Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-18 / 294. szám

4 MEGYEI KÖZGYŰLÉS BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP-2007. DECEMBER 18.. KEDD Pályázatok a sikerekért iskolák Erősebb hátteret nyújthatnak a megyei intézmények Pályázati sikerek erősíthetik a megyei szakképzés helyzetét. A kollégiumok fejlesztése mellett gyakorlatiasabbá válik a tanulás folyamata. Célul tűzték ki: ne kerüljön magánkézbe a Körös Volán A Volán-társaságok ismételten felmerült privatizációjáról és a Körös Volán Zrt. vezetőcseréjé­ről keringő hírek kapcsán újra jelentőséget nyert a megyei képviselő-testület egyik koráb­bi határozata. Nyáron arról döntött a grémium, a közgyűlés ellátná a társaság tulajdonosi ■ Aktuálissá vált a képviselő-testü­let nyáron elfoga­dott határozata. felügyeletét. A helyi és a hely­közi tömegközlekedés feletti el­lenőrzési jogot a jogszabály ad­ta lehetőséggel élve Békés me­gye települési önkormányzatai és a megyei önkormányzat lát­hatja el. Amennyiben a társa­ság térítés nélküli tulajdonba adására a megállapodással érintett többi, Békés megyei ön- kormányzat bármelyike térítés nélküli vagyonátvételi igényét nem jelenti be, vagy a rá eső részvényhányadot nem kívánja átvenni, úgy a megyei önkor­mányzat kötelezettséget vállal a fennmaradó részvényhányad térítés nélküli átvételére. Domokos László elnök el­mondta: a megyei önkormány­zat újból bejelentkezett a társa­ságért. A cél: ez a közszolgálta­tás ne kerüljön magánkézbe. Szeged viszi el a társaságot Békéscsaba helyett Szegedre kerül az 1993-ban létrehozott, s döntően Békés megyei projekte­ket támogató Dél-alföldi Regio­nális Fejlesztési Zrt. központja. A többségi tulajdonos regionális fejlesztési holding döntése értel­mében a társaság beolvadna a szegedi székhelyű Duna—Tisza Regionális Fejlesztési Zrt.-be (DRF). A DRF közelmúltbeli közgyűlésén a megyei önkor­mányzat képviselője mellett több kisrészvényes is nemmel voksolt az átalakulásra, a több­ségi részvényes azonban más véleményen volt. így a régió leg­fejletlenebb térségéből a legfej­lettebbe kerül át annak a társa­ságnak az irányítása, mely az elmaradott települések fejlesz­tési bankjaként működött. Kollégiumok, és a szak­képző intézményekhez köthető inkubátorházak építésével erősíti iskoláit a megyei önkormányzat. Mindezeken túl a reptéri logisztika és a kultúra te­rületén is számíthatunk fejlesztésekre. Három nagy megyei közoktatá­si centrumban kezdte meg több ezer diák az idei tanévet. Az in­tegráció lezárulta után kijelent­hető: telephelyek sehol sem szűntek meg, ellenben gazdasá­gosabban és a modem igények­nek megfelelőbben folyhat a munka. A megyei önkormány­zat vezetése azonban nem állt Ha minden a tervek szerint alakul, január végén zöld utat kaphat a megyei önkormányzat területfejlesztési osztálya által kidolgozott „Vállalkozói befek­tetési program”. Ebben az ösz- szesen 3,6 milliárdos összkölt­ségű projektben a megye na­gyobb városai mellett alakíta­meg az oktatás helyzetének erő­sítéséhez vezető úton: a korsze­rűsítés folyamatát pályázati si­kerekkel vihetik tovább.