Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-12 / 289. szám
2007. DECEMBER 12., SZERDA - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Még nem dőlt el, ki működteti a békéscsabai látogatóközpontot Egyelőre kérdés, ki működteti majd Békéscsabán, a Széchenyi ligetben található, 220 millió forintból létrehozott látogatóköz- | pontot. Az egykori sörkerti pavi- [ Ionban, amit uniós támogatás; sál újirtattak fel, ezentúl a Körös-völgy védett növényeit és állatait mutatják be, minikönyvtá- rat, kézműves foglalkoztatókat I ■ A 220 millió forintos beruházáshoz a városnak ötmilliEGYEI KÖRKÉP óval kellett hozzáA belvárosi iskola végzős diákjai már készülnek az érettségire és a felvételire. Az utolsó két évben magasabb óraszámban tanulnak néhány tárgyat. járulnia. alakítanak ki benne. Az ingatlant eddig a város egyik gazdasági társasága, a Vagyonkezelő Zrt. tartotta karban. A városi közgyűlés elképzelései szerint a látogatóközpontot nullszaldósan kellene fenntartani, ami sokak szerint nehéz lesz, mert bevételt csak a belépődíjakból, valamint a terembérletekből lehet szerezni. Ugyanakkor tény, bár sok pénzt nyert a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület az ingatlan rekonstrukciójára, arra nem pályáztak, hogy bútorokat is tudjanak venni. A berendezést utólag kell pótolni. ■ F. G. K. PARTOK, POLITIKA Leadták Komlóson a letiltott műsort Csendesedik a háborgó közélet Tótkomlóson. Mint nemrégiben megírtuk, a botrányos közmeghallgatás után a helyi televízó által rögzített anyag nem jelenhetett meg adásban, ám a napokban bepótolták az elmaradást. (Korábban két képviselő kérte, hogy azok a részek, amelyekben ők láthatók, ne kerüljenek adásba.) Zsura Zoltán, a szocialista párt helyi szervezetének az elnöke elmondta, ő is járt a stúdióban, igaz, már nem tévésként, hanem helyi politikai közszereplőként. Nyilatkozott a komlósi sajtószabadságról, arról, hogyan ítéli el a szocialista párt a cenzúrát. Elégedetten nyugtázta, hogy a kábel- rendszeren láthatták végre az emberek a közmeghallgatás többórás anyagát. ■ Cs. I. Vizsgáztak a középiskolák felmérés A belvár, a Rózsa-, az Erkel-gimnázium és a közgé az élen A legkiválóbb felvételi eredményekkel a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium bír a megyében. A Rózsa Ferenc és a gyulai Erkel Ferenc szintén dobogós. Fekete G. Kata Az Országos Közoktatási Intézet (OKI) időről időre pontozza, melyik iskola hogyan szerepel. A lajstromot majdnem minden intézményben követik, de az eredményeket sokszor vitatják a pedagógusok. Mint mondják, kizárólag számok alapján nem lehet megállapítani, hogy me- j lyik intézmény jó vagy rossz, | hiszen nem mindegy, milyen [ mutatókat veszünk alapul. Az OKI legfrissebb felmérésében a felsőoktatásba jelentkezők eredményeit, a nyelvvizsgával rendelkezők arányát, a kétszintű érettségin elért átlagokat vizsgálta. Sikeres felvételi tekintetében a 2002-2006-os időszakban a Békéscsabán csak köz- géként emlegetett Széchenyit az ország legjobb szak- középiskolái között tartják számon. A megyei gimnáziumok közül egy sem ért el kiváló eredményt, amihez az kellett volna, hogy az intézményben végzett tanulóknak legalább 84 százalékát rögtön érettségi után felvegyék valamelyik főiskolára vagy egyetemre. Viszont az országos átlagnál jóval jobb eredménnyel zárt a belvárosi, a Rózsa és az Erkel.- Hogy mi a sikeres oktatás titka? Talán az, hogy a kilencedik-tizedik évfolyamon az idegen nyelvekre és az általános műveltség megalapozására fektetjük a hangsúlyt. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon pedig mindenki azzal foglalkozhat magasabb óraszámban, amilyen irányban szeretne továbbtanulni - mondta Zátonyiné Fazekas Erzsébet, a békéscsabai belvárosi gimnázium igazgatója. Hasonló módszert követnek a nagy vetélytársnál, a szintén csabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégiumban is. — A nyelvi előkészítő, a humán, reál és eurofakt osztályunkban a 9-10. évfolyam az alapozásról szól. Az utolsó két évben pedig két olyan tantárgyat választhatnak kiemeltnek diákjaink, amelyek kellenek továbbtanulásukhoz. Az emelt szintű történelem és biológia tanítása kezdettől magasabb óraszámban folyik - mondta Komáromi István igazgató. Nyelvvizsga szempontjából a belvárosi a legeredményesebb. Az innen 2002-2006 között kikerült felvételizők 91 százaléka beszélt papírral is elismerten idegen nyelvet. Ennél jobb eredményt nem tudtak felmutatni a két tannyelvű iskolák sem. Például Békéscsabán, a szlovákban 84,6, a mezőberényi Petőfi- gimnáziumban 78,8, a Széchenyiben 63,7 volt a nyelvvizsgás felvételizők aránya. ■ A viharsarki felvételizők 