Békés Megyei Hírlap, 2007. október (62. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-04 / 232. szám

8 Dl 2007. október 4., csütörtök wmmmmmmmmmmtamm------------------------------------------------------------BÉKÉS MEGYEI AGRÁR Ki tüntették az eredményes vadgazdálkodókat Az idei megyei vadásznapon átnyújtott elismerések a társasági munkát és az ügyszeretetei jutalmazták Lapunk az elmúlt hónapban be­számolt a Békés megyei vadász­napról, melyet idén — szeptem­ber elsején — Szarvason rendez­tek meg. A vadászünnep kereté­ben hagyományosan átnyújtják a kiemelkedő munkát végzett va­dászok számára az ágazati elis­meréseket. Az alábbiakban kö­zöljük a kitüntetett vadgazdálko­dási szakemberek névsorát. sében, gazdálkodásában; Marsi Ferenc, a békési Kittenberger Vadásztársaság tagja, 2004-től a vt elnöke. Példamutató, fegyel­mezett vadászember. Gróf Nádasdy Ferenc-em- lékplakett kitüntetést nyújtot­tak át a Gerendási Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság­nak. A társaság tagjainak az or­szágos fogolyprogramban vég­zett repatriációs munkája pél­daértékű vadgazdálkodási tevé­kenység. Hubertusz kereszt arany fokozatát kapta Dr. Cs. Tóth Zoltán, a kevesmesi Vadásztár­saság tagja, aki több évtizedes vadászvezetői múlttal rendelke­zik. Előbb a Kevermes— Lökösháza Vadásztársaság tit­kára, majd visszavonulásáig el­nöke volt; Bönde Lajos, a dobo­zi Kettős-Körös-menti Vadász- társaság tagja. Alapító tagja a Gyulai Bérkilövő Vadásztársa­ságnak, valamint a dobozi Pető­fi Bérkilövő Vadásztársaság­nak. Közösségi ember, a fiata­labb vadásztársainak sokat se­gít a vadászat megismerésében, példakép számukra; id. Király Béla, az Orosháza-Kardoskút Széchenyi Vadásztársaság tag­ja, aki 1973-ban lett tagja az Orosházi Dózsa Vadásztársa­ságnak. 1976-ban alapítója volt a Széchenyi Zsigmond Vadász- társaságnak. Ebben az eszten­dőben töltötte életének 80. évét; Lászlófi János, a Békésszent- andrási Tessedik Vadásztársa­ság tagja. 1977. május 2-a óta a Vadásztársaság tagja. 1979-től 1989-ig a társaság gazdasági ve­zetője volt. Kiváló társadalmi munkát végez, a vadásztársa­ság legidősebb és aktív tagja; Holcz István, a Nagykopáncsi Vadásztársaság alapító tagja. 1997 óta a Vadásztársaság ellen­őrző bizottságának az elnöke; Podina Iván, a Battonyai Dózsa György Vadásztársaság elnöke. A társaság eredményes működ­tetése, a békés, szórakoztató va­dászatok megszervezése érde­kében nagyon sokat tesz már 25 éve; E. Tóth Ferenc, a Szar­vasi Táncsics Vadásztársaság elnöke, aki 45 éve tagja a va­dásztársaságnak. A vadásztár­saság elnöki tisztségében vég­zett munkássága alatt sokat tett a vadászterület megtartásáért és a földtulajdonosokkal, föld- használókkal való jó kapcsolat kialakításáért. Hubertusz kereszt ezüst fo­kozata kitüntetésben részesült Bencsik Dénes, a Szarvasi Ar­borétum Vadásztársaság tagja, Gera János, az újonnan alakult Gádoros-Nagyszénás NIM­RÓD Vadásztársaság tagja, Henzsel János, az újonnan ala­kult Gádoros-Nagyszénás NIMRÓD Vadásztársaság tagja, ?????????? Koppányi Pál, a Békésszentandrási Tessedik Vadásztársaság tagja. 1972 óta ■■■«B tagja a társaságnak. 