Békés Megyei Hírlap, 2007. november (62. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-08 / 260. szám
2007. november 8., csütörtök BÉKÉS MEGYEI AGRÁR A 3 Sok betegségre gyógyír a méz A méhészek bajain csak a felvásárlási ár emelkedése segíthet A méhészek már lezárták az évet, és már egy ideje a kaptárokat is, ahol a méhek telelni fognak. Kovács Tibor mezőmegyeri méhész már a méhszállások elhasználódott részeit javítja, a kereteket pucolja, hiszen télen is van bőven tennivalója. Készül a következő évre, amit mindig jobbnak remél az előzőnél. IMiiyéTyvolt ez az év? Gondolj lom ilyentájt már a gazda elké- I szít! a mérleget.- Nekem többekkel ellentétben ez az év nem volt rossz, tavaly és az azt megelőző évben kevesebbet pergettem. Igaz, nem lehetett az akácvirágot megfogni, mert az időjárás miatt nem volt nektártartalma, így nem keresték a méhek sem, de volt más növény, volt napraforgó, ami szépen hozott mézet, mert belőle kétszer pergettem az idén.- Mióta méhészkedik és mekkora állomány kell ahhoz hogy az ember csak ebből éljen?- Már gyerekkoromban igyekeztem ellesni apámtól, aki olyan szeretettel végezte ezt a munkát, amit ma már nem tapasztalok sem az idősebbeknél, sem a fiatalabbaknál, sőt én magam is racionálisabban gondolkozom erről. Ő ha nem találta meg az anyát, nem pergetett addig, annyira fontos volt neki a méhcsalád. Én már, ha ilyen gond van, újjal pótolom. Tulajdonképpen kilenc éve csinálom, az utóbbi években őstermelőként. Vállalkozóként kezdtem, akkor még tele voltam lelkesedéssel, buzgón olvastam a szakirodalmat, melyek azok a növények vagy gyógynövények, amelyek méze egyes betegségekre jó hatással lehet. Nem kis fáradságomba került ezek tanulmányozása, s ennek jegyében több száz kilométerre a méhek oda telepítése, szigorú megfigyelése, és természetesen a betakarítás utáni gyors pergetés. Annak idején címkézett mézet árultam, mert már tudtam, hogy mely növény méze a gyomorerősítő, a vírusölő, vagy malyik az asztmások gyógyszere, és melyik az ami a felső légúti megbetegedéseket gyógyítja. Sorolhatnám ezt tovább is, hiszen legalább húszfajta méz előállítását végeztem, csak hát jött egy,új élelmiszertörvény, amely szerint nem lehet címKovács Tibor méhei most a kaptárba húzódva várják a tavaszt. Kovács Tibor nem érti, miért nem azt támogatja az EU. hogy természetes táplálékával, a mézzel etessék a méheket. kézni a mézeket, vagyis onnantól nem lehetett ráírni, hogy mely növény nektárja mire lehet jó, és itt már vége is lett a lelkesedésnek, az új, a tökéletesebb keresésének. Nem volt tovább értelme. Pár év óta többnyire vegyes virágmézként adom el a termékeimet, ez lett a gyakorlat. Nekem pillanatnyilag 80 család méhem van, ez elég nagynak számít, jelenleg fele bent van a ház körül, a másik fele egy tanyán, amelyet bériek. Hogy meg lehet-e élni belőle, erre csak azt tudom válaszolni: igen, de az az igények függvénye, hiszen a jövedelempótlóból is élnek emberek, ha nem is jól. Az idén 40-50 mázsa mézet adtam el, átlagosan 320 forintért kilóját. Ez az ár nagyon alacsony és már 10 éve változatlan. Hogy ki mekkora hasznot hoz ki belőle, az sok mindentől függ, milyen nagy a