Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-29 / 302. szám

Újra felvirágozhat Szarvason a Tessedik-tanya és a mintakert Meglehet, hogy Szarvason ha­marosan újra eredeti állapotá­ban pompázik majd Tessedik Sámuel egykori tanyája és az azt övező többhektáros mintá­kért, mely jelenleg a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Karának kezelésében áll. Egy idő óta az önkormányzat és ■ Régiós forrásokból 100—150 milliós beruházást tervez­nek, ebből újítják fel a tanyát. több civil szervezet is gondol­kodik azon, hogy konzorciumot alakítva megpróbálnak forrást szerezni a felújítási munkákra. Ebben az épületben nyílt meg 1780-ban a Tessedik-féle szorgalmatossági iskola. A ta­nyát akkoriban gondozott kert övezte, melyben a diákok a föld­művelés csínját-bínját megta­nulhatták. Szarvason most ré­giós források bevonásával egy 100—150 milliós beruházást terveznek, melyből a tanya és a kert is újjászületik. A lakosság­tól pedig szeretnék összegyűj­teni a régi korból származó me­zőgazdasági eszközöket. Az épületben valószínűleg iskola­múzeum is helyet kap. ■ L. J. 2 PusztaotHakán nincsenek már munkanélküliek, mindenki dolgozik Óriási lépéseket tett meg az utóbbi időkben a megye egyik legkisebb települése, Puszta- ottlaka. A faluban gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség - jelentette be Simonka György, a település polgármestere. Az ön- kormányzat, illetve intézménye, a Humán Szolgáltató Központ a csökkent munkaképességűek foglalkoztatójával és a házi se­gítségnyújtással összesen mint­egy nyolcvan helyi lakosnak biztosít munkát, vagyis a lakos­ság közel húsz százalékának.- Mivel a pusztaottlakaiak többsége idős, nyugdíjas, ezért aki dolgozni szeretne, megte­heti helyben - fogalmazott a te­lepülésvezető. ■ K. E. Nem hosszabbítják meg Berényben a nyitva tartást- Egyelőre biztosan nem hosszabbítják meg a mezőbe- rényi posta nyitvatartási idejét — jelentette be a mezőberényi képviselő-testület napokban megtartott ülésén Cservenák Pál Miklós polgármester. Mint arról lapunkban koráb­ban már beszámoltunk, a tele­pülésen élők többször is jelez­ték: gyakran tumultus alakul ki a hivatal előtt, s akadt olyan időszak is, amikor az utcára szorult ki a sor. A pos­ta kelet-magyarországi igaz­gatóságának tájékoztatása szerint továbbra is figyelem­mel kísérik az ügyfelek jelen­létét, és ha szükséges, változ­tatnak. ■ P. G. MEGYEI KÖRKÉP BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. DECEMBER 29., SZOMBAT Jó szomszédságban a vízzel fejlesztés Európai uniós támogatással megújulhat a Körös-vidék A három várost, Békést, Békéscsabát, Gyulát összekötő Élővíz-csatorna szép látvány télen-nyáron. Nem csak belvízelvezetésre akarják használni. Közel 400 millió forint értékű, két éven át tartó projektet zártak tegnap Gyulán, a vízügyi igazga­tóságon az együttműködő magyar és román felek. A Békést, Békéscsabát, Gyulát érintő Élővíz-csa­torna és a romániai Ma­lom-csatorna összesen 130 kilométere nagy le­hetőségek előtt áll. Szőke Margit A Közép-békési Települések Víz­védelmi Egyesületének vezeté­sével a Körös-vidéki Környezet­védelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Temes-Maros-vidéki Vízügyi Hatóság és a gyulai Zerge Ifjúsá­gi Túrasport Egyesület európai uniós pályázaton nyert az Élő­víz-csatorna ökológiai, turiszti­kai állapotának javítására. A 369,7 millió forint értékű pro­jekt költségéből 330 millió forin­tot