Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-07-20 / 29. szám
2 E szerint a hesszeni légy kárt tehet őszszel és tavaszszal is: hogy a kettő közül melyik nagyobb, az attól függ, hogy a hesseni légynek mikor kedvezett az időjárás jobban ? Annyi bizonyos, hogy a kár egyaránt nagy lehet akár őszszel, akár tavaszszal. Habár a hesseni légy újabban Magyarországon nem okozott károkat, mégis egyrészt, hogy a veszedelem újból való elhatalmasodásának, másrészt, hogy a netalán mégis itt-ott lappangó kis fertőzésnek elejét vegyük, feltétlenül szükséges, hogy minden gabonatermő vidéken az ezen kártevő ellen legolcsóbb, de egyúttal legjobb eredményt adó eljárást évről- évre állandóan alkalmazzuk. Ez az előzetes eljárás a csalogató vetéseknek alkalmazása, s alkalmazásuk ideje pedig az aratástól az őszi vetés ideje közé eső időszak. A csalogató vetések abból állanak, hogy minden táblában, mely gabonanemüvel be volt vetve, vagy amely mellett az ilyennel bevetett tábla volt, már aug. utolsó vagy szept. első napjaiban több helyen néhány barázdányi őszi gabona vagy árpa vetendő, mely czélra legsilányabb minőségű, de minden gyommagtól és kivált a golyóüszögtől tiszta vetőmag is használható. Ezek a csalogató vetések arra valók, hogy a hesseni legyek ezekbe rakják petéiket. .Minthogy pedig őszszel augusztustól—október közepéig) a hesseni légynek — mint láttuk — két esetleg több ivadéka is lehet, azért tanácsos a c-a- logató vetést is 2 —3 Ízben megismételni. Az ilyen csalogató vetés azután, ha a hesseni légy fehér kukaczát (álezáját), vagy barna bábját benne találjuk azonnal, de okvetlenül a rendes vetés előtt, vagy legkésőbb a tél beállta előtt jól alászántandó, ügyelvén arra, hogy az összes csalogató vetés s annak minden szála tökéletesen föld alá kerüljön és igy belőle a légyraj sem az ősz folyamán, sem a jövő tavasz elején ki ne szállhasson, hanem föld alatt elpu-ztuljon. Igen ajánlatos az ilyen alászántott csalogató vetések lehengerezése is. A csalogató vetéssel egyazonos jelentőséggel bir az aratás után kizöldült szántóföld, (u. n. zöld tarló, árva búza, árva rozs), a mennyiben a nyár végén vagy ősz elején rajzó hesseni légy ellepi ezt a zöld tarlót és úgy él benne, mint a csalogató vetésben. Ez oknál fogva tehát az ilyen vetés (zöld tarló) a rendes őszi vetés előtt, vagy még korábban csak úgy szántandó alá, mint a föunebb ismertetett csalogató vetés. Minthogy a légy második nyári nemzedéke szeptemberben szokta petéit lerakni, tanácsos az őszi vetést minél későbbre (október 12-ik után) halasztani, hogy mire a vetés kikel, a legyeknek már semmi nyomuk se legyen. A nagyobb mértékben megrongált és tönkretett vetéseket legczélszerübb kora tavaszszal minél előbb jó mélyen beszántani; ezzel nemcsak azt érhetjük el, hogy a légy bábjai megsemmisülnek, hanem, hogy az illető földterületet, a melyről külömben is silány termés lett volna várható, még másképen is ki lehet használni: nevezetesen kapás-növények termelésére forditani. A nyári nemzedék kipusztitására ajánlható a tarló leégetése, a mennyiben a bábok a gabona szárak alsó bütykén vannak elhelyezkedve, előnyösebb hosszú tarlót hagyni, hogy ekként lehetőleg valamennyi báb elégethető legyen. Sokkal czélszerübb ennél a tarlót aratás után azonnal minél mélyebben beszántani, a mely eljárással a legyek további fejlődését megakasztván, az őszivetések a légy támadásaitól lehetőleg meg- óvatnak. Mindezeknek a védekezéseknek azonban csak akkor lesz kellő eredménye, ha azokat nemcsak egyes gazdák, hanem a megtámadott vidéknek lehetőleg valamennyi birtokosa alkalmazza. Budapesten, 1899. junius havában. 41. kir. rovartani állomás. 16378. ikt. 1899. II. Polgármester. Rendőrkapitány. Járási főszolgabírók. Központi jegyzői tisztség! Vezérszó: Vasárnapi munkaszünet. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. XIII. t.-cz. 3. §-a alapján, a kereskedelmi minister ur által kiadott alábbi rendeletet tudomás és alkalmazkodás végett közlöm. Gyulán, 1899. évi julius hó 14-én. Alispán helyett: dr. B o d o k y, vármegyei főjegyző. 27584.—VIII.—1899. sz. Kereskedelemügyi m. kir minister. Rendelet. Az ipari munkának vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. t.-cz. 3. §-a alapján, a belügyi és földmivelésügyi minister urakkal, illetve a horvát-szlavon-dalmát bán úrral egyetértőleg, hivatali elődöm 1892. évi márczius hó 5-én 14837. szám alatt kiadott rendeletének II. c) pontjához a következőket rendelem: A munkaszüneti napot követő napon reggeli 3 órakor megkezdhető a fuvarozás előkészítése és foganatba vétele. E rendeletemmel, mely kihirdetése napján azonnal hatályba lép, hivatali elődöm fentebb idézett rendeletének II. c) 2. b) pontja érvényen kivül helyeztetik. Budapesten, 1899. junius 28-án. Hegedű s, s. k 16696. ikt. 1899. III. (iynlaváros polgármestere. Községi elöljáróságok. Vezérszó : Állatoknak levágás végett Gráczba szállítása. Földmivelésügyi m. kir. minister urnák alábbi rendeletét tudomás, közhirrététel, a marhalevél kezelők és a vasúti szakértők értesítése végett kiadom. Gyulán, 1899. évi julius hó 17-én. Alispán helyett: Dr Bodoky, várm. főjegyző 54,939.111.-2.-99. szám. Földmivelésügyi magyar kir. minister. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi törvényhatósági joggal felruházott város tanácsának. Múlt évi október hó 9-én 9376. eln. szám a kelt rendeletem hatályon kivül helyezése mellett, megfelelő módon való kihirdetés végett közlöm, hogy az osztrák cs. kir belügy- minister urnák folyó évi junius hó 22-én 20074. szám a kelt rendelete alapján, a styriai cs. kir.
