Békés Megyei Hírlap, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-28 / 277. szám
KORCSVIDEKI 2007. 1/5. SZÁM A TARTALOMBÓL A Unamar és a Gallicoop az élen A három érintett kamara és a dél-alföldi adóigazgatóság gondozásában jelent meg a régió gazdasági életét bemutató Top 100 kiadvány. Békés megye két legnagyobb árbevételű cégének, az orosházi székhelyű Lina- marnak és a szarvasi székhelyű Gallicoopnak is fontosak a kamarai kapcsolatok. ► §§. oldal Spanyol szakképzés testközelből A kamara szakképzési bizottsága ismét sikeresen pályázott a Tempus Közalapítvány által meghirdetett Leonardo da Vinci mobilitási kiírásra. Tizenkét szakképzési szakértő tanulmányozta egy héten át Valenciában a spanyol oktatási rendszert. Hasznos tapasztalatokat gyűjtöttek. ► ni. oldal Sokan kérnek Széchenyi-kártyát A Széchenyi-kártya kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített hitelkonstrukció. Célja, hogy a pályájuk kezdetén lévő, de legalább már egy esztendeje működő vagy akár már régóta tevékenykedő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználású hitelhez jussanak. ► ív. oldal CÍM: 5600 Békéscsaba,E^ Penza-ltp. 5. ^ TEL: (66) 324-976, (66) 451-775 HONLAP: www.bmkik.hu Legközelebb december közepén jelenik meg a Körösvidéki Cégér. Javaslataikat, véleményüket küldjék el a kamara elérhetőségeire! e-mail: bmkik@bmkik.hu A napokban Békéscsabán megtartott ülésen számos szakember vett részt. Képünkön balról dr. Orosz Tivadar, Farkas Zoltán, Hódsági Tamás, valamint Skapinyecz Péter. Betonba Ipba öntjük a pénzt fórum Romániában csakl^ a tizennegyedik legnagyobb befektető hazánk Békéscsabán tartott külgazdasági fórumot és üzletember-találkozót a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Magyar—román Tagozata, az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelmi Kht., valamint a megyei kereskedelmi és iparkamara. Fekete G. Kata —Tizenöt megállapodást írtak alá Nagyszebenben a magyar-román együttes kormányülésen. Az együttműködés a román és a hazai vállalatoknak is kedvez — tájékoztatta a főleg vállalatvezetőkből, pályázatírókból álló érdeklődőket Skapinyecz Péter. Az ITD Hungary munkatársa szerint annak ellenére, hogy Magyarország viszonylag sok terméket szállít a szomszédos államba, még mindig csak a 14. legnagyobb befektetőnek minősül. Többek között Hollandia, Ausztria, Franciaország, Németország, Olaszország, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Ciprus, Görögország, Törökország, Svájc és Spanyolország előz meg minket. Romániában a cégek elsősorban a kereskedelembe fektetnek be, ennél kisebb mértékben, de emelkedik az iparban „utazók” száma. Legkevesebben a turizmusban és a közlekedésben látnak kereseti lehetőséget. Skapinyecz Péter szerint az, hogy Románia fejlődik, nem minden szempontból előnyös hazánknak. A multik ugyanis egyre szívesebben dolgoztatnak máshol. Az ITDH általában arra próbálja rábeszélni a külföldi cégeket, hogy ha máshol is gyártatják az alkatrészeket, a végtermék, vagyis az összeszerelés Magyarországon történjen.