építkezésekre, eszközökre, például nádvágó hajó beszerzé­sére fordítottak 2006. január elejétől 2007. december végé­ig. A cél, hogy az Élővíz-csa­torna vonzó, természetes ál­lapotú vízfolyás legyen, ne csak vízgazdálkodási, hanem környezetvédelmi, turisztikai kapcsot is jelentsen a romániai Malom-csatornával. Az Élővíz-csatorna szerepe eddig jobbára belvízelvezetés, vízhasznosítás volt. A projekt­nek köszönhetően a gyulai táp- zsilip mellé vízpótló szivornyát, a békési torkolathoz stabil szi­vattyút, a torkolati szakaszra, az érkező uszadék folyamatos kiemelésére mozgó gerebet te­lepítettek. Ezzel kis hozam ese­tén is folyamatosan áramolhat a víz. Békéscsabánál és Békésnél uszadékletermelő helyeket hoz­tak létre, a csatorna teljes hosz- szán pedig 11 csónaklerakót. Tanulmány készült a vízután­pótlás és a turizmus kapcsoló­dási lehetőségeiről az Élővíz- és a Malom-csatorna között. Romá­niában létrejött a Malom-csator­na Egyesület a magyar egyesü­lethez hasonló céllal. A Közép-békési Települések ■ Bak Sándor: Az Élővíz-csatorna vízminőségében je­lentős ez a lépés. Vízvédelmi Egyesületét nyolc éve Békés, Békéscsaba, Gyula önkormányzata, több civil szer­vezet és magánszemély alapí­totta az Élővíz-csatorna meg­mentésére, élvezhetővé tételé­re. Végh László elnök elmond­ta: több megmozdulást szervez­tek civü szervezetekkel, gyere­Végh László egyesületi elnök elmondta: a román partnerek­kel közös programokat szeret­nének szervezni, turisztikai, vízügyi létesítményeket kiala­kítani. Szeretnék a gravitációs vízpótlási visszaállítani a csa­tornákon. - Bizakodó vagyok, hiszen sikerült a közös érdek­kört kialakítani - hangsúlyoz­ta Végh László. Szerinte pezs­gő turisztikai élet alakulhat ki akár tíz év alatt Olyan vidék ez, amelybe beleszerethetnek az emberek. kekkel a csatorna tisztaságáért. A települések között problé­mák voltak, például a csatorná­ba a tisztított szennyvíz bebo­csátása miatt. Az egyesület kö­zös érdekeket keresett, de kel­lett hozzá az európai uniós pá­lyázati lehetőség is a maga ke­vés önerejével. Ez a legnagyobb projektjük ez idáig. Romániá­ban a vízparton fekvő kilenc te­lepülés, zömmel Arad megyei önkormányzatainak részvételé­vel létrehozták a Malom-csator­na Egyesületet Vélhetően a Ma­lomcsatorna menti vízimal­mok már nem működnek majd, de műemléki szerepet betölt- hetnek és turisztikai szolgálta­tásokat is nyújthatnak - hang­súlyozta Végh László, aki a ro­mániai egyesület alelnöke is. Bak Sándor, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmond­ta, a korabeli vízimalmok jelen­tős visszaduzzasztást okoztak a Fehér-Körösön. Ezért a Malom­csatornát leválasztották a Fe­hér-Körösről. A mostani beru­házással a vízjárási viszonyok­tól függetlenül, szivornya segít­ségével folyamatos a vízbetáp­lálás az Élővíz-csatornába. Az önkormányzatoknak nem kell szembesülniük vízminőség­romlással a nyári, idegenforgal­mi szezonban. Közmunkaprogram: Békés megye 36 települése kap jelentős forrást A téli-tavaszi közmunkaprogram közel kétmilliárd forintos bővíté­séről döntött a napokban dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter. így lehető­vé vált, hogy június 10-éig meg­hosszabbítsák 7600 közmunkás foglalkoztatását több mint 900 te­lepülésen. Ezzel 2007 decembere és 2008 júniusa között Békés me­gyében 609 álláskereső számára biztosítanak ideiglenesen mun­kalehetőséget, 362,7 millió forint keretösszegből, 36 településen. A pályázók a szociális gondoskodás megszervezésében és az intézmé­nyek belső felújításában kapnak segítséget A támogatások csak­nem kétharmada a leghátrányo­sabb és a munkaerő-piaci szem­pontból legnehezebb helyzetű kistérségekbe jutott ■ M. R M. Útfelújításokra pályáznak A Filimon, a Kossuth, a Ságvári és a Hősök utcában készült nemrég útalap Kétegyházán. A helyi önkormányzat több olyan pályázatot is bead, melyek útfel­újítást céloznak. Kalcsó István­ná polgármester elmondta: je­lenleg a kétegyházi utcáknak negyvennyolc százaléka aszfal­tozott, ezért lehetőségeik isme­retében kiemelten kezelik az ilyen irányú fejlesztéseket. A pá­lyázatok sikere esetén a Széche­nyi, Nap'utcák és a Déli sor, va­lamint a Bocskai, Zrínyi és Úttö­rő utcák nyomvonalán közleke­dők helyzete javulhat nagymér­tékben a településen. ■ Cs. Á. A megyegyűlést érdeklik a diákok Állandó, meghívott résztvevői lesznek a megyei képviselő-tes­tület üléseinek az országos di­ákparlament viharsarki tagjai.- A fiatalok láthatják, hogyan megy a munka. lavaslataikat, véleményüket is elmondhatják - tudatta Tolnai Péter, a megyei önkormányzat ifjúsági ügyek­kel foglalkozó bizottságának el­nöke. Békésből húsz ifjú vesz részt az országos diákparla­ment munkájában. ■ Cs. Á. A csatornák vidékébe beleszerethetnek az emberek Huszonötmilliós egészségügyi fejlesztés összefogással centrum Korszerű körülmények között fogadhatják a betegeket a háziorvosok Huszonötmillió forintos össz- beruházással felújított és kibő­vített egészségügyi centrumot avattak tegnap délelőtt Ma- gyarbánhegyesen. Laduver Fe­renc polgármester ünnepi kö­szöntőjében kiemelte, hogy a beruházás széles összefogással és mindössze 4,5 hónap alatt jött létre. Az alapot a Dél-alföl­di Regionális Fejlesztési Ta­nács leghátrányosabb települé­sek felzárkóztatására kiírt pá­lyázata jelentette, melynek eredményeként 9,1 millió fo­rint támogatást nyert a község. Ehhez a képviselő-testület minden tagjának több mint másfél év óta felajánlott tiszte­letdíja, a régi rendelő eladásá­ból kapott bevétel, valamint az önkormányzat közmunkások­kal végzett saját forrású mun­kálatai kapcsolódtak. A koráb­ban védőnői tanácsadói és fizi­■ Az egészségcent­rumban minden alapellátást egy helyen vehet igény­be a lakosság. koterápiaként működő épület nem csak megújult, de kibő­vült egy háziorvosi rendelővel, illetve az uniós normáknak megfelelő szociális és kiegészí­tő helyiségekkel. Megtalálható itt például a terhes- és csecse­mő-tanácsadó, egy négyszem­közti beszélgető, külön EKG- és kötözőszoba is. A fizikoterá­pia új eszközökkel gazdago­dott. A mellékhelyiségeknél gondoltak a mozgáskorlátozot­takra is. Az emeleten - továb­bi pályázat lehetőségeként - egy szociális lakás is kialakít­ható. Dr. Szikszai József házi­orvos, aki közel 40 éve szolgál­ja a települést, elérzékenyül- ten szólt az új centrumról, me­lyet - mint hangsúlyozta - legalább ennyi éve várt és na­gyon megérdemelt a település lakossága. A megújult épületet Béres Ildikó művésztanár, az egészségügyet szimbolizáló, 1,2 méter magas tűzzománc alkotása díszíti. ■ H. M. Dr. Szikszai József méltán büszke a helyi fizikoterápiás eszközökre ís. Az Élővíz-csatorna ökológiai és turisztikai állapotjavítási projekt kötségvetése f Projekt teljes költsége ______ 369,7 millió forint Eu rópai uniós támogatás 347,5 millió forint Saját eró _____ 22,2 millió forint I Beruházások összege " 330 millió forint

Next

/
Thumbnails
Contents