Békés Megyei Hírlap, 2007. december (62. évfolyam, 280-303. szám)
2007-12-08 / 286. szám
5 2007. DECEMBER 8., SZOMBAT - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Kunágota. PÁLYÁZAT. A kettes számú háziorvosi rendelő akadálymentesítésére nyújtott be pályázatot az önkormányzat a Dél-alföldi Operatív Programra. A beruházás összköltsége 7,5 millió forint. A szükséges 75C ezer forint önerőt a testület a jövő évi | költségvetés terhére biztosítja. Lökösháza. szemét. Kilenc és fél százalékkal emelkedik jövőre I a szemétszállítás díja Lököshá- zán. Erről a szolgáltató Manifeszt Kht. közgyűlése döntött. Nagyszénás, verselők. Fecske Pál emlékére versmondó versenyt hirdettek, amelyre 45 diák nevezett. A helybeliek mellett orosházi, gádorosi és csabacsü- di gyerekek vetélkedtek. A 3—4. osztályosok között Somogyi Martin, az 5—6. osztályosoknál Téren Zsuzsanna, a 7—8. osztályos | diákok között Nyemcsok Adrienn | bizonyult a legjobbnak. Orosháza, zene. a justh zsigmond Városi Könyvtár, a Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Petőfi Kulturális Kht. Kodály Zoltán emlékestet rendezett. Kiállítás nyílt a zene- [ szerző életéből. Munkásságáról 1 Dinnyés István, a Magyar Kodály Társaság alapító tagja mesélt. A | József Attila iskola diákjaival is megismertette az életművet. Sarkad, pályáznak, a város | megméretik a kistérségi járóbe- | teg-szakellátó központ kialakítására és fejlesztésére kiírt pályázaton. A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében akár egymilliárd forintot is nyerhetnek e célra. Telekgerendás, lakbér, a képviselők döntése alapján emelkedik jövőre a lakbér. Január elsejétől a lakbér mértéke költségelven havonta kétszáz forint lesz négyzetméterenként. Újkígyós. ELADÁS. Többségében értékesítették az önkormányzat tulajdonában levő, használaton kívüli anyagokat Újkígyóson. A kazánok esetében az ajánlat értékeléséhez külső szakértőt vonnak be. VéSZtŐ. ESÉLYEGYENLŐSÉG. A képviselő-testület közelmúltbeli ülésén a város esélyegyenlőségi programját is elfogadták a városatyák. Tették mindezt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény jegyében. Az orvosgenetikus Munkácsyról talentumok A sorsunk nem a csillagokban, hanem a génjeinkben van megírva Munkácsy Mihály tragédiájáról, betegségéről, a feleségével való kapcsolatáról, házasságon kívüli gyermekéről és munkásságáról tart Békéscsabán előadást dr. Czeizel Endre orvosgenetikus december 12-én. Magyar Mária A neves professzor előadásának teljes bevételét ajánlotta fel az 1888-ban festett Munkácsy- kép Békéscsabára kerüléséért. A támogatójegyek még októberben gazdára találtak, a bevétel pedig a képvásárláshoz nyitott számlára került. Több mint négyszázan kíváncsiak az egykori festőművész életének rejtett titkaira. Munkácsy Mihály- lyal az utóbbi hónaitokban foglalkozott behatóbban Czeizel Endre, ugyanis a korábbi zeneszerző-, költő- és természettudós-géniuszok kutatása után most a festőművészekről írt. Húsz magyar képzőművész, köztük Munkácsy családfáját, életét tárja elénk a napokban megjelent Festők, gének, szégyenek című kötetében.- Mi ösztönözte arra, hogy elmélyültebben kutasson ezekben a témákban? — kérdeztük Czeizel Endrét. — Már az ógörögök tudták, hogy négy olyan speciális szellemi adottság van, aminek kivételes létrejöttére születni kell: a matematika, a zene, a költészet és a festészet. Ma már nyilvánvaló, hogy sorsunk nem a csillagokban, hanem a génjeinkben van megírva. Engem e kivételes tehetségek genetikai gyökerei érdekelnek, és azok a külső hatások, amik segítik e tehetség megvalósulását, talentummá válását. A családfa- elemzés és a kora gyermekkori hatások kutatása erre jó alkalmat kínál. — A kivételes egyéniségekkel, géniuszokkal kapcsolatban jutott-e valamiféle néhány mondatban összefoglalható általánosításra, következtetésre? Vannak-e például a festőművészeknek bizton megnevezhető közös vonásaik? Dr. Czeizel Endre: „A kivételes talentumé gyermekek ugyanúgy eltérnek az átlagtól, mint az értelmi fogyatékosok. Egyéni bánásmódot igényelnek. — Egyrészt sajnos meg kellett állapítanom, hogy e hazában a kivételes tehetségeknek csak kis hányada vált képessé a génjeiben foglalt különleges adottságait talentummá fejleszteni. Másrészt a speciális kivételes tehetség mellett mindig a kreativitás teszi géniusszá a művészeket, mivel új időknek új dalaival/költeményeivel/képei vei lehet csak betörni a modern művészetekbe. Közös vonások? Igen, például a festőművészek jelentős része nagyon rossz tanuló volt, elég Munkácsyra utalni. Amikor azonban rátaláltak magukban festői tehetségükre, nagy akaraterővel és szenvedélyes energiával tettek meg mindent valóra váltásuk érdekében. A kivételes tehetségek 90 százaléka elkallódott Czeizel Endre kutatásai azt igazolják, hogy a kivételes tehetségek 90 százaléka elkallódott az elmúlt évszázadokban a szakszerű pedagógiai segítség és társadalmi körülmények miatt. Ráadásul a magyar kultúrpolitika gyengesége miatt a magy ar talentumok különleges teljesítményének nem sikerült nemzetközi szinten elismerést szerezni. Erre utal könyveimében a „szégyenek" kifejezéssel. Alapkérdés tehát, hogy a pedagógusok észrevegyék a gyermekek tehetségét és segítsék ennek talentummá érielését A festők jó része, így Munkácsy is, rossz tanuló volt. ám szenvedélyes energiával váltották valóra tehetségüket. — Kit nevezhetünk tehetségnek vagy zseninek? Mikor és milyen jelek mutatnak rá, hogy az? — Tehetségnek a kivételes adottságú gyermeket, míg talentumoknak a tehetségüket valóra váltó fiatalokat és felnőtteket nevezzük. Az én felfogásom szerint a zsenik (noha én inkább géniuszoknak nevezném őket) az egészen kivételes talentumok.- Milyen bánásmódot igényelnek a „zsenigyanús” gyerekek?- Nagyon fontos kérdés, amiben óriási szerepe és felelőssége van a pedagógusnak. Nemcsak észre kell venni a tehetséget, hanem segíteni is kell a talentummá érlelését. Például nem szabad korlátozni a gyermek természetes kreativitását. A gyermekek az általános iskola első osztályába lépésükkor mintegy 200 százalékkal kreatívabbak, mint mikor leérettségiznek. A kis szabálytalan köveknek tekinthető gyermekekből aztán lassan szabványos téglákat faragnak az iskolában. Nagy kár a természetes kreativitás elvesztegetése! A különleges természeti tünemények virágba szökkentéséhez egyénre szabott módszerekre van szükség. — A Békés megyei középiskolákban és az általános iskolák 7—8. osztályában szeretnék elindítani a családi életre nevelés programját. Tudomásom szerint ön is aktív szerepet vállalt a program megvalósításában. Miért tartja ezt kezelendő, fontos kérdésnek?- A felnőttek nagyon felelőtlenek, hogy nem tanítják meg a fiatalokat a harmonikus családi életre. Senki sem születik ilyen jellegű ismeretekkel, a korszerű fogamzásgátlást, az AIDS elleni védekezést, az egészséges gyermek születése érdekében szükséges teendőket ugyanúgy meg kell tanulni, mint a matematikát. Az emberek boldogsága nem attól függ, hogy éppen ki a miniszterelnök, hanem hogy harmonikus- e a magánéletük, van-e társuk, vannak-e egészséges gyermekeik. A családi életre nevelés iskolai programját ezért tartom életbe vágóan fontosnak. Bedrótozza Csabát a terjeszkedő üzem gyáravató A családi vállalkozás belföldi és külföldi piacra egyaránt termel Drótfonatgyártó üzemet adtak át tegnap Békéscsabán, az Almáskerti Ipari Parkban. Mivel a vállalkozásoknak igen jó a szlovákokkal az üzleti kapcsolata, Ján Süli, a Szlovák Köztársaság főkonzulja is részt vett az ünnepélyes megnyitón.- A 13 éve működő családi vállalkozásunk kinőtte a régi műhelyt - mondta Kovács Zoltán, a Drót-Fon Kft. ügyvezetője. - Pillanatnyilag heten dolgozunk, de ha minden jól megy, jövőre öt-hat új munkatársat vehetünk fel. A cégnek 300 millió forint a nettó éves bevétele. A most épült csarnok 60 millió forintba, ebből a gépek 10 millió forintba kerültek. Naponta Kovács Zoltán elmondta, naponta 20 ezer négyzetméter hálót készítenek. 20 ezer négyzetméter dróthálót készítünk. Kovács Zoltán arra is kitért, hogy főleg magyar, de szlovák, román és ukrán piacra is gyártanak drótfonatokat és egyéb fémből készült termékeket. Az iparág Magyarországon régen kiemelkedően jól jövedelmezett, és most sincs különösebb ok panaszra. — Békéscsaba nemcsak a nagy vállalatokat várja, hanem az apróbb üzemek fejlődésének is örül. A versenyszférában dolgozók 95 százalékát a kis- és középvállakozásokban foglalkoztatják - mondta Vantara Gyula polgármester köszöntőbeszédében. ■ F. G. K. A tőzsdéről, a bankokról írt Járai Zsigmond Járai Zsigmond A pénz beszél, az elmúlt harminc év pénzügyi eseményeiről szóló kötetét mutatta be tegnap Békéscsabán.- A mű a tőzsdéről, a bankokról, arról az időszakról, amikor pénzügyminiszter voltam és a Magyar Nemzeti Bankról szól. Feleségem szerint a tőzsdéről szóló rész a legérdekesebb — mondta a közgazdász. Járai Zsigmond kitért rá, hogy amikor a 80-as években felmerült, hogy Magyarországon tőzsdét alapítsanak, még csak azt hitte erről a világról, hogy ez a szivarozó, cilinderes, gazdag kapitalisták találkozóhelye. Aztán alaposan megváltozott a véleménye. ■ F. G. K. Sokat változott a véleménye a tőzsdéről. \
