Hivatalos Közlemények, 1898. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)

1898-11-10 / 20. szám

daczára sem voltak az elkerülhetetlen legkisebb számra apaszthatok, hanem sok helyen még mindig oly mérvet öltenek, mely a tanítás sikerét komolyan veszélyezteti és nagyrészben okozója annak, hogy a tanoncziskolai tanulók túlnyomó része az iskola elő­készítő és első osztályban megreked s a felsőbb osz­tályokat el nem éri. Eltekintve azon ritkábban elő­forduló esetektől, melyekben az illetékes iparhatóság közönye vagy mulasztása engedte meg ezen mulasz­tások elharapódzását, a hozzám beérkező jelentések­ből azt kellett tapasztalnom, hogy az iparhatóságok nagyrésze félre magyarázta a vallás és közoktatás- ügyi minister ur 1883. évi augusztus hó 3l-én 33564. sz. alatt kelt rendeletével kiadott tanonczis­kolai szabályzat 76. §-át, amennyiben az iskolát iga­zolatlanul mulasztó tanonczok munkaadóit csak meg­dorgálta, ahelyett, hogy utóbbit az 1884. évi XVII. t.-cz 157. §-a érteimében megbüntette volna. A tanoncziskolai szabályzat ilyetén értelmezése merő­ben ellentétben állván a törvény határozmányai- val, a vallás és közoktatásügyi minister úrral egyetértőleg értesítem a czimet hogy a szabály- * zat idézett 76. §-a olyképeu értelmezendő, miszerint mindazon esetekben, midőn az iparkihágási eljárás folyamán beigazoltatik, hogy a tanoncziskola mulasz­tásai igazolatlanok, a munkaadóval szemben az idézett ipartörvény 157. §-ában előirt büntetés alkal­mazandó. Sok esetben az elsőfokú iparhatóságok azért nem érhettek el kellő eredményt a ta­noncziskolai mulasztások apasztására irányuló törek­véseikben, mert az iskolai igazgatóságok a fel­jelentéseket az iparhatóság helyett a helyi ipar­testülethez intéztek, mely utóbbi azokat a kihágási eljárás megindítása végett az iparhatósághoz nem tette át. Ezen viszásság elhárítása czéljából a vallás és közoktatásügyi minister ur elrendelte, hogy az is­kolai igazgatóságok az iskola mulasztó tanonczok és mesterek nevét mindenkor ne csak az ipartestülettel, hanem az illetékes iparhatósággal is közöljék. Uta­sítom ennélfogva az összes iparhatóságot, hogy a tanoncziskolai igazgatóságoktól ilyképen közvetlenül beérkező feljelentéseket haladék nélkül vegyék sza­bályszerű tárgyalás alá s azok alapján a följelenté­sekben megnevezett munkaadók ellen a kihágási el­járást külön-külön azonnal indítsák meg, függetlenül attól, hogy az ipartestület a mulasztásokra vonat­kozó jelentést áttette az iparhatóságokhoz, vagy sem. Az idézett tanoncziskolai szabályzat 76. §-a ér­telmében az iparhatóságok iskola mulasztási ügyek­ben hozott Ítéleteikről felebbezési jogának gyakorlása végett mindenkor a feljelentést eszközlő iskolai igaz­gatóságot is értesíteni tartoznak. Mindazon által egyes iparhatóságok ezen értesítést elmulasztották, mi által a feljelentő iskolai igazgatóságok felebbe­zési jogaiktól fosztattak meg. Felhívom ennélfogva az iparhatóságokat, hogy iskolai mulasztási ügyekben hozott ítéleteikről a fel­jelentő tanoncziskolai igazgatóságot mindenkor Írás­ban azonnal értesítsék. Minthogy pedig a tanoncz­iskolai mulasztások ügyében megindított iparki­hágási eljárás kellő erkölcsi hatást csakis gyors és erélyes keresztülvitel esetén gyakorol, utasítom az összes iparhatóságot, hogy az iskolai mulasztási feljelentéseket mindenkor soron kívül, lehető legsür­gősebben tárgyalják és Ítéleteiket legkésőbben felje­lentéstől számítandó harmincz nap leforgása alatt hozzák meg és a felekkel fentiek értelmében közöl­jék. Felhívom czimet, hogy a fentieket az összes hatósága alatt álló első fokú iparhatóságokkal oly hozzáadás mellett közölje, miszerint feltétlenül elvá­rom, hogy azok szem előtt tartásával minden egyes iparhatóság legkomolyabban fog igyekezni a tanoncz- oktatás sikerét nagyban veszélyeztető, igazolatlan iskolai mulasztásokat a rendelkezésre álló összes törvényes eszközökkel lehetőleg apasztani. Budapest, 1898. október 29. Báró Dániel, s. k. 22295. ikt. 1898. IV. Járási föszolgabiráknak. Községi elöl­járóknak. Vezérszó: Ebtartási szabályrendelet. A vármegye törvényhatósági bizottsága által, 567—898. bgy. sz. a. módosított ebtartási szabály­rendeletet m. kir. belügyminister ur jóváhagyván, azt oly felhívással közlöm, hogy a szabályrendeletet meghirdetvén, annak 30 nap elteltével leendő életbe­léptetése iránt intézkedjenek. Gyulán, 1898. évi november hó 3-án. Dr. Fábry Sándor, alispán. 567. bgy. sz.-lioz. Szabályrendelet az ehtartás tárgyában. I. Az ebadó megállapítása. 1. §. Minden kutya 3 hónapos korától kezdve, a i. §-ban megjelölt kivételekkel ebadó alá esik. Ezen ebadó egy évre darabonként: a) a kedvtelésből tartott úgynevezett luxus­kutyákért ..... 6 korona, h) a vadászkutyákért és pedig vizsla és kopóért .... 4 korona, agárért . . . . 10 korona, c) házőrző, vagy patkányfogó kutyáért ..... 1 korona. 2. §. Ezen fentebbi szabály alól kivétetnek, vagyis ebadó alá nem esnek : a) a hentes és mészárosoknál üzletük érdeké­ben tartott egy kutya, b) a pásztor- és csőszkutyák egy njráj után kettőt s egy csősz mellett egyet számítva. c) Azon házőrző kutyák, melyek a község ut- czáitól félreeső, különálló lakásokhoz tartoznak, egy háztartás után egyet számítva. Ide számíttatnak a tanyacsoportok is, d) a külön álló tanyákon, 50 katasztrális hol­dig terjedő földbirtokon egy kutya adómentesen, a második a házőrző kutya után megállapított egy korona adó fizetése mellett, 50 katasztrális holdat meghaladó földbirtokon két kutya adómentesen, a harmadik pedig a házőrző kutya után megállapított egy korona adó lizetése mellett tartható. Az itt meghatározottnál nagyobb számban tar­tott kutyák után azonban, a luxuskutyákra megál­lapított fokozott adó fizetendő; e) A cs. és kir. közös hadsereg, a m. kir. hon­védség és a m. kir. csendőrségnél, katonai, illetőleg csendőrségi szolgálati czélokra tartott és úgy a már beoktatott, valamint az oktatás alatt álló ebek adó­mentesek. — 2 —

Next

/
Thumbnails
Contents