Békés Megyei Hírlap, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-28 / 277. szám
2007.1/5. SZÁM - BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KOROSVIDEKI CÉGÉR Spanyol szakképzés testközelből tanulmányút Tizenkét szakértő ismerkedett az oktatási rendszerrel Valenciában A valenciai kamara szakképző iskolája csak tandíjakból tartja fenn magát A kamara szakképzési bizottsága ismét sikeresen pályázott a Tempus Köz- alapítvány által meghirdetett Leonardo da Vinci mobilitási kiírásra. Tizenkét szakképzési szakértő tanulmányozta egy héten át Valenciában a spanyol oktatási rendszert. A spanyol középfokú oktatás - benne a szakképzés - középpontjában az élethosszig tartó és kompetencia alapú tanulás áll, melynek meghatározó eleme a PLAR-rendszer. A PLAR olyan szemléletet, illetve ennek érvényesítését jelenti, amely a munkatapasztalat-szerzés, az informális tanulás eredményét meghatározott kontextusban a formális képzési rendszerben megszerzett tudással egyenértékűnek ismeri el. Békés megye - és ezáltal a régió - szakképzési rendszere alkalmas a PLAR alkalmazására. Sok jelentős, komoly hagyományokkal rendelkező szakképző iskola működik itt, melyeknek hagyományait és lehetőségeit kihasználva a tanítási módszerek és képzési lehetőségek rövid időn belül az EU-ban alkalmazható és elfogadható színvonalúvá tehetők. Ezen jelentős, de a magyar szakképzés számára nagy lehetőségeket tartogató munkába épül be a projekt, hiszen a szakképzési bizottság, tagjai által, e területen a megye egyik legszélesebb rálátással rendelkező társadalmi szervezete. A szakmai program megvalósítását a valenciai székhelyű ESMOVIA Espana Movilidad cég szervezte meg. Valenciában is küzdenek a hazaihoz hasonló problémával, nevezetesen a munkanélküliség melletti munkaerőhiánnyal. Ez elsősorban a mezőgazdasági idénymunkáknál, valamint az idegenforgalomban szakács-, pincérszakmákban és az idősgondozásban jelentkezik. Itt is jellemző a nagyszámú legális, de az illegális vendégmunkás is, ami belső feszültséget is magában hordoz. A küldöttség első szakmai látogatása az idegenforgalom és turizmus területén szakmai végzettséget nyújtó Altaviana A küldöttséget megerősítették a látottak abban, hogy a hazai tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszer megfelel az uniós törekvéseknek. Szakképző Iskolában volt. Az iskolai gyakorlati képzést magas színvonalon, a legkiválóbb eszközfelszereltség mellett ■ Valenciában is gond a munkanélküliség melletti munkaerőhiány. szervezik meg szakács-, cukrász- és pékszakmákban, valamint tanéttermet működtetnek, ahol csekély költség ellenében naponta változatos menüvel várják az utcáról betérőket. Az étteremben csak a tanulók dolgoznak, oktatóik a háttérből segítik munkájukat. Az általános műveltséget adó kétéves képzést követően lépnek a szakképzési évfolyamba, melyből az első évben tanműhelyi, azt követően pedig külső vállalati gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. A képzőhelyek kiválasztását az iskolai felelősök végzik, általános követelmény például, hogy az étteremnek és szállodának legalább háromcsillagosnak kell lennie. Sem a tanulónak, sem pedig a vállalatnak nem kell költségtérítést fizetni a képzésért, utóbbiak minimális, 100 eurós támogatást kapnak. Az idegen- forgalmi, szállodai szakember- képzés a középiskola elvégzése után felsőfokú szakképzés keretében történik. Az első tanévben iskolai keretek között elméleti képzés, a második tanév első három hónapjában még szintén iskolai, majd a tanév ■ Sem a tanulónak, sem a vállalatnak nem kell fizetnie a képzésért. hátralévő részében üzemi gyakorlaton kell teljesíteni a 710 órás gyakorlati képzési időt. A munkanélküliek képzése és átképzése témájában elsősorban a nőket érintő kérdésekben a Valenciai Munkaügyi Központ vezetője részletesen szólt. Ennek oka az átlagnál is magasabb női munkanélküliség, a nők még mindig meglévő hátrányos helyzete, alacsony iskolázottság, ami egyrészt a latin mentalitás, másrészt az országon belüli jelen- | tős kulturális és gazdasági eltérés következménye is. Idős- gondozásra, különböző kisegítő tevékenységekhez szükséges szakmai ismeretekre oktatják őket, ilyen a segédkönyvtáros és a konyhai kisegítő. Járt a küldöttség a Valenciai Kereskedelmi és Iparkamara Üzleti Iskolájában. Az iskola 1991 óta működik egy technológiai park közepén, ami bizonyos célzatosságot is sejtet a hely meghatározásában, mivel a kötelező kamarai tagság okán a potenciális partnerek, azaz a képzendők jelentős része helyben van. Az intézményvezetőhelyettes tájékoztatójában el- ; hangzottak szerint Valencia tartományban a vállalkozások 96 százaléka a kis és közepes kategóriába tartozik, a kicsik között | meghatározók a szolgáltatási j szektorban tevékenykedők. Munkájukban fontos részt képvisel a szakemberek intenzív, rövid átfutási idejű képzése, ami általában egynapos képzést jelent. Itt arra az igényre koncentrálnak, ami a folyamatos változás, fejlődés hatására keletkezik, és az érintettek elsősorban vezető beosztásúak, pénzügyi szakemberek, akik nem akarnak vagy nem tudnak hosszabb időre kiesni a munkából. I Nem az a döntő, milyen papírjuk