Békés Megyei Hírlap, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)

2007-11-10 / 262. szám

2 A NAP TEMAJA BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. NOVEMBER 10., SZOMBAT jubileum Hat évtized az Őszülő Halántéktól a Hétpróbásokig. A jelmeztár kincseket rejt: tíz rend viselet és eredeti ruhák színesítik a fellépéseket. Napjainkra ismét méltó helyére került a néptánc a nemzeti örökségvédelemben. VASTAPS KÖSZÖNTÖTTE A BALASSIT Az idén hatvanéves bé­késcsabai Balassi Tánc- együttes országos szinten kiemelkedő munkát végez a hagyományok megőrzé­sében és átörökítésében. Az együttes évente több külföldi kulturális rendez­vényen képviseli hazán­kat, és belföldön is vas­taps kíséri fellépéseiket. Frankó Marianna Legutóbb a sportcsarnokban köszöntötte szűnni nem akaró taps az együttest. A jubiláló együttes Vasárnapi Tánc című műsorával örvendeztette meg a békéscsabai közönséget. A ke­mény magot alkotó Balassi Táncegyüttes mellett a Balassi Baráti Társaság, az Őszülő Ha­lánték szeniorcsoport, a Rábai Ifjúsági Táncegyüttes és a Hét- próbás Néptánciskola növendé­kei is színpadra léptek a jubile­umi műsoron. — A Balassi megalakulásakor, a Fényes szellők mozgalom idő­szakában virágkorát élte a nép­tánc, Békéscsabán legalább 30 csoport működött. A hetvenes­nyolcvanas években érkezett csúcspontjára a művészeti ág népszerűsége, amit a rendszer- váltás esztendőinek hullámvöl­gye követett. Míg korábban 'az Mlinár Pál fogadta az ünnepi köszön­tést. Össztánc. A békéscsabai sportcsarnok kibővített színpadán 120 táncos ropta a csárdást. A jubileumi műsor csabai népi életképet jelenített meg. egész társadalom előtt dolgoz­tunk az örökségvédelemért, ezekben a válságos években úgy éreztük, magunknak tánco­lunk. Mostanra a helyére került a néptánc a nemzeti örökségvédelembeh- mondta el Mlinár Pál, az együttes mű­vészeti vezetője. Mlinár Pál élete he­tedik osztályos korá­ban fonódott össze a néptánc­cal, amikor Born Miklós — a Ba­lassi akkori művészeti vezetője- egy iskolai táncversenyen fel­fedezte, és az együttes utánpót­lását biztosító Rábai Ifjúsági Együttesbe hívta táncolni. Ké­sőbb mestere mellett asszisz­tensi feladatokat látott el, majd Born Miklós nyugdíjba vonulá­sakor átvette a Balassi művé­szeti vezetését. Szülei nyomdo­kait követi a Mlinár házaspár öt gyermeke: valamennyien néptáncolnak. Sőt a két legidősebb gyerníek hi­vatásául is ezt válasz­totta. A fellépőruhákat Dél-Amerikától Japánig a világ minden táján sikereket ért el a Balassi. Mlinárné Kolarovszki Mária készíti. Az együttes jelmeztára mára több tízmillió forintos ér­téket képvisel. — A különböző táncokhoz a megfelelő tájegység­re jellemző ruhákat vesznek fel a tánco­sok. Tíz rend viselet áll az együttes ren­delkezésére. Egyelő­re pályázati pénzek­ből meg tudjuk oldani az erede­ti viseletek beszerzését és a fel­lépésekhez készült ruhák var- ratását. Szakszerű gondozásuk már a táncosok dolga. All éves Marik Renáta édes­anyja is igyekszik megismer­kedni az alsószoknyák kikemé- nyítésének művészetével. A kislány másfél éve kezdett tán­colni, de már több fellépésen vett részt a Hétpróbásokkal. — Az iskolában nagyon megértőek a szereplésekkel kapcsolatban. A tanárnő azt mondta, szóljak, amikor Csa­bán lépünk fel, hátha az osz­tálytársaim is el tudnak jönni Born Miklós unokájával is táncolt. megnézni — újságolta a kis­lány. Csak kellő elhivatottsággal és a tánc iránti olthatatlan szere­tettel lehet magas szinten mű­velni a néptáncot. A heti három próba, fellépések és turnék a ta­gok szabad idejét és energiáját egyaránt maximálisan leköti. A számtalan sikeres hazai és külföldi fellépés, vala­mint az együttes kiváló minősítése azonban iga­zolja: érdemes. Jelen­leg 30 lány és 17 fiú a Balassi Táncegyüttes tagja. Szabados Pé­ter a Hétpróbást „ki­járva” került be a Balassiba.