Hivatalos Közlemények, 1898. július-december (1. évfolyam, 1-27. szám)
1898-12-01 / 23. szám
3 Másolat. 78735. szám. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministertől. Körrendelet valamennyi felekezeti főtiszt, egyházi főhatósághoz, valamennyi köztörvényhatósághoz, valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetből más, hasonlóan bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetbe való áttérés, illetve abból való kilépés alkalmával az 1868. Lili. t.-oz. 3. §-nak második bekezdése értelmében adandó nyilatkozat tárgyában. Az 1868. Lili. t.-cz. 1—8. §-ai megszabják amaz alakszerűségeket, amelyeknek betartása mellett a t.-cz. 1. §-a értelmében mindenkinek szabadságában áll más hitfelekezet kebelébe s illetőleg . más vallásra áttérni. Különösen pedig a felhozott t.-cz. 3 ik §-a rendelkezik az iránt, hogy az áttérni kivánó az áttérés iránt megfelelő módon s helyen első Ízben tett nyilatkozatától számítandó tizennégy nap eltelte után a megtörtént első nyilatkozathoz képest meg- j felelő módon s legfölebb 30 nap eltelte előtt átté- j rési szándékát újból kijelenteni tartozik, mert az áttérés a felhívott t.-cz. 67. §-ai értelmében csak ezen alakszerűségek betartása, illetve az ennek alapján nyert két rendbeli bizonyítvány előmutatása folytán nyert befejezést s lesz a t.-cz. I. §-nak rendelkezéséhez képest alakilag is érvényes. Újabban ismételten előfordult oly eset, hogy az áttérni kivánó fél a fehivott t.-cz. 3. §-a értelmében másodízben is kijelentendő áttérési szándékát, az első nyilatkozat tételétől számított 14-ik napon jelentette ki, s igy az ily utóbbi kijelentés — az imént felhívott §. második bekezdésében foglalt ama szabálynak, hogy a másodízben teendő nyilatkozatnak az első ízben tett nyilatkozattól számítandó tizennégy nap eltelte után — tehát a naptári tizenötödik napon — kell történni, meg nem felelt, s ehhez képest az áttérés az idézett t.-cz. 1. §-a értelmében megengedett áttérésnek nem volt tekinthető. Hogy elejét vegyem mindama káros következményeknek, a melyek az ily érvénytelen áttérésből az érdekelt felekre nézve származhatnak, a szóban forgó nyilatkozat átvételére jogosított illetékes lelkészek (rabbik), az illetékes egyházi (illetve világi) hatóságok által figyelmeztetendők volnának arra, hogy hasonló esetekben a szabályszerű második nyilatkozataik, illetve az áttérés érvényességének érdekében különösen tartsák szemük előtt azt, hogy a szóban forgó második nyilatkozatnak az első nyilatkozattól számítandó tizennégy nap eltelte után kell történni. 8 az áttérés befejezését a többször felhívott t.-cz. 67. §-ai értelmében az a lelkész (rabbi) is, a melynek vallásfelekezetébe az illető fél át akar térni, csak akkor tekintse érvényesnek, ha a felmutatott bizonyítványok a fent kívánt határidőt beigazolják. Az 1895. XLIII. t.-cz. 21. §-a az 1868. Lili. t.-cz. 1—8. szakaszaiban foglalt rendelkezéseknek hatályát minden bevett és törvényesen elismert vallásfelekezetre kiterjesztette, a felhívott t.-cz. 23. §-a értelmében pedig arra, a ki a bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetek valamelyikéből kilépni óhajt, az 1868. Lili. t.-cz. 1 — 5. és 7. §-ai nyernek alkalmazást azzal a módosítással, hogy az »áttérés« szó helyett »kilépés« értendő, továbbá hogy az idézett t.-cz. 4. és 5. §-ban említett bizonyítványok az illetékes első fokú közigazgatási hatóságnál muta- tandók fel. Mindezekhez képest, de már az 1895. XLIII. t.-cz. 5. §-a értelmében is nyilvánvaló, hogy valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezetből való kilépés, illetve az ebbeli szándék kijelentésének érvényessége a határidő szempontjából is úgy ítélendő meg, mint az áttérésnél. Budapesten, 1898. november 13. Wlassics, s. k. 25819. ikt. 1898. V. Járási föszoígabirák. Polgármester. Községi elöljáróságok. Jegyzői tisztség. Vezérszó : Folyamfelvigyázók vámmentessége. A m. kir. folyamfelvigyázók vámmentessége tárgyában kelt 77313/98. I. sz. keresk. ministeri rendeletet tudomás és miheztartás végett a jár. főszolga- biráknak, Gyula város polgármesterének, mig köz- hirrététel, valamint a vámtulajdonosok s vámbérlők megfelelő értesítése végett a községek elöljáróinak kiadom. Gyulán, 1898. nov. 28. Dr. Fábry Sándor, alispán. Másolat. 77313 — 1. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi magyarországi vármegye és önálló törvényhatósági joggal felruházott város közönségének. (Kivéve Fiúmét.) Felmerült azon kérdés, hogy a m. kir. folyammérnöki hivatalok felügyelete alatt működő m. kir. folyamfelvigyázók oly állami és hivatalos közegeknek tekintendők, kiknek részére a folyammérnöki hivatalok megkeresésére az 1890. évi I. t.-cz. 5. és 10. §-a alapján vámmentességi igazolvány kiadható. A m. kir. belügy-, pénzügy- és földmivelés- ügyi minister urakkal folytatott tárgyalások eredményéhez képest tájékozásul és a vámmentességi igazolványok kiállítására a hivatal elődöm által 1891. évi junius hó 12-én 35329. sz. a. kiadott körrendelet értelmében hivatolt hatóságok (1890. évi I. t-ez. 102. § ) utasítása végett értesítem a közönséget, hogy miután a folyamfelvigyázók rendszeres kinevezés utján nyerik állásukat, nyugdíjjogosultsággal biró állami alkalmazottaknak tekintendők s mint ilyenek az állami tisztviselők, altisztek és szolgák nyugdíjazásáról szóló 1885. évi XI. t.-cz. II. fej. 27-ában mint nyugdíj ellátásra jogosult egyének taxatíve felsoroltatnak; ennélfogva az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-ának 5. és 10. pontjában többek között az állami tisztviselők részére biztosított vámmentesség a magy kir- folyamvigyázókra és azok által használt fogatokra és állatokra is kiterjed, mihez képest részükre vámmentességi igazolvány a magy. kir. folyammérnöki hivatalok megkeresésére ily minőségben való alkalmazta tásuk idejére s névre szólólag szintén kiállítandó. Ezen rendeletem a törvényhatóság egész területén közhírré teendő és arról vámtulajdonosok esetleg vámbérlők megfelelőleg értesitendők. Budapesten, 1898. évi november hó 18-án, A minister helyett: Csörgő s. k., államtitkár.