- A békési, a gyulai és a mezőkovácsházi közoktatási in­tézményt egyaránt érintik a vál­lalkozói inkubátorház létesítését megcélzó pályázataink. Ezek­ben a fiatalok éles körülmények között sajátíthatják el szakmá­nának ki inkubátorházakat. Ezekkel a korszerű létesítmé­nyekkel térségünk nagy lépést tehet a vállalkozói versenyhát­rány kiegyenlítése és a munka­nélküliségi helyzet javítása fe­lé. Az 1,8 milliárd forintra pá­lyázó megyei önkormányzat szakemberei a projektet már tó­juk fortélyait, majd a diákévek végeztével kedvező körülmé­nyek között indíthatnak akár sa­ját vállalkozást. Az itt megtele­pedő vállalkozók magas techno­lógiai háttérrel, korszerű körül­mények között termelhetnek, de a tőkeszegényebbek is lehető­séghez jutnak - jelentette ki a fenntartó megyei önkormányzat elnöke, Domokos László. vábbították a Nemzeti Fejlesz­tési Ügynökségnek, ahol várha­tóan jövő év elején zsűrizik azt, a döntés pedig előreláthatólag január végén születhet meg. Tizenhat viharsarki telepü­lés összesen 2,2 milliárd forint­ból javíthat az évek óta vissza­térő problémát okozó belvíz­A tervek között szerepel a meglévő, elavult kollégiumi épületek felújítása is. A békési és gyulai központú intézmé­nyekben ez ugyan nem jár új férőhelyek létesítésével, ám a meglévőek sokkal igényesebbé válnának. A mezőkovácsházi intézményben többek között 110 új férőhelyet is hozna a pá­lyázat sikere. Az iskolai infrastruktúra fej­lesztésén túl számos más terü­leten várható előrelépés. A pá­lyázatok elbírálásától függően a reptéri logisztika, a kulturá­lis és gasztronómiai rendezvé­nyek hangsúlyosabbá tétele, továbbá egy térségi informáci­ós háló megteremtése sem lát­szik elérhetetlennek. helyzeten. A megyei önkor­mányzat által koordinált prog­ramhoz a résztvevőknek 15 százalékos saját erőt kell bizto­sítani. E pályázat esetében va­lamivel többet kell várni a vég­ső döntésre, ezt ugyanis infor­mációink szerint márciusban bírálják el. Kétoldalú megállapodások a nemzetközi kapcsolatokban Egy eurorégiós, s a Viharsarok érdekeit kevésbé markánsan képviselő csoportban való fel­oldódás helyett új útra lépett nemzetközi kapcsolatai terén a megyei önkormányzat. A köz­gyűlés vezetése a kétoldalú, a kölcsönös szempontok figye­lembevételének nagyobb hang­súlyt biztosító megállapodások megkötésében, s azok élettel való megtöltésében látja az elő­relépés lehetőségét. Idén Arad és Bihar megyékkel, valamint a Vajdasággal sikerült közös nevezőre jutni. A felek számos területen látják az együttesen alakított jövő által kínált elő­nyöket, melyek elsősorban a gazdaság, a kultúra, az infrast­rukturális fejlesztések, a turiz­mus, a vízgazdálkodás és a ku­tatásfejlesztés (k+f) témaköré­ben jelentkezhetnek. Amellett, hogy a megyei ön- kormányzat szorosabbra fűzte kapcsolatait a tényleges együttműködés lehetőségével kecsegtető partnerekkel, nem hanyagolták el a további test­vérmegyékkel ápolt kapcsola­tokat sem. Domokos László el­nök elmondta, igyekeztek a protokolláris kötelezettségeket átállítani; a valós, tartalommal bíró formák felé terelni. így Nyugat-Flandriával, a Székely­földdel, Zsolna megyével vagy a francia Deux-Sévres megyé­vel is a diák- és szakembercse­re, a civil együttműködés és az üzleti kapcsolatok mélyítése helyeződött előtérbe. Az oldalt a Békés megyei önkormányzat támogatta. Összeállította: Csiszár Áron. Fotók: Kiss Zoltán, Lehoczky Péter, AS. Önálló TISZK-je lehet a megyei intézményeknek Ha a TISZK-rendszer továbbfej­lesztésére január elején benyúj­tott kétfordulós pályázatra rá­bólintanak a döntéshozók, újabb