Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-22 / 247. szám
6 «SAEMLÉKEZET BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - 2007. OKTÓBER 22., HÉTFŐ hősök A szovjet túlerő ellen esélytelenek voltak a magyarok. 1956 öröksége tovább él, a forradalom résztvevői nem felejtik az ötvenegy éve történteket. * A bizonytalanság, a szegénység és az elnyomás ellen megmozdult az ország. / / / J Szinte ma sincs olyan nap, hogy ne gondolnék az 1956-os eseményekre — vallotta lapunknak az ötvenegy évvel ezelőtt történtekre emlékézve a forradalom egyik megyei hőse. Liszkai Gábor fejében ma is benne van az a golyó, amit a szabadságharc ideje alatt lőttek ki rá. Hírlap-összeállítás — A szegénység percről percre nőtt, pénz nemigen volt, az üzletek üresen tátongtak. A mindennapi életet a félelem és a bizonytalanság szőtte át. Mindez párosult a szovjet megszállókkal szembeni elégedetlenséggel — emlékezett vissza a forradalom előzményeire Liszkai Gábor. A most 73 éves békési férfi Budapesten, mint sorkatona élte meg az eseményeket.- Akkoriban mindenki a szuezi válsággal volt elfoglalva, mindennap úgy ébredtünk, hogy odavezényelnek bennünket. Persze azt is érzékeltük, hogy nálunk is készülődik valami. Gyakran beszélgettünk az emberekkel, a nélkülözés egyre jobban érlelte a feszültséget. Hozzánk, a kaszárnyába viszont csak elvétve érkeztek a hírek, a forradalmi eseményekről is csak később értesültünk — mondta a férfi. Néhány nap múlva Maiéter Pál az őrszázadot forradalmi ezreddé alakította, így a katonák együtt vigyázták a rendet a nemzetőrökkel.- Nagyon nehéz volt megítélni, hogy ki áll a forradalom oldalán — mutatott rá az egyik legkomolyabb problémára a békési nyugdíjas. Az egyik járőrözés során azután Liszkai Gábor golyót kapott a fejébe, ami azóta is a koponyájában van. Nagy hirtelen ellátták a sebet, bekötözték, de egyebet nem tettek vele. — Az orvosok néhány éve azt mondták, ha kivennék, megsérthetnének néhány ideget, s lehet, hogy utána beszélni sem tudnék - mesélte, majd visszatért 1956-ra. A fiatalok kulcsszerepet vállaltak az 1956-os eseményekben. Október 23-a alkalmából sok magyarországi településen színjátszók elevenítik fel az ötvenegy évvel ezelőtt történteket. haza, s bár Liszkai Gábor is „megbízhatatlannak számított”, az elvtársak sem szerették, különösebb atrocitás nem érte. Miközben a férfi a fővárosban élte át az 56-os eseményeket, lassan Békés megyébe is csordogálni kezdtek a valódi hírek, hiszen a rádió és az újságok igencsak eltorzítva tudósítottak az eseményekről. Az orosházi származású dr. Szabó Ferenc, a megyei múzeum nyugalmazott igazgatója másodéves egyetemista volt a forradalom idején. A férfi így emlékezett vissza a forradalom napjaira. — Orosházára október 25-én mentem haza. Akkor még nagy volt a csend. Míg Hódmezővásárhelyen a vonatról leszállókat ellenőrizték a katonák, röplapokat kerestek náluk, addig Orosházán csak sétálgattak fel-alá. Bár a rádió is közölt híreket, az igazi információkat a Budapestről és Szegedről hazaérkező egyetemisták vitték a kisebb településekre. Orosházán az első törvényes kiállás a forradalom mellett október 28-án volt. Az emberek elégedettek voltak. A hangulat békés és örömteli volt. össze. Ezekben a napokban az Alföld Szálló előtti egykori benzinkút volt a legfontosabb hírszerző hely. Itt számos teherautó fordult meg. Sofőrjeik hozták-vitték a híreket. Éppen ezért, ott mindig- November negyedikén a szovjetek a VIII. kerületben letartóztattak, majd öt napon keresztül éheztettek bennünket. Ezután a Szovjetunió ukrajnai részére, előbb Ungvárra, majd A szovjet tankok a porba tiporták a magyarok