Hivatalos Közlemények, 1898. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)
1898-08-11 / 7. szám
ikt. sz. Erk. 1898 ............................hó n. I . évfolyam. Gyula, 1898. augusztus II. 7-ik szám. HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. Békésvármegye hivatalos lapja. Kiadja a vármegye alispánja. Megjelenik rendszerint minden Csütörtökön a kiadásra kerülő közleményeknek megfelelő terjedelemben. Előfizetési pénzek a vármegye pénztári tisztséghez, reklamácziók és hirdetések a vm. közig, kiadó hivatalhoz intézendők. Hirdetések dija: 100 szóig 2 írt, ezentúl minden megkezdett száz szónál 50 kr. Bélyegdij minden magánhirdetés után 30 kr. 16757. ikt. 1898. I. Járási főszolgabirák és Gyula város polgármestere. Községek elöljárói. Vezérszó : Országos központi hitelszövetkezetekbe való belépés. A m. kir. pénzügyminister urnák az országos központi hitelegyletbe leendő belépésre felhívó f. évi évi 9238. számú leiratát az aláírási felhívással oly felhívással közlöm a vm. összes községeinek elöljáróival, hogy tekintettel az 1898. XXIII t.-cz. által elérni szándékolt nagyfontosságu közgazdasági ezé- lokra s társadalmi feladatra, a leiratban foglaltakat figyelemre méltatva, háztartási viszonyaik által feltételezett mérvben, az országos központi hitelszövetkezet tagjai sorába lépjenek be s az 1886. XXII t.-cz. által előirt feltételek megtartása mellett hozott határozataikat, a járási főszolgabirák utján, a törvényhatósági bizottsághoz — jóváhagyás végett — beterjesszék Gyulán, 1898. évi augusztus 3-án. Dr Bodoky Zoltán várm. főjegyző. Aláírási felhívás. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről szóló 1898. évi XXIII. t.-cz. 48. §-a az e. törvény alapján keletkezett vagy átalakult gazdasági és ipari hitel- szövetkezetek ügyének előmozdítására és hiteligényei kielégítésére Budapesten országos központi hitelszövetkezet felállítását rendeli el. Hogy az a nagy közgazdasági czél és társadalmi feladat, amely a szövetkezeti ügy országos szervezésében áll, a törvényhozás szándéka szerint mielőbb a gyakorlati megvalósulás útjára tereitessék, a törvény mielőbb végrehajtandó és az országos központi hitelszövetkezet késedelem nélkül megalakítandó. A megalakítandó központi intézet sikeres működését tetemesen előmozdítja az, ha ez az intézet mindjárt létesülésekor tetemes és országos jellegéhez méltó alaptőke fölött rendelkezik. Ennek lehetővé tétele végett egyrészről a törvényadta felhatalmazással annak egész terjedelmében élni és a magyar királyi államkincstár nevében egymillió korona alapítványi üzletrészt jegyezni szándékozom, másrészről módját kívánom adni annak, hogy az országnak a törvényhozás szándékát méltányló közönsége az alakítandó országos intézet létesítésénél a maga részét kivegye. Az 1898. évi XXIII. t.-cz. 66. §-a szerint alakítandó országos központi szövetkezet alapítványi üzletrészeire a nyilvános aláírást ezennel megnyitom. Egy alapítványi üzletrész a törvényben megállapított legkisebb összegre: 1000, szóval ezer koronára szól. Az 1898. évi XXIII. törvényczikknek az alapitó tagok jogviszonyaira vonatkozó rendelkezéseiből tájékozásul a következőket emlitem: 1. Az alapitó tagok a központi hitelszövetkezet kötelezettségeiért csak alapítványi üzletrészeik erejéig felelősek, másrészt a központi hitelszövetkezet vagyonában és jövedelmeiben csak annyiban részesülnek, hogy üzletrészeik alapszabályszerü visszatizeté- sét s a nyereségből legfeljebb négy (4) százalék évi osztalék kiszolgáltatását követelhetik. Szavazati jogukat és gyakorlásának módját az alapszabályok fogják meghatározni. Az általuk jegyzett alapítványi üzletrészek visz- szafizetésével tagságuk megszűnik. 2. A központi hitelszövetkezet tiszta nyereségéből első sorban tiz (10) százalék a tartalékalapra, további (10) százalék a kötvények külön biztosítéki alapjára, a fenmaradó összeg az alapítványi üzletrészek osztalékára és ennek fedezése után a szövetkezeti üzletrészek osztalékára fordítandó. A maradék a tartalékalap és külön biztosítéki alap között a közgyűlés által megállapítandó arányban osztandó meg. 3. A központi hitelszövetkezet igazgatóságának tizenkét tagja közül az alapitó tagok, a magy. kir. államkincstárt ide nem értve, négy tagot választanak az alapszabályokban meghatározott időre. Jegyzéseket elfogadnak: Budapesten a m. kir. központi állampénztár, a budapesti m. kir. állam- pénztár (IX. Fővámház), Zágrábban a kir. állam- pénztár, végül egyebütt, a magyar korona országai egész területén, a királyi adóhivatalok. A jegyzés alkalmával minden alapítványi üzletrész 20%-a, azaz kétszáz (200) korona készpénzben a jegyzést elfogadó állampénztár vagy hivatal által kiállítandó elismervény ellenében befizetendő. Előfizetési dij : Egész évre ....................3 frt — kr. Fe l évre.........................1 frt 50 kr.