1989-től 1996. október végéig a vadász- társaság elnöke volt. 2000 óta a vadásztársaság megyei küldöt­te, dr. Halmai Zoltán, a kötegyáni Vadásztársaság tagja, dr. Hajdú Antal, a Kötegyáni Vadásztársaság tagja, Kunos Kálmán, az Örosházi Dózsa Vadásztársaság tagja, Hegyi Já­nos, a Nagyszénási Petőfi Va­dásztársaság tagja, ifj. Németh András, a Kígyósi Vadásztársa­ság hivatásos vadásza, Hege­dűs Antal, az Újkígyósi Va­dásztársaság tagja és egyben hi­vatásos vadásza, Kun Sándor, a Nagybánhegyesi—kaszaperi Nagymező Vadásztársaság tag­ja, Fábián József, a Szeghalmi Hunor Vadásztársaság tagja. Hubertusz kereszt bronz fokozatot kapott: Major Attila, a Békésszent­andrási Tessedik Vadásztársa­ság tagja, Borsos László, a Lökösházi Földtulajdonosok Vadásztársaság tagja, Vági Já­nos, az Orosházi Dózsa Va­dásztársaság tagja, Fekete Bá­lint, a Nagyszénási Petőfi Va­dásztársaság tagja, Juhász Mi­hály, a Kígyósi Vadásztársaság tagja - tájékoztatta a Békés Megyei Agrárhíradót Zuberecz Tibor, megyénk vadásszövet- ségének elnökhelyettes-főva- dásza. A Magyar Vadászatért érdem­érmet vette át Bránya János, a Julai Pejrét Vadásztársaság ■tagja, a Békés Megyei Vadász­szövetség és Vadászkamara te­rületi szervezetének állandó se­gítője, a Békés Megyei Vadász­ható Vadjaiért Alapítványnak kuratóriumi elnöke. Ő tervezte a megyei Vadászzászlót. NIMRÓD-érem kitüntetést kaptak: Engelhardt József, a Dombiratosi Béke Vadásztársa­ság vadászmestere. 1997-től fo­lyamatosan a Béke Vadásztársa­ságnál látta el a vadászmesteri feladatokat; Bencsik Pál, a Bé­késcsabai NIMRÓD Vadásztár­saság tagja, aki több mint tíz éve irányítja a Békéscsabai NIM­RÓD Vadásztársaság IV. cso­portját; Bányai Ernő, a DALERD Zrt. Gyulai Erdészeté­nek fővadásza. Nagy szerepe van abban, hogy a terület dám­vadállománya mind minőségi­leg, mind nagyságát tekintve az ország egyik kiemelkedő popu­lációja; Détár Tibor, a Vésztői Vadásztársaság tagja. Elnöki munkássága során reformot hajtott végre a társaság vezeté­Tisztelet egy őshonos magyar juhfajtának A mezőhegyest falugazdász országos cigájatenyésztői konferenciát szervezett Papp Józsefet Dél-Békésben és a megyei agrárkörökben többnyire úgy ismerik, mint örökmozgó falu­gazdászt, és aktív gazdálkodót, aki közvetlensége és nyíltsága ré­vén úgy tud kapcsolatot teremte­ni, hogy még az idegen is azt érzi, már ezer éve a barátja, csak ré­gen látták egymást. Azt mondja, ilyen a juhászember. Mert, hogy agrármérnöki diploma ide, köz- tisztviselőség oda, Papp József fa­lugazdász nemhogy nem titkolja honnan jött, hanem egyenesen büszke arra, hogy még a nagyapja is juhász volt. Felelősségteljes örökséget hagyott rá: egy őshonos magyar fajta, a cigája juh szerete- tét. A szeretetből hivatás lett, s ma Papp Józsefé az ország egyik legnagyobb cigája törzstenyésze­te, a rokonság többi tagja pedig juhászként ápolja a nagyapai ha­gyományt. Cigájasajtot kínál Dani István. A cigája jellegzetessége a fekete arc és láb. Papp József törzstenyésztó (balról és a fajtát ápoló unokatestvérek, Szikszai István és Dani János. „A merinó, meg a többi újabb fajta, az mind birka. De a rac­ka, meg a cigája: az juh”. Ezt pedig egyik unokatestvérétől, Szikszai Istvántól, egy három­százas cigájanyájat gondozó juhásztól hallottuk azon az or­szágos konferencián, amelyet Papp József szervezett a tót­komlós melletti Nagyéren. A sommás kijelentés a szakmabe­liek közt élcelődésnek számít, s tükrözi azt az önérzetet — vagy inkább a jó értelemben vett rá- tartiságot —, amellyel a juhá­szat nehéz mesterségét vállaló ember igazolja, miért választot­ta még ezen a szakmán belül is a nehezebbet. Erre mondta dr. Gáspárdy András, a Szent Ist­ván Egyetem Állatorvos-tudo­mányi Karának docense, hogy akik a méltatlanul háttérbe szo­rult fajtákat életvitelszerűen tartják és tenyésztik, nem csu­pán „gazdálkodók”, hanem nemzeti genetikai kincsünk megőrzői. Munkájuk értékét — és nehezét - az adja, hogy mi­közben a fajta fennmaradását biztosítják, meg is kell