Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-11-23 / 47. szám
írásbeli inlézkedásekre feltartott hely KIMUTATÁS a gyulai járásból törvényellenesen távollevő hadkötelesekről.- 8 a 1 ‘ " " |!-5Ő _ , . | g || | Születési *© Név , Illetőség >. ev O- . _________ i | ~ II 1 Packmann Károly György 1862. Kétegyháza 2 Sajtos Mihály » » 3 Farkas Gyula Lajos 1863. » 4 Nagy Ferencz 1865. Gyula-Vári 5 JJ. Matuska József jj » Kétegyháza 6 1 Farkas Zsiga Lajos j » II » 7 Máté Sámuel 1866. Gyula-Vári 8 | Kállai György | » I Kétegyháza 9 l'\ Nagy János |l » || » 10 ! Hrahovszky János J| » jj » 11 || Asztalos Antal |j » j| » 12 Györíi János 1867. » 13 Tóth Mihály » » 14 || Sál Ferencz » » 15 jj Szeli János » » 16 | Popa György 1869. » 17 Schtvarz Emanuel » j » 18 ' Tulkán Juon 1870. » 19 | Krisán Mihály j| » » 20 Anton György 1873. » 21 I Otlakán György 1875. » 22 j Anton Péter 1876. » 23 | Kis Illés 1877. Gyula-Vári 24 j Jsztin György » j Kétegyháza 25 j Petroj György jj » » Gyulán, 1899. november hó 12-én. Lukács Endre, főszolgabíró. T ájékozfató. A békési nyilvántartói állásra megejtett választást a törvényhatósági bizottság megsemmisítette, mert a megválasztott egyén nem birt a községi szabályrendeletben előirt képesítéssel, t. i. jegyzői oklevéllel. Beadott panasz folytán a közigazgatási bíróság felülvizsgálta az ügyet és a vármegye határozatát indokainál fogva helybenhagyta. Az llj tranzervális Ut ügyében folyó hó 16-án népes küldöttség járt a kereskedelemügyi ministernél. A vármegye törvényhatósága ugyanis október hó 16-án az alispán indítványára elhatározván egy a vármegyét éjszakról délnek átszelő állami ut építésének kérelmezését, az ezen kérelmet támogató 40 tagú küldöttséget vezette Hegedűs Sándor kereskedelemügyi minister elé. A vármegye alispánja, a ki a vármegyének a közlekedésre nézve kedvezőtlen talajviszonyairól, valamint azon sürgős szükségről szólva, a melyek közgazdasági viszonyainkra a müutak épitését halaszthatatlanná teszik, adatokat hozott fel e tekintetben, hogy a vármegye teljes mérvben reá van utalva az állam támogatására. — Előadta ugyanis, hogy a vár megye 1.300,000 írttal járult vasutaink kiépítéséhez, három milliót utak, 400,000 frtot hidak építésére fordított, a mely kiadásokkal teljesen lekötötte közúti adójövedelmét, melynek 220,000 forintnyi jövedelemből 100,000 frt fordítandó évente csak adósság törlesztésre. Kifejtette azután az alispán, mily szükséges a kért út a teljesen útnélküli vidékeken, mely az által, hogy párhuzamos utakat köt össze, stratégiailag is jelentőssé válik. A vármegye annyira érzi ez útnak fontosságát, hogy abból már 42 kilométert kiépíttetett, de szükség esetén további áldozatra is kész annak megvalósítása érdekében. — Hegedűs Sándor kereskedelemügyi minister válaszában kijelentette, hogy a vármegye kérelmét támogató okok figyelembe vételével kész a kért útvonalat programmjába felvenni és azt a jelenleg építés alá vett útvonal elkészülte után kiépíttetni, ha a törvényhozás a szükséges 3 millió korona hitelt megszavazza. Kijelentette továbbá hogy ennek, valamint a törvényhatóságok támogatásának reményében az előmunkálatokat végrehajtatja és már az 1901. évi államköltségvetés során gondoskodik a szükséges fedezetről. Az ut vonalozása az alispán és az államépitészeti hivatal főnöke által a ministeriumban már előzetesen lefolytatott tanácskozások szerint a következőleg terveztetik : Berettyó-Ujfalu, Fúrta, Zsáka, F.-Gyarmat, K.-Ladány, K.-Tarosa, M.-Berény, Békés, Csaba, Gerendás, Apácza, P.-Földvár, Orosháza, H.-M.-Vásárhely, Szeged. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán 1899.
