Hivatalos Közlemények, 1899. január-december (2. évfolyam, 1-52. szám)
1899-01-19 / 3. szám
- 4 Kimutatás a hevenyfertözö betegségek állásáról a vármegyében 1898. évi deczember hó 1 — 31 ig. toroklob | Vörheny | Kanyaró jj Bárány himlő ha^4z jj Szamár hurut jj Vérhas | Gyer^|kaS.Vi j{ fuítőmii^gylob Beteg Meg- Beteg! Meg- Beteg Meg- Beteg Meg- Beteg Meg- Beteg Meg- Beteg Meg- Beteg Meg- Beteg Meglett halt lett halt lett halt lett halt lett halt lett halt lett halt lett halt lett halt 26 11 135 44 469 21 6 - 36 8 8 - 1 - 1 1 I i 1 i ______\\____________íj____________u____________y____________y____________ii I______ A trachomások létszáma 17 trachomással kevesbedett; a heveny fertőző megbetegedések havi összegének halálozási százaléka 12-4 % / Munkás igazolványok számadása. Az 189 8-ik évben életbelépett munkástörvény alapján, minden megyei munkás köteles lévén igazolványt váltani, az igazolványok forgalmáról a következő kis statisztikai összeállitás nyújt felvilágosítást. Az 1898. év folyamán a vármegyének küldetett 37,000 darab munkás igazolvány, ebből kiállíttatott és a munkások által igénybe vétetett 34,595 darab, az egyes községekben tartalékban van 1155 darab, a vármegyénél 1250 darab, összesen 37,000. — Az egyes járásokban és községekben a kiadott munkás igazolványok száma a következő: Gyula városban 2400, gyulai járásban 1(577, B.-Csabán 4826, LTj-Ivigyóson 296, Gyomán 1544, Endrődön 1834, Békésen 5200, M. -Berényben 1358, K.-Tarcsán 752, Szarvason 1689, Öcsödön 672, Szt-Andráson 616, Kondoroson 373, a szeghalmi járásban 5384, Orosházán 1640, Tót- Komlóson 1567, Sámsonban 311, P.-Földváron 262, Csorvás 874, P.-Szt-Tornya 87, Sz.-Sz.-Tornya 284, N. -Szénás 358, Bánfalva 585, összesen : 34,595. — Miután pedig a községekben kint lévő 1155 darab munkás igazolványon kivül a jövő évi szükséglet a vármegye területén 5360 darabnak jeleztetett, ebből levonva a vármegyénél lévő í 250 darab készletet, a jövő évi szükséglet 4110 darab. Kézi gyógyszertár. A vármegye alispánja dr. Sebwarz Vilmos füzes-gyarmati-puszta-bucsai községi orvosnak a puszta területére nézve kézi gyógyszertár tartását engedélyezte. Egyleti ügyek. A belügyminister jóváhagyta a „dobozi kölcsönösen segélyző első fiú- és leánykihá- zasitó- és temetkezési-egylet« alapszabályait; ugyanő megengedte, hogy a »békési-hatházi I. függetlenségi és 48-as olvasókör« czimét »békési IY. kerületi első függetlenségi- és 48-as Kossuth-párti olvasókör»-re változtassa át. Névváltoztatás. A belügyminister megengedte, hogy Se h lesi ng e r Sámuel szarvasi lakos „Salgó«-ra változtassa át vezetéknevét. Ülések. A közkórházi építkezési bizottság jan. hó 19-én délelőtt 10 órakor, a vármegyei ipartanács ugyancsak 19-én délután 3 órakor ülést tartanak. Kinevezések. A vármegye főispánja az elhalt Szekér Károly helyett a gyulai járás területén működő lóavató bizottságba becslőül: F i s c h e r Lajos gazdatiszt, kétegyházi lakost, a megbízatásáról lemondott Baj esi János helyett a csabai járás területén működő lóavató bizottságba állatorvosul Baj esi Gusztáv b.-csabai községi állatorvost nevezte ki. Békésvármegye mezögazdasaga czimmel most ^ látott' napvilágot az a munka, a mely az ország mezőgazdasági statisztikai összeírásából sz első önálló claboratum és a melyre a vármegye alispánja a H. K. 1898. évi 24. számában már előre is felhívta a nagyközönség figyelmét. Midőn azon régen érzett szükséget, hogy a gazdasági politikának helyes irányítása csak a gazdasági viszonyok pontos ismeretén alapulhat: az 1895. évi Vili. t.-cz. kielégíteni igyekezvén, az ország általános mezőgazdasági statisztikájának összeírását rendelte el, a roppant anyaghalmaz feldolgozása a m. kir. központi statisztikai hivatalnak jutott feladatául, a mely hivatal eddigi munkálatának eredményeit kiadványai három kötetében tette közzé. A rendkívül használható anyag teljes kiaknázásának próbamunkalatakép készült el most Békésvármegye mezőgazdasági statisztikája, a melyet dr. Vargha Gyula ministeri osztálytanácsos, * a m. kir. központi statisztikai hivatal aligazgatója állított össze és irt meg a legnagyobb alapossággal és igen tanulságos részletességgel. A 65 oldalra terjedő füzet nem az össszeirás adatainak számokba csoportosítását és táblázatos feltüntetését tartalmazza, hanem ez adatokat csak eszközül használja és sorolja fel azon czélból, hogy belőle a vármegye mezőgazdasági viszonyaira következtetéseket vonjon le és azokra egy beható tanulmányt állítson elénk. Foglalkozik a gazdaságok szamával és azok megoszlásával, azok területe, a népességhez való viszonya, művelésének és kezelésének módja, tulajdonosuknak foglalkozása és nemzetisége szerint, mely további viszonylatok szembeállítása i különösen érdekes adatokat szolgáltat a munkáskérdés megismeréséhez. További részeiben az állat- f tenyésztésnek, a gazdasági gépek beosztásának, a gazdasági alkalmazottaknak, a gazdaságok forgalmának és jövedelmezőségének viszonyaival foglalkozik a tanulmány, a melyből a magyar gazdaközönség már előre tájékozva lehet azon nagy munkálat értékéről, a melyen a statisztikai hivatal most dolgozik. I)e kétszeres érdekkel bírhatnak e tanulmány adatai Békésvármegye gazdaközönségére, melyek jövendő gazdasági fejlődésünk alapját kell, kogy képezzék és a melyet e mellett az érdeklődő gazdák azzal a megnyugvással olvashatnak, hogy az adatok felvételénél kifejtett tevékeny közreműködésük a közérdek szempontjából épen nem volt meddő. A vármegye alispánja a füzetből nagyobb számú példányt nyomatott, a melyet a könnyebb hozzáférhetés czéljából 30 kr. árért szolgáltat ki példányonként az érdeklődőknek. Ezen összegnek és postadij czimén 10 krnak utalványon való megkül- * désével a füzet Hegedűs Lajos vármegyei levéltárosnál rendelhető meg. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában Gyulán 1899. T ájékoztató.
