Hivatalos Közlemények, 1898. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)

1898-08-25 / 9. szám

- 4 —

az edény fenekén marad, tulajdonképen csak vizzel permetezünk, aminek természetesen semmi haszna sem leend.

A szőlő permetezésre leginkább ajánlható a Yernorel-féle Eklér (Éclair) az Alivieler-féle gép és a »Budapest« permetező gép, melyek a folyadékot porlasztva lövelik a szőlőre, s minél finomabb a ki- lövelt permeteg, annál biztosabb a védekezés sikere.

A gépek jó karban tartására mulhatlanul szükséges, hogy azokat minden félnapi használat után vizzel többszörösen és alaposan kimossuk és a fecskendő csövet is — vizet lövelve ki rajta — tisztán tartsuk.

Egy Vermorel-féle Eklér ára 20—21 frt, a »Budapest« permetezőgép ára 15—16 frt s miután minden permetezési időszakra 12 — 14 nap esik, s

1 magyar hold szőlő permetezését 1 nap alatt elvégezhetjük, tehát egy géppel 12 magyar hold szőlőt is bepermetezhetünk. Ebből önként következik, hogy kisebb birtokosok társulhatnak, s pl. hatan megvehetnek egy gépet, melylyel 12 magyar holdnyi szőlőt egymásutáni sorrendben bepermetezhetnek, s igy egynek-egynek költsége a gépre 3 frt 50 kr. lesz.

Finom kézi seprűvel, vagy meszelővei is lehet ugyan permetezni, de ezekkel a munka igen lassú, sokkal több rézgáliczos oldat fogy el és a permetezés sem tökéletes, tehát költségesebb és a siker bizonytalan.

Költségszámítás.

Két %-os rézgáliczos folyadékra kell:

2 klg. rézgálicz, ára . . . . 60 kr.

2 klg, égetett mész, ára . . . 4 kr.

Összesen : 64 kr.

Tehát 1 magyar hold szőlő egyszeri permetezéséhez szükséges folyadék 1 frt 28 krba kerül.

A napszámos munka diját és a gépárának részletét nem számítva, kerül ezek szerint 1 magyar hold szőlő háromszori permetezése 3 frt 84 krba.

Ha meggondoljuk, hogy ily aránylag csekély költséggel szőlőtermelésünk megérését biztosítjuk és borunk mennyiségét legalább megkétszerezzük, mintha nem permeteznénk, ha továbbá fontolóra vesszük, hogy a jól megérett szőlő borát hl.-ként 6—8 írttal jobban értékesíthetjük, saját jól felfogott érdekünkben a permetezést teljesíteni kötelességünknek tartsuk.

De a permetezés még azért is igen szükséges, mert mint a tapasztalásból sajnosán látjuk, a nem permetezett szőlővesszők nem érnek meg s a termő rügyek nem fejlődnek ki és ennek folytán termésünk évről-évre kisebb le.-/, s a tőke is rövid idő múlva kivész.

Ezért a ' régi jó magyar közmondás legyen elvünk : »Segits magadon s az Isten is megsegit.«

18049. ikt.

1898.

IV. A járási föszolgabiráknak s Gyula város polgármesterének, mint elsőfokú iparhatóságnak.

Vezérszó : Iskolalátogatási könyvecskék.

Az iparos és kereskedő tanonczok iskolába járásának ellenőrzésére a vallás- és közoktatásügyi in. kir. minister úr által az 1893. évi augusztus hó

31-én 33564. sz. alatt, illetőleg az 1897. évi május hó 24-én 25314. sz. alatt kelt rendeletekkel kiadott szervezeti szabályzatokban előirt ellenőrző könyvecskék teljesen megbízható támpontot nem nyújtanak, mert ha a tanoncz akár huzamosabb ideig tartó iskolamulasztás után könyvét megsemmisíti és arról azt állítja, hogy elveszett, akkor uj könyvecskét nyer, melybe az annak kiállítása előtt történt iskolamulasztások be nem jegyeztetnek, minek folytán a munkaadó ezen iskola mulasztásról tudomást nem nyer és nincs módjában a tanonczot, esetleg a rendelkezésére álló kényszerítő eszközökkel az iskolába való járásra szorítani.

Ennek folytán a nevezett minister úr a kir. tanfelügyelők utján utasította az iparos és kereskedő tauoneziskolák igazgatóit, hogy az elveszett iskola látogatási könyvecske helyébe az illető tanoncz jelentkezése alkalmával kiadandó uj könyvecskébe a régi iskola mulasztásokat is visszamenőleg bejegyezzék azon okból, hogy a tanonczok gazdái a régébb keletű mulasztásokról is tudomással bírjanak.

A kereskedelmi minister urnák folyó évi 46188/IX. számú rendelete következtében a fent előadottakat oly felhívással hozom a tek. czim tudomására, hogy a tanoncziskolai mulasztások ellenőrzésénél és esetleges iparkihágási eljárásoknál, e rendelet határozmányait megfelelően vegyék figyelembe.

Gyulán, 1898. évi augusztus hó 22-én.

Alispán helyett: Dr. Bodoky Zoltán, vm. főjegyző.

266. eln.

1898.

V. Járási föszolgabirák. Gyulaváros polgármestere. Községi elöljáróságok. Járási orvosok. Községi orvosok.

Vezérszó: Heveny fertőző betegségek bejelentése.

Tapasztalván, hogy a heveny fertőző betegségekben történt megbetegedések kötelező bejelentése, valamint annak megszabott ellenőrzése, a 7003/898. sz. a. kiadott ismételt rendelkezésem daczára se történik a kellő pontossággal és épen e miatt a törvényhatóság által kimutatott adatok az állami anyakönyvvezetők részéről feltüntetett adatokkal mai napig se állanak a méltán elvárható összebangzásban; szükségesnek tartom azért újból elrendelni, hogy a községi orvosok a járási orvosokhoz két hetenként beterjesztendő a fertőző betegségekre vonatkozó kimutatásaikat minden alkalommal előbb hasonlítsák össze úgy a fertőző betegekről »névszerint« vezetett kimutatással, mint a halálozásokról vezetett állami anyakönyvi bejegyzésekkel. Utasitandók a községi orvosok, hogy a halott vizsgálati jegyzőkönyveket, az elöljáróság utján, minden hónap első napján a legpontosabban terjesszék be. Felhívom a járási fő- szolgabirákat és Gyulaváros polgármesterét, hogy a hatóságukhoz beérkező halottvizsgálati jegyzőkönyveket azonnal szakközegeiknek osszák ki, azzal az utasítással, hogy a szükséges és kellő ellenőrzés gyakorlása végett, hasonlítsák össze a tiszti főorvoshoz beterjesztendő adatokkal. Ha eltérés mutatkoznék, azt havonként helyesbítsék és kutassák az eltérés okát. Mulasztás fenforgása esetén azonnal tegyenek jelentést felettes hatóságuknál.