Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-02-16 / 7. szám
6 — Tájékoztató. A vármegyei állandó választmány a folyó havi rendes közgyűlés ügyeinek előkészítése czéljából e h ó 25-é n ülést tart. A vármegyei közigazgatási bizottság folyó hó 13-án tartotta meg rendes havi ülését. Az alispánnak a közállapotokról szóló jelentése, valamint a főorvosnak, pénzügyigazgatónak, tanfelügyelőnek s az állam építészeti hivatal főnökéne; havi jelentései tudomásul vétettek; a bizottságnak éves jelentése a tervezetnek azonnal foganatosított pár módosításával az előadói javaslat szerint szerkesztetek: a vármegyei pénztárak vizsgálatára vonatkozó jegyzőkönyv tudomásul vétetett; Puszta-Szent-Tornya község mikénti felosztása tárgyában hozott alispáni határozat az összes felebbezések elutasításával helybenhagyatott. Gyulaváriban megejtett képviselőtestületi tagválasztás megsemmisítetek. Az elmegyógyintézet építkezési bizottsága az alispán elnöklete alatt e hó 14-én tartotta ülését, melyben megtétettek az intézkedések az épitkezésnek a tavaszszal újból való megkezdésére nézve, megállapítottak e tervekhez szükségessé vált apróbb módosítások, s a bútorzat, berendezés beszerzése tárgyában szükséges előintézkedések megtétettek. A jegyzői nyugdíj egyesület e hó ló-én tartotta ülését, melyben a községeknek és jegyzőknek az alaphoz való folyó évi hozzájárulásai állapíttattak meg, s Aszalay és Pétermann jegyzők a nyugdíj- intézet tagjai közé felvétettek Iskoláink. A megyében 237 elemi, 8 polgáriiskola és 12 ipariskola van, ezekben 382 tanító működik. Az iskolák nyelv szerint úgy oszlanak meg, hogy 201 iskola magyar nyelvű, 4 német, 8 oláh, 32 tót. Tankötelesül összeiratott 1898-ban 47540 gyermek, tényleg járt az iskolákba: 38138. Ezek közül 28575 az elemi, 798 a polgári, 8705 az ismétlő és ipariskolába. Óvó-intézet 31 van a megyében, 25 községi, 5 magán és egy állami. Az óvodába járók száma 3665. Óvóköteles 17883. Van még egy állami menedékház Bánfalván. Kórházunk. A vármegyei közkórházban az 1898 -ik évben 1287 beteg gyógykezeltetett. Ezek közül gyógyultan 806, javultau 213 bocsáttatott el. Meghalt 64, gyógyulatlan távozott 59 ; az 1899. évre átmaradt 154. — Az ápoltak közül 742 volt békésmegyex, 524 törvényhatóságbeli, 15 ausztriai, 1 franczia, 4 orosz, 3 porosz. Naponkint átlag 144 egyén kezeltetett a kórházban. Műtét 310 egyénen foganatosíttatott. Adók a múlt évben. 1898-ban megyénkben összesen 1,848.805 frt egyenes állami adó vettetett ki; 8311 írttal kevesebb, mint 1897-ben. Hadmentességi adóban 34.833 frt volt a kivetés ; 807 írttal kevesebb, mint az előző évben. Ez adók befizetésére csupán 38 esetben engedélyeztetett fizetési halasztás, s 2157 frt földadó engedtetett el elemi károk folytán. Leíratott 64.118 frt; kifizetetlen hátralék maradt a folyó évre 104.891 frt. — Bélyeg és jogilletékekben kiszabatott 421.871 frt; illetékegyenértékben 13.201 frt; szeszadó fejében 8777 frt. — A fogyasztási ital és italmérési adók összege: 383.900 frt. (Az italmérések száma: 715.) — A dohány elárusitás forgalma megyénkben a múlt évben 705.811 frt volt, 7 nagy áruda és 727 kis áruda, összesen 30.160 frt bért fizettek. — Viz- szabályozási költségek czimén a múlt évre 66.866 frt Íratott elő. Tanítói nyugdíj alapra 13505 forint. Vármegyei és községi pótadók. A folyó évre megszavazott vármegyei pótadók kivetése elrendeltetett. Kivettetik l°/o-os közig, pótadó, 1% a tiszti nyugdíj alapra, 1W» a betegápolási alapra, és Wo Erzsébet királyné szobrára s arczképe megfestetésé- nek költségeire. 