bejárható területe, milyen a felszereltsége, hogyan és menynyit áldoz a méhek jólétére. Én például mindig hagyok nekik télire mézet, hiszen Ők azért dolgoznak egész nyáron, hogy legyen mit enniük akkor is, amikor gyűjteni nem tudnak. Ezáltal még a támogatástól is elesek, hiszen az uniós szabályok szerint csak akkor kapja meg valaki a családonkénti 6 euró támogatást, ha cukor- és gyógyszerszámlával bizonyítja, hogy felkészült a télre. A gyógyszereket természetesen megveszem, hiszen ha valaki nem figyeli kellőképpen a méheit, könnyen elviheti az atka, vagy valamilyen vírus- fertőzés. Tehát a kérdésére válaszolva: éppen meg lehet élni belőle, de hogy ekkora jövedelemmel is beérjem, ahhoz nagyon kell szeretni ezt a munkát. — Mennyire igényesek az emberek a jó mézre, válogatnak nagy az a fontos csak, hogy olcsó legyen? — Ez is, az is, de az utóbbi a meghatározó. Nagyon sok az olyan termék, ami nagyon nem az, mint ami rá van írva. Ez igaz a mézre is. Sok a pancsolt, méznek nevezett híg, színtelen akármi, amit megvesznek csak azért, mert olcsó. Az, hogy milyen az íze, milyen az ásványianyagtartalma, mennyire lehet gyógyír a finomsága mellett, az sok esetben tizedrangú kérdés. Nekem még mindig van egy pár vásárlóm, aki visszajár és kéri azt a mézet, amiről már megtapasztalta, hogy jó volt Csabai CSABAI RAKTÁRSZÖVETKEZET 5600 BÉKÉSCSABA, KEREK 637. 06-66/540-920. Raktárszövetkezet 06-30/566-0820,06-30/635-8293. GABONA ÉS KUKORICA FELVÁSÁRLÁSA, RAKTÁROZÁSA. TERMELTETÉSI ŐSZI KALÁSZOSOKRA, PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS. valamilyen betegségére. Éppen ezért nem is értem, hogy ha lehet például a hársvirágot meghűlés esetén használható gyógynövényként árulni, akkor a belőle készült mézet ugyanilyen célzattal miért nem? — Úgy látom, sok csalódás érte. Gondolkozott azon, hogy feladja?-Nem. Nagyon szeretem csinálni, szeretem ezeket az apró rovarokat, akiket úgy ismerek, mint a tenyeremet. Tudom, mikor lehet hozzájuk nyúlni, és mikor nem. Ha például rossz idő jön vagy bármi más, ami megzavarja a munkájukat, ingerültté válnak, s olyankor támadnak. Egy jó méhésznek észre kell vennie, hogy mikor érzik jól magukat, mikor elégedettek és mikor betegek. Egy évben 80 ezer kilométert is megteszek, a vándorlásaink során egészen fölmegyek a hegyekig, hogy több fajta jó mézem legyen. Jó lenne, ha az árak felfelé mozdulnának, mert a költségeink évről évre nagyobbak Ehhez az is kellene, hogy a fogyasztók igénye is változzon, s tényleg csak a garantáltan jó minőségű terméket fogyasztanák, még akkor is, ha valamivel többet kellene fizetniük. És ha már a minőségi áruknál tartunk, nem szabni gátat annak, aki valamit másképpen és jobban is tudna csinálni. Nem hungarokonform! Bő három éve mutattuk bejó szívvel — és a fiatal vállalkozóknak kijáró elismerő biztatással — az egyik „brüsszel- közeli" országból hozzánk érkezett ifjú állattenyésztőt, aki nagy lelkesedéssel fogott hozzá egy hajdani téesz-állat- telep feltámasztásához, hasznosításához. Azóta nem találkoztunk vele, nem kerestük egymást. Kár. Lehet, hogy a véletlen nem a legjobb programszervező... Alig egy nappal azt követően, hogy a megyei szakigazgatási