Hivatalos Közlemények, 1898. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)
1898-12-15 / 25. szám
9 3. §. Az érem egy és ugyanazon nyilvános vagy magánszolgálatban megszakítás nélküli 40 évi híí és kielégítő alkalmaztatásért adományoztatik. Az éremre való igényt a pályázók tartoznak a fentebbi követelmények igazolása mellett érvényesíteni, még pedig, ha az illetők tényleges állami szolgálatban vannak, följebbvaló hatóságuknál, minden más esetben szolgálati illetve lakóhelyük első fokú közigazgatási hatóságánál. Az igényjogosultság megbirálása és az érem megadásának megállapítása ha tényleges állami szolgálatban levő pályázóról van szó az első fokú felettes hatóság által történik s ha az illető valamely központi hatóság tagja, ugyanezen hatóság által; minden más esetben a közigazgatási országos hatóság által. 4. §. Mindenki, a ki a »Diszérem negyven évi hü szolgálatokért* kitüntetést nyerte, jogosítva van, hogy magát az érem ^Tulajdonosának* nevezze és minden szolgálati iratban mint olyan jelölendő meg. Pusztán a szallagot, az érem nélkül, viselni nem szabad. 5. §. A tulajdonos halála után, az érem az örökösöknek marad. 6. §. A büntető törvénynek a rendjelek és díszjelvények elvesztésére vonatkozó határozmányai ezen éremre is vonatkozónak és alkalmazást nyernek. 26147. ikt. 1898. II. Járási föszolgabirák, Polgármester, Községi elöljáróságok, Hatósági és vasúti szakértő állatorvosok. Vezérszó : Állatoknak Horvátországba szállítása Földmivelésügyi m. kir. minister urnák alábbi rendeletét tudomás illetve széles körben leendő közhírré tétel és a marhalevélkezelő közegek értesítése végett f. é. 12477. sz. rendelkezésem kapcsán közlöm. Gyula, 1899. deczember 2. Dr. Fábry Sándor, alispán. Másolat 80155. 111-2. sz. Földmivelésügyi minister. Valamennyi vármegye alispánjának és valamennyi városi törvényhatóság polgármesterének. F. évi junius hó 1-én 37888. szám alatt kelt rendeletem hatályon kívül helyezése mellett haladéktalanul való körhirré tétel és a kirendelt szakértők és marhalevél kezelők megfelelő értesítése végett közlöm, hogy a horvát országos kormány 1898. év november hó 20-án 56083. sz. a. kelt értesítése szerint a hasított körmü állatoknak Magyarországból Horvát-Szlavonországokba való kivitele tekintetében 1898. évi október hó 30-án kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe : I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Árva-, Liptó-, Nyitra-, Pozsony- és Trencsénvármegyékből Horvát- Szlavonországok területére való bevitele tilos. II. Ragadós száj- és körömfájás miatt a kérődzőknek és sertéseknek Horvát-Szlavonországok területére való behozatala a Szolnok-Doboka- és Ungvármegyék és Hódmezővásárhely város területéről tilos. III. Sertésvész miatt a sertéseknek Bács-Bodrog-, Baranya-, Bereg-, Bihar-, Gömör-, Kishont-, Maros-Torda-, Nagy-Küküllő, Nógrád-, Pest-Pilis-Solt-Kiskun-, Somogy-, Szabolcs-, Szatmár-, Temes-, Torontói-, Udvarhely-, Ung , Zala- és Zemplénvármegyékből és Debreczen, Kolozsvár, Komárom, Szabadka és Zombor városokból Horvát-Szlavonországok területére való bevitele tilos. IV. A fent meg nem nevezett többi magyarországi vármegyékből és városokból az egészséges és elszállítás előtt hatósági állatorvos által megvizsgált szarvasmarháknak, juhoknak és kecskéknek Horvát-Szlavonországok területére való bevitele a horvát országos kormány 1897. évi január hó 12-én 1005. sz, a kelt hirdetmény értelmében meg van engedve, de csakis kizárólag vasúton és az általános állategészségrendőri szabályok megtartása mellett. A sertéseknek bevitele tekintetében pedig a horvát országos kormány, most idézett s 1897. évi január hó 12-én 1005. sz. a. kelt hirdetménye értelmében, továbbra is a következő szabályok irányadók: a) Egy vagy több vásáron vásárolt és összeszedett sertések csakis vasúton és kizárólag levágás czéljából közvetlenül a vágóhidakra szállíthatók be. b) A nyájban együtt nevelt vagy együtt hizlalt sertések további hizlalás czéljából is bevihetők vasúton azon feltétel mellett, ha az állatok származási helyének községi elöljárósága a marhaleveleken igazolja, hogy a bevinni szándékolt sertések tényleg együtt neveltettek vagy hizlaltattak, úgyszintén, hogy sertések származási helyén sertésekre veszélyes semmiféle ragadós betegség nem uralkodik és hogy a sertések az illető községben már legalább 10 nap óta tartatnak. A sertésszállitmányok elszállítása előtt hatósági állatorvos által megvizsgálandók s azon körülmény, hogy a sertések a vizsgálat alkalmával egészségeseknek találtattak, a marhalevélre szintén reávezetendő, c) Oly sértések, a melyeknek marhalevelei a fenti b) pontban meghatározott igazolásokat nem tartalmazzák, csakis levágás czéljából bocsáttatnak be. d) Ha valamely sertésszállitmányban a megérkezés alkalmával csak egy darabon is ragadós száj- és körömfájás 'vagy sertésvész állapíttatnék meg, az egész szállítmány a származási helyre visszaküldetik, e) A sertéseknek Magyarország határszéli közigazgatási járásaiból (főszolgabírói járások) és határszéli városaiból az ily területtel közvetlenül határos hörvát- szlavonországi járások és városokba való áthajtása az a), b), c) és d) pontokban foglaltak figvelembe vételével azon esetben eszközölhető, ha az illető fél a behajtást és a behajtandó sertések származási és rendeltetési helyét az illetékes I. fokú hatóságnál előzetesen bejelenti. Ily bejelentés alapján az illető hatóság a félnek hivatalos bizonyítványt állít ki oly czélból, hogy a sertések behajtása közben igazolványul szolgáljon. Megjegyeztetik azonban, hogy ez idő szerint a II. és III, alatt említett határszéli vármegyék területe ezen határszéli forgalomból ki van zárva, továbbá, hogy a Horvát-Szlavonországok területére kívülről akárhonnan behozott vagy szállított sertésekért kártalanítás nem adatik, ha a sertésen az országba történt szállításától számítva 28 napon belül sertésvészben megbetegednek és a kir. országos kormány belügyi osztályának esetleges intézkedése folytán kiirtandók volnának. Budapesten, 1898. évi november 261án. A minister megbízásából Lestyánszky, s. k.
