Békés Megyei Hírlap, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-23 / 273. szám
2 BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 23., PÉNTEK A NAP TÉMÁJA temetők Sokan megfeledkeznek a sírhelyek újraváltásáról. A rendőri járőrözés, a temetőgondnok jelenléte és a kerítés egyaránt fokozza a biztonságot. A fenntartók, a civilek és az önkormányzatok összefogása is szükséges. // KÖZÖSEN ŐRIZZÜK A HOLTAK NYUGALMAT Nyoma vész a kapának Gyulán gyakorlat, de más temetőknél is előfordul a megyá ben, hogt' a távol élő hozzátartozók megbízást adnak sírgondozásra. A hozzátartozók meg bízhatják a temetői alkalmazottakat vágy akár egy, a környéken élő idős nénit. A sírgondozásnak nincs szabott ára, megegyezés kérdése, hiszen a hantok sem egyformák. Szarvason is meghirdettek néhány évvel ezelőtt hasonló szolgáltatást, de nem volt rá igény. Ugyanitt viszont egy civil szervezet újabban a sírgondozáshoz szükséges szerszámokat (kapát, gereblvét) is elhelyezett a temetőkben. Az ötlet jónak tűnt, sokan használták is a szerszámokat, de azok sajnos egy idő után eltűntek, függetlenül attól, hogy jól látható tájékoztató felirat hirdette, milyen célt szolgálnak. A pótlásról gondoskodnak, s bíznak abban, hogy előbb-utóbb a lopások is megszűnnek. Mindig elszomorító, ha temetői lopásokról, netán sírrongálásokról vagy a sírkertek elhanyagolt állapotáról hallunk. A halottaink nyugalmáért, a sírkertek rendezettségéért nemcsak a temetők fenntartói, hanem a civil szervezetek és az elhunytak hozzátartozói is sokat tehetnek. Lipták Judit ■ Ha a gondnok a temetőben lakna, a lopás is jóval ritkább lehetne. gyomai temetőben vagy a gyulai Szent József temetőben — van is erre példa. A törvény szerint 2009 végéig minden temetőt körbe kell keríteni. A sírkertek rendezettsége érdekében a civil szervezetek is sokat tehetnek. Szarvason a vá- rosszépítők és az Ótemetőért Alapítvány egymás után helyezte el az utóbbi években a szeméttároló konténereket, s mára szinte megszűntek a koszorúkból összedobált szemétkupacok. Gyakori példákat találunk arra is, hogy társadalmi szervezetek, egyházak, önkormányzatok fognak össze azért, hogy rendbe tegyék a temetőket. Békésen valamennyi temető az egyházak tulajdonában van, de az önkormányzat alkalmi jelleggel, amikor azt az egyházak kérik, közmunkássokkal segíti a sírkertek rendben tartását. ■ Az újra váltásból befolyó összeg fontos forrás a fenntartók számára.- Tudom én, hogy lejárt a 25 év, csak azt nem tudom, hogyan fogom kifizetni — panaszkodik a fejkendős idős asszony a szarvasi temetőben, miközben a kapu melletti feliratot tanulmányozza. A kiírás a lejárt sírhelyek újraváltására figyelmezteti a látogatókat. Az asszony pedig arról mesél, hogy három testvére közül egyik sem akar fizetni szüleik sírhelyének új- raváltásáért. Kifizetem inkább egyedül, nem várom meg, hogy egy szép napon valakit rájuk temessenek - mondja csendesen, miközben odébb ballag, kezében virágcsokorral. Szarvas legnagyobb temetőjében, a húszhektáros evangélikus ótemetőben nem ez,az asz- szony az egyetlen, akinek a lejárt sírhely újraváltásán .kell vagy kellene gondolkodnia. A megyében talán példátlan módon itt a lejárt sírhelyek 50 százalékát nem váltották újra a hozzátartozók. Pedig az újraváltásból befolyó összegek fontos forrást jelentenek ahhoz, hogy szebbé, gondozottabbá tegyék a sírkerteket, s nem utolsósorban a biztonságról is kellőképpen gondoskodni tudjanak. Sajnos szinte minden temetőben gyakran előfordul, hogy a sírokról eltűnnek a virágok, a dísznövények, esetleg még a díszkerítések is. Halottak napja környékén a fokozott rendőri, polgárőri felügyelet hatására kevesebb a lopás, de amikor A gyulai temetőkben naponta kétszer is járőröznek a rendőrök. A települések többségében azonban ritkán találkozunk rendőrrel a sírkertekben. lanyhul a figyelem, akkor fokozott erővel lépnek akcióba a tolvajok. A gyulai Szentháromság temető egyik sírjánál például a napokban a hozzátartozók megdöbbenve látták, hogy halottjuk sírja mellől eltűnt a kis tuja, pedig azt a kertész szakszerűen rögzítette a tolvajok ellen. Gyulán a Pietas Kft. üzemelteti egy kivétellel a város valamennyi temetőjét, emellett Dévaványa, Vésztő, Kevermes, Kunágota és Elek temetőit is. A gyulai Szentháromság temető egyik oldala nincs körbekerítve, más részén a kisajtóról lefűrészelték a lakatot. Kerékpárral, kismotorra] járnak át rajta. A Pietas alkalmazottal hetente több alkalommal éjjel is járják a temetőket, napközben