Békés Megyei Hírlap, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-06 / 258. szám

KOROSVIDEKI CÉGÉR BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007.1/4. SZÁM A szakma kiváló tanulója versenyt új alapokon szervezik meg Kulcsszerep az oktatásban szakképzés Összehangolnák a tanítást és a munkaadók igényeit Tudnivalók könyvelőknek a szakképzési hozzájárulásról A szakmai tanulmányi verse­nyek több évtizedes hagyo­mánnyal rendelkeznek, ame­lyek azonban csak akkor tud­ják a céljuknak megfelelő sze­repüket betölteni, ha tartal­mukban és formájukban iga­zodnak a változó gazdasági (felhasználói) igényekhez. Ezért kívánja a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara (MKIK) az SZKTV-versenyek rendezését és lebonyolítását új alapokra helyezni. Együttműködve az összes, a minőségi szakképzés iránt el­kötelezett gazdálkodó szerve­zettel, egyesülettel, szövetség­gel és szervezettel, nem csu­pán egy verseny megszervezé­séről van szó, hanem különbö­ző rendezvényekkel, kiállítá­sokkal, bemutatókkal, show- műsorokkal tarkított szakmai fesztiválról, amely kiváló talál­kozási színhelye lehet a pálya- választás előtt álló általános is­kolás tanulóknak, a szakmai utánpótlást kereső gazdálko­dóknak, tanároknak, diákok­nak, szülőknek egyaránt. ■ Nem csupán egy versenyről van szó, hanem bemutatók­kal tarkított fesz­tiválról. Az asztalos, bőrdíszműves, cukrász, épületburkoló, férfi-, és nőiruha-készítő, fodrász, kárpitos, kozmetikus, kőmű­ves, pincér, szakács, szobafes­tő, mázoló és tapétázó, vala­mint villanyszerelő szakmák­ban megrendezendő versenyre való jelentkezés a korábbi esztendők gyakorlattól eltérő­en ingyenes. A tervek szerint az elődöntő­ket 2008 februárjában a terüle­ti kamarák szervezik, a döntőt pedig 2008. április 23-25. kö­zött rendezik meg Budapesten, a Hungexpo területén. A dön­tőn résztvevő azon tanuló, aki az írásbeli, a gyakorlati, illetve a szóbeli versenyrészen eléri a megszerezhető pontoknak legalább a hatvan százalékát, jeles osztályzatot kap és men­tesül az adott versenyrésznek megfelelő vizsgarész letétele alól. Minden szakmai verseny első három helyezettje és felké­szítő tanára jelentős pénzdíj­ban részesül. Ma már elképzelhetetlen olyan szakképzéssel fog­lalkozó rendezvény, fó­rum vagy előadás, ahol ne hangzana el a kamara neve és ne lenne szó a kamarák növekvő szerep- vállalásáról. Az aktuális feladatokról, elképzelé­sekről Juhos Jánossal, a Békés Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (BMKIK) szakképzési bi­zottságának elnökével és Mészárosné Szabó Anná­val, a szervezet szakkép­zési osztályvezetőjével beszélgettünk. Papp Gábor luhos lános elöljáróban el­mondta, 2008. január 1-jétől a regionális fejlesztési és képzési bizottságok régiós szinten dön­téshozó, véleményező és javas- lattevő testületként működnek a szakképzésen belül. A szerve­zetekben a gazdasági kamarák képviselői társelnöki pozíciót töltenek be.