Hivatalos Közlemények, 1898. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)

1898-10-20 / 17. szám

- 3 Egyúttal felvilágosító nyilatkozatot tesz a felszólalásokban és észrevételekben felhozott oly adatokra is, melyeknek valódisága vagy valótlansága az iratokból ki nem tűnik, (1897. XXXIII. t.-cz. 12. §.)

13. §. Ha késedelem esetére az 1897. XXXIII. t,-cz. 13. §-a alapján valamely alaplajstromot az igazságügyminister állíttat össze : az erre vonatkozó határidőket az igazságügyminister állapítja meg.

B) Az esküdtek évi lajstromai.

14. §. Az 1897. XXXIII. t.-cz. 14. §-a értelmében a felszólalások elbírálására és az évi lajstromok összeállítására hivatott bizottságba az illető törvényhatóságok bizottsága és Fiume városának és területének képviselőtestülete lehetőleg az év első felében, legkésőbben azonban oly időben, hogy október hó végéig a megválasztottak névjegyzékét az illetékes törvényszék elnökének megküldhessék, területük különböző részeiből oly bizalmi férfiakat választanak, kik lakóhelyük környékének esküdtképes férfiait leginkább ismerik.

A bizalmiférfiak névjegyzékében lakóhelyüket is fel kell tüntetni.

Az esküdtbirósági hatáskörrel felruházott törvényszék elnöke a bizottságba felváltva, lehetőleg azokat a bizalmi férfiakat hívja meg, a kik a szóban forgó alaplajstromba felvett esküdtekről legmegbízhatóbb felvilágosítást adhatnak.

A törvényszék elnöke a bűnügyi átalányból a törvényszék székhelyén kívül lakó bizalmiférfiaknak, ha kérik, napidijul legfóllebb hat koronát s útiköltségül I. osztályú hajózási, illetőleg II. osztályú vasúti dijat, vagy tengelyen utazás esetében miriamé- terenként öt koronát állapit meg; a törvényszék székhelyén kívül lakó közigazgatási főtisztviselőknek pedig kérelmükre, szabályszerű utazási illetményeiket utalványozza ki. (1897. XXXIII. t.-cz. 18. §.)

15. §. A bizottság a felszólalás tárgyában hozott határozat tartalmát jegyzőkönyvbe veszi és annak alapján a lajstromokra záradékot vezet. (1897. XXXIII. t.-cz. 14. §.)

A záradékban előbb azokat kell az alaplajstromba való folytathatólagos bevezetéssel felsorolni, a kiknek felvételét a bizottság elhatározta : azután azokat kell megnevezni, a kik a lajstromból kihagyattak. Ez utóbbiak neve az alaplajstromban is áthúzandó, de úgy, hogy a név azért olvasható maradjon, egyúttal pedig a kihagyás oka a jegyzet-rovatban megemlítendő.

A záradékot az elnök és a jegyző írják alá.

16. §. A kiválasztásnál szem előtt kell tartani az esküdtbirói hivatás nagyfontosságát s a törvény 15. §-ában foglaltak megtartása mellett általában ügyelni kell arra, hogy az esküdtek évi lajstromába lehetőleg azok vétessenek fel, a kik az esküdtbiró- ság székhelyén, közel vidéken, vagy bár távolabb, de oly helyen laknak, a honnan minden évszakban biztosan, gyorsan és nagyobb költség nélkül az es- küdtbiróság székhelyére lehet jutni.

Amennyiben az 1897. XXXIII. t.-cz. 8-ik §-a alapján az igazságügyminister a mentességet felfüggesztette, az elmúlt évben szolgálatot teljesített esküdtek csak az elkerülhetetlenül szükséges számban és akkor is lehetőleg helyettes esküdti minőségben vétessenek az évi lajstromokba.

A főlajstromot az F), a helyettes lajstromot a G) minta szerint kell elkészíteni.

Egyebekben eme lajstromok összeállítására, szétküldésére és helyesbítésére nézve az 1897. XXXIII. t.-cz. 15, 17. §-ai irányadók.

17. §. A kerületi elöljáró, a polgármester és a községi biró a hozzájuk az 1897. XXXIII. t.-cz.

17. § a értelmében megküldött évi lajstromokba felvett esküdteknek elhalálozását, lakóhely változtatását és azokat a körülményeket, melyek következtében az illetők az id. t.-cz. 4. 5 és 6. §-ai szerint esküdtbirói szolgálatot nem teljesíthetnek, [az esküdtbirósági hatáskörrel felruházott kir. törvényszék elnökének esetről-esetre haladéktalanul tudomására hozzák.

Az évi lajstromokba felvett, de az esküdtszéki szolgálattól mentes (1897. XXXIII. t-cz. 7. §.) egyéneknek, ha mentességi jogukat érvényesíteni kívánják, ez iránt az illető ülésszakok szolgálati lajstromaiba eszközlendő kisorsolás megkezdéséig, az esküdtbirósági hatáskörrel felruházott kir. törvényszék elnökénél kérvényt kell beadni. Ez a kérvény a kerületi elöljáró, a polgármester és a községi biró utján is beadható vagy posta utján is elküldhető.

A kir. törvényszék elnökéhez a kisorsolás megkezdése után érkezett mentességi kérelem csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a mentességi ok az említett időpont után merült fel (1897. XXXIII. t.-cz. 19. §.) Az ilyen későbben keletkezett mentességi ok alapján a kérelem az esküdtbiróság elnökénél is beadható.

A bejelentéseket és menteségi kérvényeket (1897. XXXIII. t.-cz. 17. §.) a törvényszék elnöke köteles azonnal elintézni s a lajstromokat ennek megfelelőleg akképen helyesbíteni, hogy az év folyamán igénybe nem vehető esküdt nevét, olvashatóságának fentartása mellett, áthúzza. A lajstrom-jegyzet rovatában a helyesbítés okát fel kell tüntetni.

Azokat a bejelentéseket és kérvényeket, melyek a szolgálati lajstromra vonatkoznak és a szolgálati lajstromnak az esküdtbiróság elnökéhez történt áttétele után érkeztek, a törvényszék elnöke elintézés végett (1897. XXXIII. t.-cz. 21. §.) haladéktalanul az esküdtbiróság elnökéhez teszi át.

Az 1897. XXXIII. t.-cz. 7. §-ának 9-ik pontján alapuló mentesség igénybe vétele iránt az idézett törvény 31. §-a és a jelen rendelet 20. §-a értelmében tett nyilatkozatot külön kérelem nélkül is figyelembe kell venni.

ej Az esküdtek szolgálati lajstroma..

18. §. Az esküdtbirósági hatáskörrel felruházott kir. törvényszék elnöke gondoskodik arról, hogy a szolgálati lajstrom az 1897. XXXIII. t.-cz. 19. és 20. §-ok értelmében a H. mintának megfelelően összeállittassék és az esküdtbiróság elnökének megküldessék.

19. §. Ha az esküdtbiróság elnöke a szolgálati lajstromba bejegyzett valamely esküdtet az 1897. XXXIII. t.-cz. 21. £-a értelmében az esküdtszéki szolgálat teljesítésétől kizár vagy felment, az illetőnek a szolgálati lajstromból való törlését — vagy állandó felmentését, nevének áthúzása mellett (15. §.) a lajstrom-jegyzet rovatába bevezeti s intézkedéséről a szükséghez képest az illetők, valamint —- az évi