a sírok körül vannak. Mindez védelmet nyújt, de az igazi az lenne, ha senki nem alacsonyodra le a temetőkben lopásig — Temetkezési költségek megyénk néhány településén Gyula Szarvas Orosháza ' Csabacsüd Dupla sírhely ára 96 ezer forint 42-^56 ezer forint 20-43 ezer forint 20 ezer forint Kettes urnafülke ára nincs 23 000 forint 25 800 forint 26,000 forint Átlagos temetés összköltsége 180 ezer forint 150-180 ezer forint nincs adat 150-180 ezer forint- Ha ragaszkodnánk a törvény betűjéhez, mely szerint 25 év plusz egy év türelmi idő után megszűnik a hozzátartozók jogosultsága, akkor az újra nem váltott sírokat fel kellene számolnunk. Természetesen egyelőre más módszerekkel, elsősorban felszólításokkal próbálkozunk. Tizenöt millió forint körüli kintiévá ségről van szó, amelyből komoly változásokat hajthatnánk végre a temetőben, például utakat építhetnénk — szögezte le Lázár Zsolt, a szarvasi ótemetőt fenntartó Ótemplomi Evangélikus Egyházközség lelkésze. Lázár Zsolt: „Még tart a türelem.” mondta Dorogi János, a Pietas ügyvezetője. Gyulán a rendőrök járőröznek a temetőkben, naponta kétszer is, napszaktól függetlenül, a polgárőrök szintén rendszeresen járják a sírkerteket. Bérezi László, a Gyulai Rendőrkapitányság hivatalvezetője hangsúlyozta, állandó rendőri jelenlétet nem tudnának biztosítani a temetőkben, de többször arra járnának, ha a bejelentések száma igazolná ennek szükségességét. Általános vélemény, hogy jóval biztonságosabbak lennének a temetők, ha éjszakára le lehetne zárni azokat, illetve ha a temetőgondnok a sírkertben lakna. Több helyütt — például a A kistelepüléseken ritkább a lopás, de sokkal nehezebb sírásót találni A kisebb falvakban jóval ritkábban fordulnak elő temetői lopások, legalábbis nálunk ez biztosan így van -fogalmazott Frankó János, Csabacsüd polgármestere. Hozzátette: náluk is szép példa van arra, hogy összefogással megszépülhet a sírkert. Idén halottak napja előtt az evangélikus, a katolikus és a baptista egyházközségek közösen hozták rendbe az egyébként önkormányzatifenntartású temető kerítését Átfestették a temetőkapukat is, a polgármesteri hivatal karbantartó brigádja pedig kitakarította a szomszédos erdősávok Megyénk egy másik kistelepülésén, Kamuion néhány évvel ezelőtt a belvíz okozott gondot a temetőben, most pedig más jellegű gondok akadtak. Mint Frankó János: „Ahol mindenki ismerős, kevesebb a tolvaj.” azt Balog Imréné polgármester elmondta, sokáig kifejezetten nehéz volt megoldani a sírásás kérdését. Az önkormányzat többféleképpen, például közmunkásokkal próbálta elvégeztetni a feladatot, ám kistelepülésről lévén szó, mindenki ismer mindenkit, s bizony elő is jöttek az ellenérzések, ha egy közeli barát vág}' ismerős nyughelyét kellett előkészíteni. A kamuti vezetés, érzékelve a problémát, eg'csabai vállalkozással kötött szerződést a temető karbantartó-s- ára, illetve az említett feladat elvégzésére. Lehangoló, hatalmas kőtömbök helyett ligetek, parkok is lehetnének a sírkertek A Békés megyei temetők többsége borzasztóan lehangoló, s ez bizony nem pénzkérdés. A csúnya drótkerítésekkel körbevett sírok úgy árválkodnak egymás mellett, mint egy sivatagban, hiányoznak a fasorok, bokrok — vélekedik dr. Váradi Lászlóné, a Szarvasi Városszépítő Egyesület elnöke, aki többször, több fórumon is felemelte már szavát a temetők szebbé tétele érdekében. Mint mondja, nem volna nagy fáradság elérni, hogy a mi sírkertjeink is hasonlítsanak azokra a nyugateurópai temetőkre, melyekben sokkal szívesebben sétálgatnak az emberek. — Sajnos a fenntartók többsége nem gondolkodik előre. Pedig a leendő új parcellákon már jóval korábban lehetne fasorokat, bokorcsoportokat ültetni, a kerítéshez sövényt telepíteni, hogy mire megjelennek ott az első sírok, addigra már ne ugarföld legyen — hangsúlyozta. Dr. Váradi Lászlónak arra vonatkozóan is volt ötlete, hogyan lehetne a sírgondozással kapcsolatos teendőket csökkenteni. — Minden önkormányzatnál van kertész, aki egy-egy fórumon tájékoztathatná a lakosságot arról, melyek azok a díszítő cserjék, amelyek lassan nőnek és csak minimális gondozást igényelnek. így elkerülhető lenne, hogy a cserjék egyik sírról átkússzanak a másikra, bosz- szúságot okozva ezzel a hozzátartozóknak. Fontos lenne a környezetszennyező műanyag koszorúk mellőzése is, melyek ráadásul ma már nem is olcsóbbak lényegesen az élő virágból készült díszeknél. Magyarországon is akad sírkert, ahol árnyas fák alatt sétálhatunk. i A 1 < \