térségi integrált szakkép­ző központ járulhat hozzá a megyei képzés erősítéséhez. A megyei közoktatási centrumok­ban oktatott szakmákban így több más előny mellett színvo­nalasabbá válhat az oktatás, erősebbé a technikai háttér. Döntésre várnak a nagyprojektjeink jövőkép Inkubátorházak zárkóztathatják fel Békés megye gazdaságát Békés megyét is sújtja az uniós agrárpolitika Nyílt levél huszonnégy képviselőtől átalakítás Veszélybe kerül a Békés megyei Pándy Kálmán kórház működése- Kicsit félrecsúszott az Unió agrárpolitikája - jelentette ki a megyei mezőgazdasági szak- igazgatási hivatal vezetője. Dr. Szabó István elmondta: ahhoz képest, hogy láthatóan élénkült a kereslet a mezőgazdasági ter­mékek iránt, az európai közös­ség támogatási politikája éppen a termelés visszafo­gása felé mutat. A me­gyei agrárium leépülé­sének egyik fe­jezetét te Tóth tanácsnok aki a pa-termelés el szegette. Gécs László szerint a baromfiágazat válsága foglal­koztatási válság is. Gécs László a baromfi-feldogozók helyzetét értékelte. nek kérdéseit fe­Nyílt levelet fogalmazott meg huszonnégy megyei képviselő, melyben a térség kormánypárti országgyűlési képviselőit kér­ték arra, ne szavazzák meg az egészségbiztosítási rendszer magánosítását. A jobboldali aláírók szerint ugyanis ez ren­geteg veszélyt hordoz magá­ban, amely nemcsak a megyei kórház helyzetét rontja, hanem méltatlan helyzetbe hozza az orvosokat és kisemmizi az em­bereket. „Mára mindannyiunk szá­mára világossá vált: az MSZP és az SZDSZ vezetői önöket is felhasználva, hatalmi és pénz­ügyi paktumot kötött az egész­ségbiztosítási rendszer privati­zálása érdekében. Egy szűk üz­leti kör akarja rátenni a kezét az egészségbiztosítási kassza milliárdjaira, arra a pénzre, ■ A jobboldali képvi­selők szerint ha­talmi és pénzügyi paktum születet. amelyet az emberek, köztük önök éppúgy mint mi, fizettek be oda annak érdekében, hogy betegségük esetén meggyógyít­sák és ellássák őket. Az egész­ségbiztosítási rendszer privati­zációja újabb kórházak bezárá­sához, még hosszabb várólis­tákhoz és még magasabb járu­lékokhoz vezet, ráadásul mél­tatlan helyzetbe hozza az orvo­sokat, akiknek nem a beteg gyógyulását, hanem a kiválasz­tandó kezelés olcsóságát kell majd figyelembe venniük. Az úgynevezett „többpénztá- ras modell” komoly veszélybe sodorja a Békés megyei Pándy Kálmán kórház működését is, nehéz helyzetbe hozza az itt dolgozó orvosokat, ápolókat, és a megfelelő színvonalú egész­ségügyi ellátás nem minden itt élő ember joga, hanem néhá- nyak kiváltsága lesz csupán. Ezért arra hívjuk fel a megye kormánypárti országgyűlési képviselőinek a figyelmét, hogy esküjükhöz méltóan mondjanak nemet a kórházak bezárására, az emberek kisem- mizésére, és utasítsák el az üz­leti érdekek eluralkodását az egészségügyben.” A levél aláírói: Domokos László, a Békés me­gyei közgyűlés elnöke, Farkas Zoltán alelnök, Balogh József, Dankó Béla és Tóth Imre ta­nácsnokok, Tolnai Péter, Har­mati László, Gécs László, Turóczy András, dr. Kulcsár László, Ladó Balázs, Gedeon Éva, Gajda Mihály, Závoda Fe­renc, Brlás János, Hamza Zol­tán, Takács Ferenc, Fodor Jó­zsef, dr. Sánta Endre, Molnár Béla, Várfi András, Izsó Gábor, dr. Mieczynszky Ernő és Simon István képviselők. * 1 4 Domokos k László: ■ „Kevesebb " szerep a protokoll- ^^nak.’’

Next

/
Thumbnails
Contents