- Óriási felelősség hárul ránk, hiszen ez a grémium mű­ködik majd közre a munkaerő­piaci igények és a közoktatás­ban folyó szakképzés igényei­nek összehangolásában — hangsúlyozta Juhos János. Mészárosné Szabó Anna ugyanakkor arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a bizottságok fogják kidolgozni az iskolai rendszerű szakképzés iránya­it. Egyebek mellett meghatá­rozzák a régió beiskolázási ará- e nyait, valamint részt vesznek | az iskolai rendszerű szakkép- | zés fejlesztésével összefüggő g pályázatok, fejlesztési progra- 3 mok előkészítésében és lebo- £ nyolításában. Emellett közre­működnek a pályakövető rend­szer működtetésében. A változ­tatás legfontosabb célja, hogy a hiányszakmákban nőjön a be­iskolázási létszám, és a szak­képzésből kikerülők ne az ál­láskeresők táborát gyarapít­sák. 2004-ben tizenhat, jövő ja­nuártól pedig újabb tizenegy gyakorlatigényes szakma - CNC-forgácsoló, épületgépé­szeti csőhálózat- és berende­zésszerelő, fémipari megmun­káló gépsor és berendezés­juhos János és Mészárosné Szabó Anna együtt dolgoznak a szakképzés hatékony átalakításáért, működéséért. Szintvizsga nélkül senki Mészárosáé Szabó Anna el­mondta, hogy a 2004-ben a kamarához került ló szakmá­ban ma már a szintvizsga leté­tele nélkül senki sem bocsát­ható szakmunkásvizsgára. így ebben az évben már 524 diák­nak kell ilyen kihíváson helyt­állnia. Lassan befejezik a gya­koriak képzőhelyek ellenőrzé­nem lehet szakmunkás sét is: eddig 87 gazdálkodót akkreditáltak és 80-at látogat­nak meg ezekben a hetekben is a szakértőik. Közel 1500 ta­nulószerződést tartanak nyil­ván, s már 5 tanácsadó látja el az ezzel kapcsolatos felada­tokat. Folyamatosan delegál­ják az elnököket, illetve a ta­gokat a szakmai vizsgára. üzemeltető, gépgyártósori gép­kezelő, gépszerelő, géplakatos, hegesztő, hűtő- és klímaberen­dezés-szerelő, szerkezetlaka­tos, szerszámkészítő, tetőfedő és a kereskedő - kerül a kama­ra fennhatósága alá. A szak­képzési bizottság emellett ké­szül a mestervizsgáztatási rendszer megváltoztatására, mint ahogy szeretnék elérni, hogy módosítsák az Országos Képzési Jegyzék rendszerét. A szakiskolai tanulókat foglal­koztató vállalkozásoknak - a törvényi rendelkezések értel­mében - kötelező jelleggel jut­tatásokat kell biztosítaniuk ta­nulóik részére a teljes képzési időre. Ezek a juttatások és mér­tékük a 4/2002-es OM- rendelet szerint a következőképpen ala­kulnak: rendszeres havi pénz­beli juttatás tanulószerződés esetén, melynek induló össze­ge a minimálbér 20 százaléka, hiány-szakképesítésekben to­■ A bevallási határidőt megelő­zően a kamara előadást szervez a tudnivalókról. vábbi 20 százalékos kiegészítő pénzbeli juttatás, étkezés, mun­karuha, védőfelszerelés, tisztál­kodási eszköz, tanulói felelős­ségbiztosítás, foglalkozás-egész­ségügyi vizsgálat, szükség sze­rint útiköltség-térítés. Az előzőekben felsorolt és to­vább, itt nem részletezett költ­ségek, teljes egészében elszá­molhatók a szakképzési hozzá­járulás terhére, melynek mér­téke az alkalmazottaknak éves szinten kifizetett bruttó bér­költség 1,5 százaléka. Itt sze­retnénk felhívni a figyelmét mindazon vállalkozónak, aki alkalmazottat nem foglalkoztat - amennyiben nem átalány- adózó és nem tartozik az ÉVA hatálya alá - visszaigénylő po­zícióba kerül, vagyis teljes kép­zési költségét visszaigényelheti az NSZFI-től (korábban OMAI) érvényes bejelentkezés esetén. Amennyiben a gyakorlati képzés szervezés nem meríti ki a vállalkozás szakképzési hozzájárulás alapját, további kötelezettségcsökkentő tételek vehetők figyelembe a február 15-ei bevallás határidejével, ilyen például az anyagköltség a minimálbér 20 százalékos mértékéig, tanműhelyek