van a fiataloknak, a tudásuk számít Varga Anikó, a megyei kereskedelmi és iparkamara szakképzési referense leszögezte: Spanyolországban is a sokféle, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó képzési formák kerülnek előtérbe,. Nem az a meghatározó, hogy milyen papírja van a végzett tanulónak, hanem az, hogy milyen színvona lú a tudása. A fiatalok szakmai képzését a munkaerő-piaci igényekhez és a munkáltatók által ehárt kompetenciák megszerzéséhez igazítják, előtérbe hefyezw a munkahelyeken történő szakképzést. Ez megerősítette a tanulmányVarga úton résztvevőket abban, hogy> Anikó: „Fon- a hazai tanulószerződéses gya- tos az igé- korlati képzési rendszer - mely nyékhez al- a munkát és a tanulási fotya- imazkodó matot összekapcsolja - megfe- képzés.” lel az uniós szakképzési törekvéseknek. Valenciában a szakképzettséggel rendelkezők közel 88 százaléka a bizonyítvány megszerzését követő egy éven belül tud elhelyezkedni szakmájában, ebből 56,8 százalék az iskola befejezését követő egy hónapon belül. Figyelemre méltó adat, hogy 37 százalékukat a gyakorlati képzőhelyükön foglalkoztatják tovább.- A hazaihoz hasonló gondokkal küzd a spanyol szakképzés is, bár a hispánok számos területen előrébb járnak nálunk — beszélt elsődleges tapasztalatairól Hatos Istvánné. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési bizottságának tagja is részt vett a kamara valenciai tanulmányútján.- A spanyolok jóval nyitottab- bak a képzés változásaira, mint más államokban. Ennek legjobb példája a valenciai kamara üzleti szakiskolája, a Lluis Vives. Az ország negyedik legnagyobb szakképző intézményét például a befizetett tanfolyamok díjaiból működtetik. Az ottani kurzusok beindítását komoly igényfelmérés előzi meg, és diákjaik többször is visszakerülhetnek a képzési folyamatba — mondta Hatos Istvánné. Hozzátette, szívéhez egy másik szakképző iskola, az Altaviana is közel került.- Az intézmény alapítványi formában működik, és lányok vendéglátó-ipari képzésével foglalkozik. A diákok tutoraik, oktatóik segítségével sajátítják el a gyakorlati feladatokat. A szakácshallgatóknak például konkrét menüsort kell elkészíteniük, amelyet aztán az intézmény által működtetett étterem vendégei értékelnek. Ez alapján kapják az osztályzatot, a minősítést a diákok és a tanárok egyaránt — mesélt a képzés egyediségéről a szakember. Hatos Istvánné szerint egyetlen negatívumként az róható fel az Altavianának, hogy a tanulóknak nem kell záróvizsgát tenniük tanulmányaik végeztével.- Kiváló eredményeket mutatnak fel - szögezte le Hatos Istvánné. ■ M. P. M. Hatos Istvánné: „A spanyolok sok területen járnak." Szerbiai kapcsolatépítés: hasznos tapasztalatok egész sora újítás A teljes bútoripar, köztük a megyei szakemberek is jelen voltak a Nemzetközi Bútoripari Szakkiállításon Az elsődleges adatok szerint több mint 75 ezren látogattak el a Furniture Fair elnevezésű, Belgrádban megtartott Nemzetközi Bútoripari Szakkiállításra. A rendezvényen jelen volt a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttsége is. Mint azt Juhos Jánostól, a szervezet képzésért felelős alelnöké- től megtudtuk, megyénkből bútoripari szakemberekből álló delegáció tekintette meg a szerb fővárosban megrendezett expót A kiállítás nagyon komoly múltra tekint vissza, hiszen az internetes források szerint 1967- ben hívták életre. A többnapos eseménysorozaton minden évben a teljes bútoripar képviselteAmi kapcsolódik a bútoriparhoz, az minden ott volt Belgrádban. ti magát az elsődleges fafeldolgozástól a pénzügyi megvalósításig. A bútorok minden típusát bemutatják: az egyes elemektől a komplett garnitúrán át az irodabútorokon keresztül a lakás- kultúráig. A vásár emellett gépek, szerszámok és a famegmunkáláshoz szükséges felszerelések találkozási helye is. Juhos János elmondta, a több száz kiállító között feltűnt számos külföldi, illetve néhány magyar cég is.- Nekem, mint kívülállónak is érdekes volt, hogy a rendezvényre a cégek a késztermékek mellett elhozták a legmodernebb, legújabb gépeket is. Ami kapcsolódik a bútoriparhoz, az minden ott volt Belgrádban - beszélt tapasztalatairól az alelnök. Juhos János szólt arról is, hogy a Békés megyei szakemberek kiemelten figyeltek a leg■ .Az önmaguk képzéséért áldozni hajlandó vállalkozók viszik előre a szakmát.” újabb, legapróbb fogásokra, s így megtudhatták, melyek az új trendek, új irányzatok az ágazatban. Emellett szakmai kapcsolatok kiállítására is lehetőség nyílt, ami hosszú távon szintén gyümölcsöző lehet A kiállítás tagja a Nemzetközi Vásárok Uniónak, és jegyzik a négy első kategóriás szerb vásár között, hiszen megfelel minden követelménynek: a kiállítók, a résztvevő országok száma, a kiállítási felület nagysága, az üzleti és magánlátogatók száma tekintetében egyaránt. Juhos János örömmel nyugtázta, hogy a megyében is egyre erősebb az a vállalkozói réteg, amely felvállalja önmaga képzését, például azzal, hogy ellátogat egy ilyen rendezvényre.- A szakmát az ilyen emberek viszik előre - összegezte tapasztalatait az alelnök. A kamara hasonló kirándulást szervez jövőre karosszérialakatosok és vendéglátó-ipari szakemberek részére. ■ P. G.