belőle élni. Régi fajtáink az évszázad­ok során részben a piaci viszo­nyok szeszélyes változásai, részben - az egyes igények szerint kinemesített nagyobb teljesítményű - fajták megjele­nése miatt kerültek hátrább a rangsorban. Az élet azonban sokszor átírja ezt a rangsort, amire éppen a mangalica vagy a szürke marha újrafelfedezése a példa. A hazai juhállomány­ban is van már a cigájánál na­gyobb testtömeget elérő fajta, olyan is, amelyik gyapjúho­zamban (gyapjúminőségben) vagy tejtermelésben múlja felül, mégsem tekinthető ke­vésbé értékesnek, mint az in­tenzívebb fajták. Megőrzésre érdemes. Ezzel az alapgondolattal egyetértve jött el az a száznál is több szakember a tanácskozás­ra Budapesttől Tótkomlósig, Mezőhegyestől Ceglédbercelig, Békéscsabától Kistelekig — ku­tatók, oktatók, természetvédel­mi szakemberek, juhászok, tej- feldolgozók, no meg a kollegiá­lis falugazdászok -, hogy a juh­ágazat egy speciális területéről előadásokon, baráti eszmecse­réken kapjanak képet. És per­sze azért is, hogy számot adja­nak saját munkájukról, gond­Nem a honfoglalás a határkő! „A védett, őshonos mezőgazdasági állatfajták olyan állat­fajták, amelyeket Magyarország természetföldrajzi környe­zetében, történelmi múltra visszatekintőén tenyésztenek, és ezáltal a nemzeti örökség, a mezőgazdasági génbank, valamint a természet- és tájvédelem részévé váltak.” A kis- ázsiai eredetű cigája jóval a honfoglalás után lett „ősi ma­gyar”. A 18. században jutott el hozzánk, finomabb gyapjá- nak köszönhetően leváltva az addigi magyar fajtákat. A 21. századra majdnem őt is „végleg leváltották”. A faj egy­milliónál nagyobb hazai állományában 2500 törzskönyvi, ellenőrzött anyajuh képviseli a cigáját. jukról-bajukról egymás közt, mint ahogy a családban, a „ci- gájások családjában” szokás. Semmiben sem rekorder, de mindenben jó, s a magyarorszá­gi viszonyokhoz és a ridegtar­táshoz kiválóan alkalmazkodott hármas hasznosítású fajta. így összegezhető a cigájával foglal­kozó szakemberek értékítélete, a jó tulajdonságokat felsoroló hi­vatalos fajtaleírásban pedig első helyen szerepel a jó tejelőképes­ség. Ménesi Tamás, a Kisteleki Sajtüzem — Magyarbánhegyes- ről elszármazott - igazgatója épp emiatt méltatta a fajtát. Mint mondta, naponta 0,8 liter tejet tud adni, míg a sokkal gya­koribb merinó csak 0,3 litert. Kifejezésre juttatta, hogy több tejet is felvásárolna az — éves szinten 330 ezer litert feldolgozó - exportüzem. A fajtaismertetőből az is ki­tűnt: húsa kiválóan finom, por­hanyós, jó ízű, nem faggyú sza­gú. Mielőtt a népes vendégse­reg a pörkölt, a tótkomlósi mód­ra készült káposztás birka és a báránysült elfogyasztásával megbizonyosodott az állítás igazáról, dr. Benkő Kiss Árpád, a SZTE hódmezővásárhelyi ka­rának docense a juhhús marke­tingjéről tartott előadásában ar­ra figyelmeztetett, hogy a fo­gyasztói szokásokhoz jobban igazodó kínálattal és a kereske­delmi módszerek megváltozta­tásával is növelni lehetne a ke­resletet. Ma a hazai húsfogyasz­tásban a csirke vezet, a birka a 6. helyen áll a gyakorisági sor­rendben, Egyáltalán, hol lehet ma kap­ni egy kiló birkahúst? Amíg egy nagyáruházban eleje vagy há­tulja (egyben) a választék, ad­dig nem tudni, mikor jut el oda a fogyasztó, hogy megtudja: a cigája nem birka. Juh! Báránysült cigájából. Ha többen kóstolnák, többen is szeretnék. Papp József a juhtenyésztésért sokat tett egykori minisztériumi főosztály- vezetőt, dr. Tóth Imrét és dr. Gáspárdy András egyetemi docenst kínálja. i i K I 4 FOTÓ: AS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents