Hivatalos Közlemények, 1898. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)

1898-09-22 / 13. szám

ö d) A főorvos utazási átalányá­nak felemelésére ..............................100 frt — kr. összes több kiadás a VI. rovatnál 1000 frt — kr. B) Fedezet. A költségvetés fedezeti részé­ben csupán az I. és V. rovatnál van többlet felvéve. Es pedig: Az állami javadalmazás czimü I. számú fedezeti rovat összesen 7440 forint több bevétellel irányoztatott elő: mert a) a számvizsgáló és számtiszt összesen 1980 forintot tevő javadal­mazásából levonva a beszüntetendő könyvvezetői állás 950 forint javadal­mazását, mint különbség elő volt irányzandó......................................... 1030 frt — kr. b) Az állandóan kiküldött szám­vevő fizetése, lakbére és utazási átalá­nya czimén összesen.................... 1800 frt — kr. c) Egy uj közigazgatási gyakor­noki állás rendszeresítése folytán . 420 frt — kr. d) Egy uj árvaszéki irnoki ál­lás rendszeresítésére.......................... 700 frt — kr. e) Alispán utazási átalányának emelésére........................................ 200 frt — kr. f) Eőorvos utazási átalányának emelésére........................................100 frt — kr. g) A vármegyei tiszti főügyész főorvos, főszámvevő, főpénztárnok és állatorvos lakbérének emelésére . . 450 frt — kr. k) Az állatorvos fizetés eme­lésére ..............................................150 frt — kr. i) 8 szolgabiró fizetésének eme­lésére ...................................................ltíOO frt — kr. k) 19 járási Írnok fizetésének emelésére á 50 forint.................... 950 frt — kr. l) P énztári szolga fizetés eme­lésére .............................................. 40 frt — kr. Az állami javadalmazás tehát ezek alapján összesen.................... 7440 frt — kr. erejéig lenne emelendő, mely 7440 forintnak az állami javadalmazás felemelésével való fedezésére a m. kir. helügymi- nister ur feliratilag felkérendő lesz s végül a fedezeti rész Y. rovat összege miután az apa állatok vizsgálati dijai a vármegyei házi pénz­tárt illetik e czimen a tapasztalati adatok szerint 800 forinttal volt emelendő. A fedezeti rész többi rovata változatlanul véte­tett fel az előirányzatba, mert e rovatoknál több bevételre számítani nem lehet. A szükséglet és fedezet rovatainak e részben való megvilágositásából kitűnik, hogy szükségletkép­pen csakis oly kiadások vétettek fel, melyek a törvényhatóság jogerős határozatain alapulnak, vagy elkerülhetlen szükséget képeznek, bevételként pedig a jövedelmek helyesen vétettek fel. Mihezképest az állandó választmány a midőn a költségelőirányzatot ezennel beterjeszti, tisztelettel ajánlja a törvényható­sági bizottságnak, hogy azt elfogadni, a szükséglet I. rovat c., d., e , f., g. és h. a II. rovat b. s vé­gül a VI. rovat c. és d. pontjaira azok értelmében határozatot hozni, a 7440 forintnak az állami java­dalmazás felemelésével leendő fedezésére a nagy- méltóságu m. kir. belügyminister urat feliratilag felkérni s végül a 13993 frt 80 kr. hiány fedezésére l°/0-os törvényhatósági közigazgatási pótadó kiveté­sét elhatározni méltóztassék. Kelt Békésvármegye állandó választmányának Gyulán, 1898. évi szeptember hó 21-én tartott ülésében. Kiadta: Dr. Bodoky Zoltán vármegyei főjegyző. 19752. ikt. 1898. I. A járási föszolgabiráknak és Gyulaváros polgármesterének. Vezérszó: Szabályrendelet. Jegyzó'i magán-munkálatok. A községi jegyzők által teljesíthető magánmun­kálatokról alkotott 522/98. bgy. számú szabályrende­let a nagyméltóságu magy. kir. belügyminister ur 88594/IV— a 1898. számú rendeletével jóváhag37at- ván, a szabályrendeletet oly felhívással közlöm, hogy annak azonnali közhírré tétele s 30 nap elteltével szigorú és pontos végrehajtása iránt intézkedjék. Gyulán, 1898. szeptember 13-án. Dr. Fábry Sándor, alispán. 522. bgy. számhoz. 1898. Szabályrendelet a községi jegyzők által teljesíthető magán-munkálatokról. 1. §. Azon községi jegyzők, akik a magán-mun­kálatok teljesítésére feljogositottan a szabályrendelet életbe lépte idején már hivatalban voltak magán­munkálatokkal az alábbi §§-ok szerint ezután is foglalkozhatnak. Azon községi jegyzők pedig, kik e szabályren­delet életbe lépte után választatnak meg magán­munkálatokkal csak az esetben foglalkozhatnak, ha az illető községben közjegyző vagy ügyvéd nem szé­kel. Kivételképen azonban megengedtetik, hogy a 4. §. e), i), h), n), m), p) és r) szerinti dijazás mel­lett végrendeletek, aratási és munka szerződések el­készítésére, váltó kitöltés és aláirás előttemezés esz­közlésére vállalkozhassanak. A községi jegyzőkön kí­vül más községi tisztviselő s alkalmazottnak magán­munkálatokat teljesíteni tilos. 2. §. Azon községi jegyzők, kik a szabályren­delet életbe lépte előtt már hivatalban voltak s azon községi jegyzők, kik a szabályrendelet életbe lépte után választatnak meg, de oly községben működnek, hol közjegyző s ügyvéd nem székel, magán felek érdekében s felkérése folytán a következő okmányok beadványok s iratok elkészítésére vállalkozhatnak. 1. Adásvételi szerződések. 2. Csereszerződések. 3. Egyezségek, vagyon felosztási szerződések. 4. Adóslevelek, kötelezettségek elvállalásáról szóló egyéb nyilatkozatok. 5. Végrendeletek. 6. Bérleti s haszonbérleti szerződések. 7. Aratási, szolgálati s munkabér szerződések. 8. Magán bizonyítványok. 9. Magán becsülevelek. 10. A védkötelezettség tekintetében a megen­gedett kedvezmények iránti kérvények.

Next

/
Thumbnails
Contents