hivatal főigazgatójával arról beszélgettünk, milyen súlyos teher az Európai Unió környezetvédelmi követelményrendszere a magyar állattartó gazdáknak, az országúton - az állattartó telep mellett - egy szippantóskocsit készültünk kikerülni. Balra a telep, középen a műút, jobbra az árok. Húsz méternél nem lehet sokkal messzebb. Zubog a szip- pantóból a orrfacsaró zöldesbarna lé. „Trágyának látszó tárgy”. Az erőgép nyergében a nyílt szívvel fogadott egykori ifjú uniós gazda. Integet, kerüljük, ne lassítsunk. Nem kerültük, leálltunk. Nem, hittünk a szemünknek, sőt, még most is azt reméljük, bizonyára tiszta forrásvíz ömlött az árokba, vagy ha nem, esetleg tej, de ebben sem lehettünk biztosak, mert azt hallottuk, éppen kilábalni látszik a tejtermelés a válságból, hát akkor miért éppen nálunk kellene az árokba önteni a tejet? Hát csak meg kéne egy fotón örökítem ezt az érdekes jelenséget! Aztán megkérdezni az ifjú gazdát, mit is csinál ottan, éppen. Vagyis, hogy mit lehetne aláírni a fényképnek? Meg ilyenek. Mert, ha mégsem láttunk rosszul, és mégsem ibolyaillat volt, amit éreztünk, akkor alighanem „beletenyerel- tünk”... Egyelőre azonban az látszik biztosnak: „szippantóspótko- csis-traktor gyorsulási rekord- kísérlet Békés megyében". Nem tudtuk, hogy egy fényképezőgép startpisztolynak is jó. Sőt, annál is jobb, mert azt megvárják a versenyzők, hogy legalább elsüljön. Itt meg alig emeltük ki a tokból, már csak egy füstcsíkot láttunk a lomha traktorból. (És még mondja valaki, hogy mászófokozata is van!) Most itt állunk tanácstalanul, s annak a sertéstartó szakembernek a panaszos szavai csengenek a fülünkben, aki negyedszázados szakmai múlttal a háta mögött bevallotta: ez a követelményrendszer volt az utolsó szeg az általa vezetett gazdaság állattenyésztési ágazatának koporsójában. „Vagy ráköltöm az összes jövedelmem és adós lesz még az unokám is, vagy termelek, de akkor nem leszek EU-konform. Megkerülni nem lehet...” Vagy talán mégis? Tanulni nem szégyen, kiváltképp, ha ez a megoldás nem nekik jutott eszükbe. Vagy eszükbe jutott, hisz tudják, hazai és külföldi gazdát egyaránt köteleznek az előírások, csak úgy vannak vele, hogy az ilyenfajta leleményesség - bár praktikus - nem hungarokonform. A szippantókocsi-gyorsulási rekordkísérletben a csapok elzárása nem igazán volt sikeres. Ezt jelzi a hosszú csorgásnyom. Ingyenes pályázatkészítés! Önnek csak akkor kell fizetnie, ha pályázata támogatásban részesült! Készíttesse el mezőgazdasági, beruházási, innovációs vagy egyéb pályázatát az Agroquality Pályázati és Innovációs Irodával! Tájékoztató előadás a fiatal agrárvállalkozók induló támogatásáról, valamint további mezőgazdasági pályázatokról. Időpont: 2007. november 15., 15 óra. Helyszín: Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Békéscsaba, Penza-ltp. 5. Részvételi szándékát, kérjük, előre jelezze az info@agroquality.hu vagy a 20/5652164-es telefonszámon! Részvételi díj: 3000 Ft. Szerződött vagy a helyszínen szerződést kötő partnereinknek a részvétel ingyenes! Elérhetőségeink: 5711 Gyula, Dancza u. 13. Tel.: 66/460-879, 20/584-3447. Web: www.agroquality.hu E-mail: info@agroquality.hu