bérle­ti és rezsiköltsége, valamint a saját dolgozó képzése a kötele­zettség maximum 60, illetve 33 százalékos mértékéig. A bevallási határidőt megelő­zően a képzést szervezők ré­szére a kamara minden évben előadást szervez az aktuális el­számolási tudnivalókról, mely­re a jövő év elején is szeretettel várjuk az érdeklődőket. Inkább legyél szakmunkás, mint diplomás munkanélküli! tanulószerződés Életszerű külső környezetben sajátíthatják el a diákok még a legapróbb fortélyokat is Lassan tíz éve, hogy tanuló- szerződéssel foglalkoztathat­nak a vállalkozások szakiskolai tanulókat gyakorlati képzésen. Varga Anikóval, a kamara cso­portvezetőjével arról beszélget­tünk, miért éri meg ilyen szer­ződést kötni. — Mi a tanulószerződések lényege? ____ — A tanulószerződés egy há­romoldalú írásban megkötött megállapodás - gyakorlati képr zőhely, tanuló, kamara-^-, amely a teljes gyakorlati képzé­si időre szól. Legfontosabb célja a rendszernek, hogy életszerű, külső környezetben legyen le­hetőségük a tanulóknak elsajá­títani a szakma apró fogásait, valamint biztosítási jogviszonyt jelent számára, így az eltöltött képzési idő már beleszámít a nyugdíjukba.- Hány tanulószerződést tar­tanak ma nyilván Békés me­gyében? Melyek a legnépsze­rűbb szakmák? — Jelenleg csaknem másfél ezret, amely lassan a teljes szakiskolai tanulólétszámot le­fedi. A legnépszerűbb szakmák az élelmiszer- és vegyiáru-el- adó, fodrász, kőműves, kozmeti­kus, pincér, szakács. Sajnos azonban a már előre prognosz­tizált hiányszakmákban jelen­leg is alacsony számban folyik Varga Anikó: „Van hiányszakma.” külső gyakorlati képzés, ide tar­tozik az épületburkoló-, fémfor­gácsoló-, hegesztő- és kárpi­tosszakma. A hiányszakmák ta­nulását ösztönzi az a szeptem­bertől érvényben lévő törvényi előírás is, amely a tanulónak a pénzbeli juttatás minimálbér 20 százalékos mértékén felüli további 20 százalékos kiegészí­tő pénzbeli juttatást biztosít. Egyértelműen tovább növeli a képzést szervező vállalkozások anyagi terheit, de a kötelező jut­tatások teljes mértékben elszá- molhatóak a szakképzési hoz­zájárulásuk terhére. Amennyi­ben a szakképzési évfolyamon elsőéves szakiskolai tanuló „munkába állását” vizsgáljuk, közel 30 ezer forintos költséget jelent a vállalkozásnak, de eb­ben benne vannak azok a téte­lek is, amelyeket csak egyszeri alkalommal kell téríteni a tanu­ló részére (munkaruha, foglal­kozás egészségügyi vizsgálat, tanulói felelősségbiztosítás).- Ha jól tudom, a pályaválasz­tásban is segítenek... — Szlogenünket: „Inkább le­gyél boldog szakmunkás, mint diplomás munkanélküli”, igyekszünk már a pályaválasz­tás előtt álló tanulókhoz is el­juttatni előadások alkalmával, segíteni a hosszú távon biztos megélhetést biztosító szakma kiválasztásában. ■ P. R. Személyes tanácsadás Mint Varga Anikó elmondta, a Békés Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara felkészült szakképzési tanácsadói sze­mélyes kapcsolattartás so­rán igyekeznek első kézből a képzést szervezők részére mindenre kiterjedő segítsé­get nyújtani. Ez igaz abban az esetben is, ha pénzügyi elszámolási lehetőségről, ha törvényi előírásról vág}1 ak­kor is, ha éppen szakképzési pályázatok ismertetéséről van szó. Egyéb kérdések felmerülése esetén is segíte­nek munkatársaik.

Next

/
Thumbnails
Contents