41 százaléka jut be a felsőoktatásba. A 2002-2006 közötti időszakra adatokkal rendelkező Békés megyei középiskolák felsőoktatási felvételi arányai (%) GIMNÁZIUMOK Kossuth Lajos Sz. Orosháza 15,5 Belvárosi G., Békéscsaba 80,7 Bethlen Gábor Sz. Gyomaendrőd 13,8 Rózsa F. G., Békéscsaba 77,8 Kemény Gábor Sz. Békéscsaba 12,4 Erkel F. G., Gyula 74,6 Ruhaipari Sz. Békéscsaba 11,9 N. Balcescu G. Gyula 67,3 615. Székely Mihály Sz. Szarvas 9,4 Petőfi Sándor G. Mezőberény 64,2 Göndöcs Benedek Sz. Gyula 7,3 Szlovák G. Békéscsaba 57,1 VEGYES KÖZÉPISKOLÁK Hunyadi János G. Sz. Mezőkovácsháza 53,0 Táncsics Mihály G., Sz. Orosháza 57,0 Szegedi Kis István G. Békés 49,1 Vajda Péter G., Sz. Szarvas 52,0 Karácsonyi János G. Gyula 49,1 Evangélikus G. Sz. Békéscsaba 51,5 Jankó János G. Tótkomlós 36,1 Péter A. G. és Sz. E. Sz. Szeghalom 51,5 Mikes Kelemen Ki. Battonya 27,1 Tevan Andor G. és Sz. Békéscsaba 38,4 SZAKKÖZÉPISKOLÁK Kner Imre G„ Sz. Gyomaendrőd 38,4 Széchenyi István Sz. Békéscsaba 61,2 Munkácsy Mihály Ki. Gyula 19,0 Gépészeti és Számítástechnikai Sz. Békéscsaba 49,9 Trefort Ágoston Sz. Békéscsaba 18,7 Bartók Béla Sz. Békéscsaba 36,7 Mezőgazd és Él.-ip. Sz. Szabadkígyós 16,9 Hugonnai Vilma Sz. Békéscsaba 35,7 Farkas Gyula Sz. és G. Békés 16,5 Vásárhelyi Pál Sz. Békéscsaba 29,6 Ady E. - Bay Z. G., Sz. Sarkad 16,4 Zwack Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Sz. Békéscsaba 18,3 FORRÁS: OKI 3 wimmm Torokszorító drága kortyok pazarol A világ, miközben vannak már népek, ahol a víznek minden cseppjéért képesek ölni. Állítólag megérjük, hogy a háborúk nem az olajért, hanem az éltető víz megszerzéséért robbannak ki, mert hamarosan példátlan méretű hiánnyal nézünk szembe. A MINAP egy közösségi szálláson elmondták, az ott tisztálkodók előszeretettel felejtik magukat a tus alatt, miközben a vízdíjat nem ők, hanem a fenntartó fizeti. De jusson eszünkbe a sok közkifolyó, ahonnan az állattartók dézsaszámra hordják a vizet, mások ott mossák autóikat — a köz pénzén. TAGADHATATLAN, manapság már a víz is drága. Aki teheti, takarékos intézkedéseket vezet be saját háztartásában. Ma már zsebbenyúlós költséget jelent egy elhanyagolt, csepegő csap is, hát figyelni kell. AZ Év VÉGEZTÉVEL a szolgáltató leolvas és sok helyen kiderül, mire volt jó az előrelátás, netán hol lehet még jobban spórolni. Mert a kilátások bizony nem kecsegtetnek semmi jóval: jövőre a vízért is (még) többet kell fizetnünk. mi még nem megyünk ölre, de az biztos, hogy a szolgáltatókat sem foglaljuk imáinkba a drágulás hallatán. Pénzünkért viszont olyan ivóvizet szeretnénk kapni, amilyenről tankönyveinkben olvastunk: színtelent, szagtalant, íztelent. Vannak települések, ahol ezt a csodát a lé- zuskától várják: az élvezhetőén iható vizet, mindenféle mellékhatás nélkül. ígéret van a megoldásra és a vízdíj emelésére is. ha MÁR NEM születtünk a hegyek közé, a csörgedező patakok, források közelébe, legalább arra ügyeljünk, nehogy a torkunkon akadjon az éltető nedű, amikor kézhez kapjuk a vízművek számláját jövőre. Kitüntették a főszerkesztőt Éva lova Simon, a gyulai Foaia Romäneascä című hetilap fő- szerkesztője vehette át tegnap a Budapesti Román Kulturális Intézet Média-díját a fővárosban. Az elismerést magas színvonalú újságírói tevékenységéért, társadalmi szerepvállalásának őszinteségéért, illetve egész munkássága során hangoztatott azon meggyőződéséért, amely szerint a kultúrán keresztül megszűnnek az országok, népek és nemzetek közötti határok, érdemelte ki. Éva lova Simon a magyarországi román közösség fontos alakja, a Magyarországi Románok Kulturális Egyesületének elnökségi tagja, 2006-tól a békési román kisebbségi önkormányzat elnöke. ■ P. G. A Gyulai Román Kisebbségi Ön- kormányzat hétfő esti közmeghallgatásán hangsúlyos téma volt az országos román önkormányzat kezdeményezése a román általános iskola és gimnázium fenntartói jogának átvételére a gyulai önkormányzattól. A közmeghallgatáson jelen lé vők aggodalmuknak adtak hangot, mivel nem ismerik a jövőbeli működés részletes elképzelé seit. Az országos önkormányzat az előírt szervezetekkel, közösségekkel egyeztetés után nyújthatja be igényét a települési ön- kormányzathoz az intézmény működtetésének átvételére. Az átadó és az átvevő megállapodásban rögzíti a további működtetés körülményeit. ■ Sz. M. Spóroljon kábeltelefonnal... ...most ajándék telefonkészülékkel! Az első 2000 új kábeltelefon előfizetőnknek egy Panasonic 1100 típusú vezeték nélküli telefonkészüléket adunk ajándékba.* www.t-kabel.hu ■ telefonos ügyfélszolgálat: 1298 (helyi tarifával hívható) * Részletek elérhetőségeinken, i í A h r Átvennék a román iskolát