- Három-négy éve még vitatkoztunk arról, hogy Románia teljesíti-e 2007-ig az uniós csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Akkor még Magyarország „bezzegország- nak” számított a térségben, és attól tartottunk, a román vendégmunkások majd elözönlik hazánkat — mondta Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. - Ehhez képest Romániában annyira nagy szükség van a képzett munkaerőre, hogy nem mindig tudják kielégíteni az igényeket. Fordított folyamat indult be ahhoz képest, amire néhány éve számítottunk. Magyarország mélyponton van. A Központi Statisztikai Hivatal szerint a hazai cégek az év első háromnegyedében egyszázalékos növekedést produkáltak. A kiutat az jelentené, ha minél több uniós forrást használnánk fel a gazdaság fejlesztésére és nem betonba öntenénk a pénzünket. A szomszédos államban folyamatosan nő a GDP 2002 2003 2004 2005 2006 GDP értéke 48,5 52.6 60,8 79,3 97,3 GDP fejlődése 5,1% 5,2% 8.5% 4,1% 7,7% Infláció 17,8% 14,1% 9,3% 8,6% 4,87% Munkanélküliség 8,1% 7,2% 6,2% 5,9% 5,4% FORRÁS: ITDU Több millió euró áll a határ menti megyék rendelkezésére fejlődés Románia gazdasága dinamikusan halad előre, még ha ez nem is tükröződik egyelőre az életszínvonalon — A románok szívesebben vállalnak munkát külföldön, mint a magyarok. Ez előny vagy hátrány az országnak? — kérdeztük dr. Orosz Tivadartól, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-román Tagozatának elnökétől. — Hogy hosszú távon előny vagy hátrány, egyelőre nem lehet megjósolni. Az biztos, hogy a 21-22 millió lakosból hárommil- lióan dolgoznak külföldön. A vendégmunkások összesen 6-8 milliárd eurót küldenek haza évente, ami az itthoniaknak nagy segítség. Ennek ellenére ez még nem látszik az életszínvonalon, ahogy a gazdaság dinamikus fejlődése sem tükröződik. Az országon belül is számottevő a különbség észak és dél, illetve nyugat és kelet között a foglalkoztatottságban, a települések fejlettségében, az életszínvonalban. Bár a gazdaságuk gyorsan fejlődik, Romániában az egy főre jutó GDP, vagyis a bruttó hazai termék még mindig csak a magyarországinak a negyven százaléka.- Románia sokat importál. Milyen tapasztalataik vannak, Magyarországról mire van szükségük? — Többek között építőanyagra. Nagy tételben vásárolnak és azonnal, készpénzben fizetnek. Sőt, munkaerőt is innen viszDr. Orosz Tivadar: „Nem szabad túlterhelni a vállalkozókat.” — Sok szakember szerint könnyen megtörhet Románia dinamikus fejlődésének az üteme...- Magyarországon a parlamenti választások idején hanyatlik mindig a gazdaság, ilyenkor figyelhető meg túlköltekezés. Romániában erre mindezidáig nek. Mintegy hatezer magyar cég működik Romániában. Az uniós források is segíthetnek, hogy a Trianon előtti kapcsolatok újraéledjenek. Az EU 240 millió eurót szán arra 2007-13 között, hogy a határ menti megyék újra együttműködjenek. nem volt példa. Igaz, hogy a kormány és az ellenzék nincs túlerőben egymással szemben, de valahogy mindig megegyeznek. A románok egyébként sem szoktak acsarkodni. Ezenkívül az szimpatikus, hogy a szomszédunknál egységesen tizenhat százalék a személyi jövedelem- adó, tizenhat százalék a társasági adó és tizenkilenc százalék az áfa. Érdemes megemlíteni azt is, hogy ezenkívül nem terhelik a vállalkozókat többletadóval. Magyarországon is ezt kellene megérteni a politikusoknak, attól, hogy agyonnyomják a cégeket követelésekkel, még nem folyik be több pénz az államkasz- szába. ■ Fekete G. Kata Konferenciákat tartanak Mivel a határ mentén igen gyakran dolgoznak román és magyar vállalkozók a másik országban, érdemes minél többet tudni a szomszédos államról. Ezért szerx’ez a kamara konferenciákat, ahol a kiírtpályázatokról, az agrárkereskedelem helyzetéről, az építőiparról, a külföldiek foglalkoztatásáról, az adórendszerről, a hitel- és forrásszerzési lehetőségekről tájékozódhatnak az érdeklődők. Legközelebb szerdán Temesváron tartanak ilyen konferenciát.
