tárgyában kibocsátott itteni rendelet 22. §-ának második bekezdését következőleg módosítom : Ha a társulat, vagy az önálló gyakorlásra jogosult tulajdonos, vagy a társulat kötelékéhez tartozó vizterületen halászatra jogosított bérlő a reá nézve kötelező, nevezetesen az üzenitervben megállapított feltételektől eltérőleg gyakorolja a halászatot, az első fokú hatóság (törv. 60. §-a) által esetről-esetre 100 forintig terjedhető pénzbírsággal büntethető. Ezek ugyanezen büntetés alá esnek akkor is, ha alkalmazottjaik a törvényben, vagy üzemtervben megállapított feltételektől eltérőleg halásznak, illetve halászás közben az üzemterv határozatait nem tartják meg, feltéve, hogy ezen ténykedéseik a jogosítottak részéről ellenőrizhető volt. Ugyancsak 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetők továbbá azon alkalmazottak (részes halászok, segéd halászok, eresztősök, albérlők stb.) kik az üzemterv határozataitól eltérőleg halásznak, úgyszintén azok is, kik az üzemterv határozatainak pontos ellenőrzésébe a társulati közegeket bármi módon gátolják, vagy az ellenőrzést bármi módon meghiúsíthatják. Az üzemterv határozatainak ismételt áthágása esetén az alkalmazottak a társulat területén való további halászattól is eltilthatok. Azok, a kik ezen