szabadságharcát. volt egy kis csoportosulás,J- emlékezett dr. Szabó Ferenc. - A forradalom leverésének" hírét szomorúsággal fogadtam. A szovjet túlerőt sajnos nem tudták legyőzni a forradalmárok. Liszkai Gábor: „Egyetértettem a forradalom követeléseivel.” FAJO EMUKEZES: GOLYO A FŰBEN Fél évszázados a lemaradásunk '56 tanításában- Ötven év lemaradásunk van 1956 tanításában - nyilatkozta lapunknak Dányi László. Az újságírónak „A Kazinczy utcai fiúk, Forradalom és megtorlás Békés megyében 1956” című kötete számos érdekességet tartogat a történelem kedvelőinek.- Békés vármegye volt az ország egyik legbaloldalibb területe, Rákosi kedvenc megyéje. Nem is véletlen, hogy innen került a legtöbb káder a Magyar Dolgozók Pártjába - fogalmazott Dányi László. A szerző további érdekességként említette, hogy a megyében elsőként a kisebb településeken lehetett érzékelni 1956 hatását. Az akkor még különálló Gyulavári és Csorvás járt az élen, a városokban - ahol erőteljesebb volt az elnyomás- csak 26-án kezdődött el az ellenállás. A könyvben egyébként a megtorlás története, a békéscsabai Mány Erzsébet és Farkas Mihály kivégzőinek neve is szerepel.- 1956-tal kapcsolatban még mindig nagyon sok tény tisztázásra vár. Meg kell tudnunk, mikor, hol, mi is történt valójában -folytatta Dányi László. A Kazinczy utcaifiúk is hosszas gyűjtőmunka után íródott.- Sajnos a fiatalok keveset tudnak az ötvenegy’ évvel ezelőtt történtekről, jelentős a lemaradásunk ezen a területen. Ezt a hiányosságot pótolnunk kell, ismerje meg az új nemzedék a forradalom valódi értékeit és történetét. A hideg télnek vége szakadt, de az emberek máig nem beszélnek szívesen az akkori eseményekről Lelkileg máig fel nem dolgozott, társadalmilag-politikailag eleven eseménysorozatról beszélt az 1956-os forradalom kapcsán Harangozó Imre, amikor az 51 évvel ezelőtti eseményekről kérdeztük. Az újkígyósi néprajzkutató úgy látja, a forradalom megítélése napjainkban sem egyértelmű.- Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc után, bizonyos időszakoktól eltekintve, közbeszéd tárgyává válhattak az akkori események. Ez ’56-ra nem volt igaz, így máig nehezen nyílnak meg az emberek -fogalmazott Harangozó Imre. „Nem, nem nagyon lehetett akkor beszélni. Meg nem is lehetett hinni senkinek, mer’ nem tudta az ember, hogy a másik, hogy mi lakik benne". így fogalmazott a Harangozó lmre-Turovszki Krisztián szerzőpáros könyvének egyik szereplője a besúgórendszer által is kordában tartott korszakról. Az idén márciusban megjelent, „Mert ennek a hideg télnek nemsokára vége szakad... ” című munka az újkígyósi eseményeket dolgozza fel a helybeliek emlékezetének a tükrében, fontos szerepet szánva a forradalomhoz vezető útnak, s a következményeknek. A gyakran komorra és vigasztalanra festett kép mellett is megmutatkozik azonban a nép életereje, az a furfang, mely szerencsére az újkígyósiakat sem hagyta eL B. bácsinak például cselhez kellett folyamodnia, hogy népes családját a saját disznajából etetni tudja. A jószágot megkari- kázták, vitték a szalmát, meggyújtották a tuskót, ám a szomszéd ekkor már jelzett, s kiért a karhatalom. - Keressék, én nem vágtam disznót - mondta az öreg. A rendőrök szétnéztek, hazamentek, s mikor másnap az egyébként analfabéta, de négy nyelven beszélő öreg tényleg levágta a disznót, csak legyintettek a szomszéd bejelentésére: „Nem vagyunk mi bolondok, hogy kijöjjünk”. Az ünnep alatt országszerte elhelyezhetjük az emlékezés virágait. d l Triesztbe szállítottak. Itt már kaptunk enni, de abban nem volt köszönet, a disznóknak szánt mosléknál rosszabb koszt jutott nekünk a börtönben. Négy hónap után térhettek
