Hivatalos Közlemények, 1898. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)
1898-10-20 / 17. szám
2 városoknak, valamint a nagy- és kisközségeknek képviselőtestülete az összeiró bizottságba saját kebelükből annyi kiküldöttet választanak, hogy azokból a fő- és székváros minden kerületében, valamint a városokban két-két, nagy- és kisközségekben pedig egy-egy kiküldött az összeiró bizottságban működhessék. 3. §. Május hó első napjaiban Budapesten a kerületi elöljáró, egyéb városokban a polgármester a 2. §. szerint megválasztott kiküldöttek közül kettővel, nagy- és kisközségekben pedig a községi biró a megválasztott kiküldöttek egyikével és a községi vagy körjegyzővel, szükség esetén a segédjegyzővel, az összeiró bizottságot, mint annak elnöke, megalakítja. A jegyzői teendőket a bizottságnak egyik tagja végzi. 4. i. Az összeiró bizottság az esküdtek alaplajstromát hivatalból állitja össze. E czélból az összeírást az esküdtképes férfiak lakásán megjelenve végezheti, vagy amennyiben a helyi viszonyokhoz képest czélszerünek mutatkozik, a rendelkezésre álló adatok alapján, esküdtképesnek ismert férfiak lakására az A; alatti minta szerint kiállítandó összeiró lapokat küld és azokat, ha rögtön kitölthetők, azonnal, különben pedig három nap alatt elhozatja. Az összeiró bizottság a választók névjegyzékében, az adólajstromokban, vagy más hivatalos ösz- szeirásokban, későbbi években pedig a megelőző év alaplajstromában foglalt ide vonatkozó adatokat és saját tudomását is felhasználhatja. Ezenfelül minden évben május hó elején, legkésőbb május hó 10-ig az összeiró bizottság a helybeli szokásnak megfelelő módon közzéteszi, hogy a hatósága egész területén lakó minden férfi, tehát az oda tartozó pusztán és tanyán lakó is, a ki magyar honos, a folyó esztendőben legalább 26-ik életévét betölti, a magyar nyelvet érti, azon Írni és olvasni tud es évenként legalább 20 korona egyenes állami adót köteles fizetni: amennyiben pedig időleges adómentességet élvez, húsz korona egyenes állami adónak megfelelő értékű vagyonnal bir. vagy az adózásra való tekintet nélkül, köztisztviselő, lelkész, a magyar tudományos akadémia tagja, tudor, okleveles tanár, ügyvéd, mérnök, építész, hajós- kapitány, 'gazdász, gyógyszerész, vegyész, erdész, bányász, tanító, sebész, állatorvos, továbbá az, a ki a felsőbb művészeti vagy más felsőbb szakiskolát elvégezte, végül, a ki a középiskolai záróvizsgát letette, (május hó 16—28-ika között kitűzendő), egy vagy több napon — az alaplajstromba való felvétel végett — az összeiró bizottság előtt személyesen vagy meghatalmazott által is megjelenhetik. A Fiume városában és kerületében működő összeiró bizottság hirdetményében a magyar helyett az olasz nyelv bírása említendő meg. 5. §. A közhatóságok tartoznak az esküdtbirói képesség és kötelesség megítélésére szolgáló adatokat az esküdtbiróságokról szóló törvény végrehajtásánál közreműködő összes hatóságoknak sürgősen rendelkezésére bocsátani 6. §. Az összeiró bizottság a 4. §-ban megjelölt adatok alapján mindazon egyéneket, kik az 1897. XXXIII. t.-cz. 4. §-a értelmében esküdtek lehetnek, betűrendben a B) alatti minta szerint készítendő alaplajstromba felveszi, kivéve azokat, a kikre nézve kétségtelen, hogy az idézett t.-cz. 5. és 6. §§-ai értelmében az esküdtbirói szolgálatból ki vannak zárva. Fel kell tehát venni az alaplajstromba azokat is, a kikre nézve a kizáró ok fenforgása kétséges; valamint azokat is, a kik az esküdtbirói szolgálattól az 1897. XXXIII. t.-cz. 7. és 19. §-ai értelmében csak később előterjesztendő kérelmükre menthetők fel. Mindazonáltal a körülmények az alaplajstrom megfelelő rovatában röviden megemlitendők, p o. a 10. rovatban : »1897. XXXIII. t.-cz. 5. §. 1. pont,« vagy all. rovatban: »1897. XXXIII. t.-cz. 7. §. 2-ik pont.« 7. §. Az alaplajstromot — szükség esetén ösz- szefüzött és lapszámozott íveken, két példányban kell kiállítani. Az alaplajstromot az elnök és a jegyző írja alá (1897. XXXIII. t.-cz. 9, §.) 8. §. Az alaplajstrom összeállítása után, de mindenesetre még május havában az összeiró bizottság elnöke, a helyi szokás szerint közhírré teszi, hogy az alaplajsromot a bizottság hivatalos helyiségében junius hó 1-ső napjától kezdve, 15 napon át bárki megtekintheti és hogy akár alkalmas egyénnek kihagyása, akár nem alkalmasnak bejegyzése miatt a 15 nap alatt bárki felszólalhat, valamint hogy a felszólalásokra, melyek ama hivatalos helyiségben közszemlére lesznek kitéve, további 8 nap alatt bárki észrevételeket tehet. A felszólalásokat és az észrevételeket az ösz- szeiró bizottság elnökénél kell Írásban benyújtani, vagy szóval előterjeszteni. A szóval előterjesztett felszólalást vagy észrevételt a o) d) e) alatti minták szerint felveendő jegyzőkönyvbe kell foglalni. 9. § A községi biró az alaplajstromnak mindkét példányát, az esetleg beadott felszólalásokkal és észrevételekkel együtt, a községre nézve illetékes főszolgabíróhoz julius hó 15-éig felterjeszti s egyúttal jelentésében megteszi a szükségesnek mutatkozó megjegyzéseket. (1897. XXXIII. t.-cz. 11 §.) 10. §. A főszolgabíró vagy helyettese az alaplajstromokat átvizsgálja, a hiányosakat záros határidő alatt teljesítendő pótlás végett visszaküldi, ha pedig az alaplajstrom valamely községből julius hó 15-ig be nem érkezett volna, a késedelmes községi bírót az alaplajstromnak záros határidő alatt leendő beküldésére felhívja Ha a községi biró a felhívásnak nem tett eleget, arra a főszolgabíró 200 koronáig terjedhető pénzbírsággal szorítja s megfelelően intézkedik, hogy az alaplajstrom kellő időben elkészíttessékA pénzbírság behajtása a jelen rendeletet 22. § a szerint történik. 11. § Az alaplajstromok elkészítésének költségét az illető városok és községek viselik. 12. §. Legkésőbb szeptember hó 1-ső napjáig a főszolgabíró, polgármester és kerületi elöljáró az alaplajstromnak egyik példányát a felszólalásokkal és észrevételekkel együtt, a főszolgabíró pedig a községi biró jelentését is annak a kir. törvényszéknek elnökéhez küldi be, melynél az esküdtbiróság szervezve van.
