Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-12-07 / 49. szám
359. eln. 1899. — 4 IV- Alispáni jelentés a törvényhatóság 1899. évi deczember 18-iki rendes közgyűlésére. Méltóságos Főispán Ur! Tekintetes Törvényhatósági bizottság! A vármegye állapotáról és a folyó évi október havi rendes közgyűlés óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXL t.-cz. 68. §-ának s) pontja értelmében, tisztelettel a következőkben adom elő: I. Közegészségük y. A közegészség a folyó évi október havi rendes közgyűlés óta általában kedvezőbb volt és viszonyítva az előző időszakhoz jobb is, amennyiben a heveny fertőző betegségekben történt megbetegedések száma csökkent, bár a halálozási százalék csekélyebb emelkedést mutatott, mig ugyanis az 1899. évi május 1-től egész 1899. évi szemtember 1-ig terjedő időszak alatt heveny fertőző betegségben megbetegedett 843 egyén és meghalt 69; addig az 1899. szeptember 1-től egész 1899. november 1-ig terjedő időszak alatt megbetegedett heveny fertőző betegségben 306 egyén, akik közül meghalt 43. Az összes megbetegedések tehát 537-tel, illetőleg mivel mégegyszer annyi időről van szó, 231-gyel kevesebb; a halálozási százalék pedig 14% volt, vagyis 6%-al nagyobb. A jelentést magában foglaló időszak alatt diptheriában megbetegedett 39 egyén, meghalt 15 (35%;. Vörhenyben beteg lett 80, kik közül meghalt 10 (12%); kanyaróban megbetegedett 57 és meghalt 3 (57%); hasi hagymázban beteg lett 97 és elhalt 12 (12'3%); szamárhurutban beteg lett 7, meghalt 2. Előfordult a vérhas 3, a bárány-himlő 18 gyógyulással végződött esetben. Végül egy halálosan végződött, gyermekágyi-láz esete is mutatkozott. A trachomások létszáma 156 trachomás és 22 gyanús, igy tehát az előző időszakhoz viszonyítva 10 trachomással kevesebbedett a létszám. A feltüntetett adatok igazolják, hogy a hevenyfertőző betegségek közül leginkább uralkodó volt a hasi hagymáz, mely azonban elterjedtsége mellett is szelíd lefolyást mutatott, amennyiben halálozási százaléka csak 12%-ot tett ki. A hasi hagymáznak e nagyobb arányú elterjedése természetszerű összefüggésben áll az őszi időszakkal, midőn is a talajban a korhadási, bomlási folyamatok előtérbe lépnek és fertőzést okozó csiráknak valóságos tenyésztő meleg ágyát adják. Csekélyebb emelkedést mutatott a diptheria, mig a vörhonynól változás nem jelezhető, csak annyiban, hogy Békés községben nagyobb arányokat öltött súlyos lefolyással; úgy hogy szükségét láttam a tova terjedés lehető megakadályozása végett, a vármegye tiszti főorvosának a helyszínen szerzett tapasztalatai és javaslata alapján, külön rendeletben intézkedni, az összes iskolák és tanintézetek bezárásával. Gyógyserummal beoltottak a jelentést magában foglaló időszak alatt 7 diptheriás egyént, kik közül meghalt 2. Jelentem, hogy a közkórházzal kapcsolatos elmebeteg osztály november hó 6-án átadatott rendeltetésének és a jelzett napon működését megkezdette. Az intézet november hó végéig teljesen i benépesült, úgy hogy az elmebeteg létszám ez idő szerint 322. Az elmegyógyintézet rendeltetésének való átadásakor mulasztást követnék el, ha az erre leg- illotókesebb fórum, az alkotást teljesítő törvényhatóság előtt hálával meg nem emlékezném azokról, kik e humánus intézmény létesitésónól útmutató irányításaikkal, adományaikkal, munkájukkal közrehatottak. Perczel Dezső volt belügyminister biztosította a lehetőséget az intézmény oly alapon való létesítésére, hogy az maga fizesse amortisationális kamatjait; Chyzer Kornél és Nidermann Gyula ministeri tanácsosok, soha nem szűnő érdeklődéssel támogattak sok nehézségbe ütköző munkánkban; Széli Kálmán belügyminister, midőn valósággal katasztrófa sújtotta a létesítés munkáját abbau, hogy talajvíz borította el az épület összes földalatti helyiségeit, eloszlatta a legnagyobb pénzzavart azzal, hogy pár nap alatt 15,000 frt állami segélyt utalványozott; özv. báró Wodianer Albertnó és Almásy Dénes gróf 3000—3000 frt alapítványt tettek egy, az egész kórház élelmezését szolgáló gazdasági telep megvételére; özv. Almásy Kálmánná igen értékes 10 hold földet ajándékozott gazdasági czélokra a kórház közelében; Gyulavárosa a régi ápoldatelkót adományozta az intézet czéljaira, csupán azt kötve ki, hogy csakis az esetleg fenmaradó feleslegből téríttessék meg annak ára; a pénzügyminister ur az ezen telekre épült lovarda anyagát bocsátotta rendelkezésünkre, melyből 2700 frt folyt be; a megyebeli Wenckhoim grófok 4500 frtot adományoztak egy kórházi kápolna építésére, melyet felépülte után Wenckheim Krisztina grófnő igazi nemes Ízlés szerint bútorozott be és rendezett be pazar bőkezűséggel; Schlauch LŐrincz bíboros 5000 frt alapítványt tett, hogy annak kamataiból egy, az intézetben az isteni szolgálatot teljesítő kápláni állás dotatiója biztosittassék; báró Königswarter Hermán 1000 frtot, egy ismeretlenül maradni akaró jóltevő 500 frtot adtak az elme