- A turnékról mindig jó előre értesülünk, hogy azokhoz iga­zítva vegyünk ki szabadsá­got. Ami már biztos, hogy jövő nyáron Ciprusra és Francia- országba utazik a tánccso­port - beszélt a jövő évi tervekről Szabados Péter. Néhány mérföldkő 1947 őszén a békéscsabai Iparos Tanonciskola Árpád cserkészcsapatának néhány tagja Gécs Jenő vezetésével regös rajt alakított. A csoport néptáncot is tanult. 1948. MÁRCIUS 14-ÉN Békés­csabán, a Kossuth téren volt a csoport első fellépése. 1948 DECEMBERÉBEN a nép­tánccsoport felvette Balassi Bálint nevét. Kezdetben Pázsa János, majd az „öt Sa­muból” kinőtt Born Miklós vezette az együttest. 1949 augusztusában ű Ba­lassi Táncegyüttes részt vett a II. Világifjúsági Találkozón Budapesten, majd Bécsben a magyar állami ünnepsége­ken. Born Miklós Viharsarki táncok című koreográfiája nagy sikert aratott. 1954: Hosszú hányattatás után végre állandó próbate­remhez jutott a tánccsoport a városi művelődési otthon­ban, a Luther utca 6. szám alatt. 1963: Első helyezést ért el a Balassi a Ki mit tud?-on nép tánc kategóriában. 1974-től. Mlinár Pál beindí­totta a felmenő rendszerű utánpótlás-nevelést. 1976 a legmozgalmasabb év: 78 előadást tartottak, és 5 külföldi turnén összesen 28 koreográfiát mutattak be. 1981-ben a Balassi Örökös kiváló együttes címet kapott. 1989-től két évig Born Mik­lós és utódja, Mlinár Pál kö­zösen vezették az együttest. 1995-ben alapfokú művészet- oktatásba emelték át a már működő felmenő rendszerű táncoktatást. 2000-BEN létrejött a Balassi Közalapítvány, amely üze­melteti a Luther utca 6. szám alatti Táncművészetek Házát. 2005-ben az új minősítési rendszerben az együttes is­mételten Örökös kiváló együt­tes címet kapott. (FORRÁS: BORN MIKLÓS: A BÉKÉSCSABAI BALASSI TÁNCIGYOTTéS 50 ÉVII Múltidézés az első fellépésről és arról, hogy miért hívják Born Miklóst a mai napig Samu bácsinak Az Iparos Tanonciskola regös­csoportjának valamikori tagja Kiss József. Kilencévesen ott volt az alapításnál, ma a Ba­lassi Táncegyüttes Működteté­sére Alapítvány elnöke.- Kilenc-tizennégy év közötti fia­talok voltunk, mikora cserkész- csapat regöscsoportjából megala­kulta tánccsoport. Még mindig emlékszem az első fellépésünkre: 1948-ban a márciusi ifi akta em­lékezve verbunkot táncoltunk a Kossuth téri színpadon — idézte a múltat Kiss József. — 1948 őszén megszűnt a nagy­hírű Batsányi Tánccsoport Bé­késcsabán. Vezetőjük, Rábai Miklós a fővárosba szerződött le, a Testnevelési Főiskola néptánctanárának, majd 1951- től az Állami Népi Együttes ve­zető koreográfusa lett. A volt batsányisok közül sokan átjöt­Gólyásjáték. 1953-ban mutatták be a Csabai fonó című életképet. tek a frissen alakult Balassi Táncegyüttesbe. Akkoriban ren­geteg néptánccsoport működött Csabán,Me mind közül a Ba­tsányi tűnt ki leginkább. A csatlakozó táncosok révén en­nek az örökségét is a Balassi vitte tovább. Több mint harminc évig vezette az egyre sikeresebbé váló együt­test Bőm Miklós, azaz Samu bácsi. De hogy honnan is ered a Samu név, azt kevesen tud­ják. A Szarvas őrsben - amely­nek Born Miklós is tagja volt — az egyik srác szavajárása nyo­mán öt fiúra „ragadt rá” a Sa­mu név. Hogy meg lehessen kü­lönböztetni őket egymástól, még előnevet is kaptak: így lett Pót Samu, Fő Samu és — Born Mik­lós — Kis Samu. Az idős koreog­ráfust a mai napig Samu bá- csizzák valamikori növendékei. Born Gergely szívét rabul ejtette a néptánc- Késni, megjegyzéseket tenni Ma a színi- nem lehetett. A művészeti veze- fskoiáso- tő fiaként nekem még jobban kát neveli kell teljesítenem, mint a többi a tánc táncosnak - idézte fel a múl- szerete­tat Bőm Gergely békéscsabai téré. művelődéstörténész, az együt­tes valamikori tagja. -1976- ban kezdtem a gyermek- együttesben, amikor a legem- sebb volt a néptáncmozgalom. 198(Fban mái ban léptünk fel, akkoriban nagy dolognak számított a külföldi út. Az első nagy sze­relmeim is balassis-lányok vol­tak. Sokat adott a néptánc: ön­fegyelemre, tartásra, fizikai erőnlétre tettek szert a csoport­ban a fiatalok, megtanultak alkalmazkodni. A volt tánco­sok a nagybetíís életben is megállják a helyüket.

Next

/
Thumbnails
Contents