8% közúti adó s mintegy 12% katona beszállásolási adó. — A vármegyebeli községek összesített pótadóinak az összes egyenes állami adókhoz viszonyított százaléka 38'37%-tolit tesz ki. E tekintetben az előző évhez képest 2'5?0/o-tóli emel- dés mutatkozik. / Építkezés. A múlt évben 333 uj ház épült a megyében. Legtöbb Csabán, hol 56“ ház épült, Békésen 35, Orosházán 27, Endrődőn 28, Szarvason 18, stb. Útjaink. A megyében 84 kim. állami ut van, 367 kim. törvényhatósági ut, melyből 44 kim. kiépített, 48 kim. kiépített vámos ut. A községi közlekedési utak hossza : 683 kim., a közdűlő utaké 4593 kim. Egészségügy. A múlt évben 6254 egyén betegedett meg a megyében fertőző betegségben, 3371-el több mint 1897 Az uralkodó-ben. betegség a kanyaró volt, ennek intensivitása azonban enyhe volt, úgy hogy a megbetegüléseknél csak 3%-a végződött halállal Difteriában 232 egyén betegedett meg. Halálozási arány 34%. A gyógyserummal beoltott 78 difteriás közül meghalt 11, vagyis 14%, mig a be nem oltottak közül 44% halt el.. Fegyelem. A múlt évben a fegyelmi eljárás folyamatba tétetett öt esetben megyei tisztviselő ellenében s 39 esetben községi előljárósági tagok, illetve kezelők ellen. Bűnügyek. A múlt évben a vármegyében 925 bűnügyi feljelentés tétetett. Ezek közül 478 esetben alaptalannak bizonyult a feljelentés, 447 esetben a bűnügyi eljárás folyamatba tétetett. ^ Gyárak. A vármegye alispánja több gyár létesítését tervezi a megyében. Csabán már a megvalósítás küszöbén áll egy bútorszövet gyár ügye, Szarvason most indultak meg a tárgyalások egy gomb gyár felállítására nézve, a legközelebbi activ tárgya pedig Orosházán egy szalma fonó gyárnak, és Mező-Berényben az agyag iparnak meghonosítása. Bútorszövet- és gomb-gyár egyetlen egy sincs még hazánkban, szalmafonó-gyár pedig csak egy van, s az is csak durva munkára berendezve, ugy hogy e gyárak prosperálása biztosítottnak látszik. A Csaba községhez közigazgatásilag csatolt puszták jogi önállóságának kérdésében a közigazgatási biróság, melynek hatáskörébe utaltatott az ügy a ministeri tanács által, végérvényesen döntött. A - biróság megváltoztatta a törvényhatósági bizottság határozatát s a puszták jogi önállóságát Kimondotta. Szemián Dénes szarvasi lakos vezeték nevét ministeri engedélylyel Szabolcs-ra változtatta. A vármegye főispánja ifj. Nu s z b e k Sándort és Ararga Lajost közigazgatási gyakornokokká nevezte ki s előbbit a szarvasi főszolgabirói hivatalhoz, utóbbit a vármegye alispánja mellé rendelte ki. A vármegyei közegészségügyi bizottság a Mező- Berényben felállítani tervbe vett második gyógyszertár ügyében e hó 20 án d. u. 3V2 órakor a vármegyei közművelődési bizottság pedig e hó 20-án d. u. 3 órakor tartja ülését. Csorvás község határa a takonykor zárlat alól teljesen feloldatott. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán 1899.
